Szakcsi Lakatos Béla 1943. július 8-án, Budapesten született, zongorázni kilencévesen kezdett - családjának ugyanis csak ekkor lett annyi pénze, hogy hangszert vegyenek neki. A klasszikus zenétől indult, de miután a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulójaként megismerkedett a dzsesszel, érdeklődése a kötetlenebb műfaj, az improvizáció felé fordult. 1957-től Kovács Andor gitáros együttesének volt tagja, tíz évvel később már saját zenekarával szerepelt egy válogatáslemezen. A hatvanas évek közepén egy lemezjátszóval tért haza nyugatról, amelyen felváltva hallgatta a Beatlest, a Rolling Stonest, elektronikus zenét, Sztravinszkijt és a legmodernebb dzsesszt.

1968-ban Duka Norberttel és Lakatos Gézával megalakította az LDL Triót, amely a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott. 1970-ben tagja volt Pege Aladár nagybőgős kvartettjének, amely a Montreux-i Dzsesszfesztiválon második díjat nyert. Fél évig New Yorkban dolgozott egy magyar vendéglőben, szabadidejében dzsesszklubokba járt, haza egy olcsón beszerzett Fender-zongorával tért, a hangszert ő használta először Magyarországon.

1972-76 között a Rákfogó, 1980-tól a Babos Gyulával létrehozott Saturnus együttessel dolgozott, majd a Hungarian Jazz Quartet tagjaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a fúziós dzsessz hazai térnyerésében. Tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-zongora szakán, mesterkurzust tartott a Zeneakadémián.

A példaképéhez, Leonard Bernsteinhez hasonlóan rendkívül sokoldalú zenész játszott együttesben és szólóban, saját kompozíciót és dzsesszstandardot, klasszikus versenyművet nagyzenekarral, ifjú dzsessztehetségek oldalán és a 100 Tagú Cigányzenekarral, rögzített lemezre négykezeseket Vukán Györggyel, adott ki népdalfeldolgozásokat tartalmazó világzenei albumot. A legrangosabb fesztiválokon lépett fel, gyakran társult külföldi muzsikusokhoz alkalmi együttesekben.

A George Jinda és Chieli Minucci által alkotott Special EFX tagjaként tucatnyi korongon szerepelt szerzőként és előadóként. A nyolcvanas évektől több lemeze is megjelent az egyik legnagyobb amerikai dzsesszlemezkiadó, a GRP gondozásában. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, a dzsesszt a komolyzenével, a népzenével és a cigányzenével ötvözve megteremtette a gypsy jazz műfaját. Írt musicaleket, rockoperákat (Piros karaván, Cigánykerék, Szidike lakodalma, A bestia, Szentivánéji álom), Cristoforo címmel balettet. Egyik zeneszerzője, szereplője és közreműködője volt a 2014-ben bemutatott Somnakaj című első roma sorsjátéknak.

Behatóan tanulmányozta Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez munkásságát, s az kezdte foglalkoztatni, miként lehetne az addig elkülönülő kortárs komolyzenét és a dzsesszt ötvözni. 2010-ben indult művészi vállalkozása, a Climate Change minden korábbi kísérleténél komolyabban vizsgálta, hogyan lehet mai improvizatív zeneművészként és zeneszerzőként megragadni és tovább vinni az előző századok magyar zenei örökségét, a Kárpát-medencei hangszeres népzene hagyatékát.

Koncertjein a klasszikus- és kortárs zenére, a népzenére, valamint a dzsesszre egyaránt reagáló, progresszív előadásokat hozott létre. Nevéhez különleges vállalkozások sora fűződik: több alkalommal előadta Mozart D-dúr (Koronázási) zongoraversenyét, a kadenciákban saját dzsesszimprovizációit játszva. Zenekarával fellépett a London Jazz Fesztiválon, és a BBC rádió élőben közvetítette estjüket New Gypsy Jazz címmel. Különlegesség volt a Lyoni Zenei Biennálén Lukács Miklós cimbalmossal előadott improvizációja, kettejüknek Check It Out, Igor címmel 2005-ben közös lemezük is megjelent.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző budapesti otthonában 2014. december 12-én (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)

Koncertlemezein olyan neves amerikai zenészekkel muzsikált együtt, mint Chris Potter és Tim Ries szaxofonos, Reginald Veal és Robert Hurst bőgős, Terri Lyne és Rudy Royston dobos. 2017-ben a Müpa a magyar dzsesszélet előadói közül elsőként őt választotta az évad művészének. Művészete elismeréseként 1987-ben megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 1994-ben a Szabó Gábor-életműdíjat. 2002-ben érdemes művész lett, és elnyerte a Budapestért Díjat. A Kossuth-díjat 2005-ben vehette át „a jazz műfaj és annak mozgásterébe eső szellemiséget integráló törekvéseiért, amelyet felsőfokon interpretál a világ pódiumain".

2006-ban Prima díjas lett, 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet és a Hazám-díjat. 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2018-ban Fonogram-díjat kapott, a következő évben a Gramofon zenei folyóirat életműdíjával tüntették ki, s ugyancsak 2019-ben művészeti igazgatója volt az Európai Roma Fesztiválzenekar projektnek. 2022-ben neki ítélték a Petőfi Zenei Díj életműdíját, a Jazzma.hu szavazásán az év zongoristája és zeneszerzője lett.

2022 őszén jelent meg CD-n a bibliai képekre épülő, az emberi döntések felelősségét feszegető nagyszabású misztériumjátéka, A tudás fája (a szövegeket Bolyki György írta), ő ezt tekintette élete fő művének. A magyar dzsessztörténet megkerülhetetlen alakja, akinek az összes formációját az improvizáció határozta meg, 2022. október 2-án halt meg Budapesten.

Kapcsolódó írásunk:

Zeneműtári találkozások - A jazzikon: Szakcsi Lakatos Béla

2023.02.28. - 01:00 | Büki László

Zeneműtári találkozások című sorozat február 25-i rendezvényén Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró kalauzolta a hallgatóságot Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző gazdag életművében. A Zoványi Ibolya vezette másfél órás program során többek között szó volt a Rákfogó és a Saturnus együttesekről, a jazzikon életében fontos szerepet betöltő Babos Gyuláról és Vukán Györgyről, a Modern jazz sorozatról, cigány musicalekről - sok-sok zenével fűszerezve.