Nagy sikert arat Fábián Péter Asszonyfarsang című komédiája a Savaria Karneválon, akkora az érdeklődés, hogy még egy nulladik sort is be kellett állítani a nézőtéren. A Weöres Sándor Színház idei karneváli előadása mi másról is szólhatna, mint a karneválról. A történet 1965-ben kezdődik, árvíz pusztít a városban, elönti többek között a levéltárat is. Ferusz György levéltáros (Sipos László Márk) elkeseredetten veszi fel a harcot Jakab bácsi, a portás (Domokos Zsolt) segítségével a mindent elnyelni akaró víz ellen. Ferusz György segítségért telefonál, nem kerülhet ebek harmincadjára, pontosabban a víz martalékává a megannyi értékes okirat. Végül a felmentő sereg helyett a víziszonyos Tóth Gyula bádogos és vízvezetékszerelő (Orosz Róbert) érkezik meg. Talán lenne is esélyük az árvízzel foglalkozni, ha nem jönne Kukik elvtárs, párttitkár (Kelemen Zoltán) azzal az utasítással, hogy Ferusz Györgynek egy karneváli darabot kell betanítania a Kukik által hozott gyári dolgozókból álló csapatnak (Nagy-Bakonyi Boglárka, Nagy Cili, Herman Flóra, Balogh János, Hajdu Péter István, Keller Dániel, Szabó Róbert Endre, Keller-Dénes Emőke), hogy a karneválon bemutassák. Sem Ferusz Györgynek, sem a munkásoknak nincs ínyükre a dolog, ám közben kiderül, hogy Jakab bácsi egyben Ízisz-pap is, és az árvíz Ízisz bosszúja, amit megszüntetni csakis a kiengesztelésével lehet, ami nem más, mint a felvonuláson James Joyce  Asszonyfarsang című darabjának előadása a másik helyett, amit Kukik elvtárs javasolt. Kukik elvtárs darabja eleve férfiakkal van tele, Dózsa Györgyről, a Tanácsköztársaságról szól, de hol vannak az asszonyok? Őt is szót kérnek maguknak. Amit nem találtak meg Kukik hivatalos karneváli darabjában, megtalálják Joyce Asszonyfarsangjában.

Ezzel kezdetét is veszi Virág Rudolf  szombathelyi történelmi korokon átívelő különös kalandja. És igen, aki áthallásokat, egybecsengéseket, intertextualitást vél felfedezni a darabban, nem téved, mindez szándékos. Megelevenedik előttünk Szombathely történetének egy-egy szelete, James Joyce, Berzsenyi, Weöres Sándor utalásokkal. Az Asszonyfarsang történelmi tényei valósak, „Lyukas Kati" valóban létezett, 52 éves korában végezték ki a Volán telepnél, az akasztófa helyét ma is egy kőkereszt jelzi. Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona nőjogi harcos szintén valós személy, 1894-ben ő volt az első nő a városunkban, aki biciklizett. Az egészséges táplálkozásra is ügyelt, előadásokat tartott az egészséges ételekről, higiénikus ruhaviseletről. Nagy Cili kiválóan jeleníti meg a nők jogaiért való harcot komolyan vevő, intelligens, bátor nő alakját, aki nemcsak szavakkal hirdeti az elveit, hanem aszerint is él. A budapesti szabadság-szobor jelenetet is a valóság ihlette, Kisfaludi Strobl Zsigmond a kis Vas vármegyei faluból, Viszákról származó fiatal lányt, Gaál Erzsébetet választotta modellnek. Hogyan fogadta ezt Gaál Erzsi? Milyen kapcsolatban állt a szobrásszal? Balogh János és Herman Flóra kettősétől ezt is megtudhatjuk.

Balogh János ugyanis nem csupán Kámoni Eta a téglagyárból, hanem ő Kisfaludi Strobl Zsigmond is, mint ahogy Herman Flóra sem csak cipőfűző a cipőgyárból, de ugyanez igaz a többi munkásra is, az Ízisz-pap átlényegítő varázslata után képessé válnak arra, hogy szívvel-lélekkel egy másik szerepbe bújjanak. Ízisz istennő is megjelenik a darabban, Nagy Cili személyében.

Szót ejtenünk Kukik elvtársról is, aki igazi (Kelemen Zoltános) szigorral próbál érvényt szerezni utasításainak. Kukik elvtárs egész megjelenésével, beszédstílusával élethűen tükrözi a hatvanas évek pártfunkcionáriusát.

Egy ponton valóság és fikció egybefolyik. Színdarabot látunk a színdarabban vagy Ízisz istennőnek valóban van olyan hatalma, hogy elállítsa az árvizet és irányítsa Virág Rudolf sorsát? Ízisz egyébként tagadhatatlanul egyiptomi istennő emberi tulajdonságokkal, akár meg is sértődik, ha rosszat mondanak róla.

Az Asszonyfarsang humoros darab tele helyzetkomikummal, vicces jelenetekkel, zenével (Keller Dániel, Szabó Róbert Endre, Keller-Dénes Emőke), vegyítve a hatvanas évekbeli hangulatot a régebbi korok hangulatával.  A látvány Zatykó Bori munkája, rendező Fábián Péter.

Szereplők:

FERUSZ GYÖRGY, levéltáros Sipos László Márk

JAKAB BÁCSI, portás / Ízisz-pap Domokos Zsolt

TÓTH GYULA, bádogos és vízvezetékszerelő Orosz Róbert

KUKIK ELVTÁRS, párttitkár Kelemen Zoltán

VELEMI VILMA, szövevényes a Szövőgyárban / LYUKAS KATI, boszorkány Nagy-Bakonyi Boglárka

NYŐGÉRINÉ, nyélbeütő a Seprűkötöző Üzemben / GREISINGER OTTÓNÉ, a Nőegylet elnöke / ÍZISZ, istennő Nagy Cili

ÉHEN HANNA, cipőfűző a Cipőgyárban / GAÁL ERZSIKE, viszáki lyányka Herman Flóra

KÁMONI ETA, tégla a Téglagyárban / KISFALUDI STROBL ZSIGMOND, szobrászművész Balogh János

JÓZSI, kefekötő / VIRÁG RUDOLF, a bolygó szombathelyi Hajdu Péter István

SÁGI BORIS, túró a Tejipari Vállalatnál Keller Dániel

VASINÉ BORZAS BÖBE, író-asztalos a Bútorgyárban Szabó Róbert Endre

MESTERI MÓNIKA, patronos a Szikvízgyárban Keller-Dénes Emőke

Alkotók:

Látvány: Zatykó Bori

Dramaturg: Tóth Réka Ágnes

Kellékes: Nagy Gergely

Zene: Keller Dániel, Keller-Dénes Emőke, Szabó Róbert Endre

Hangosító: Simon Ottó

Súgó: Jenei Ági

Ügyelő: Bors Gyula

RENDEZŐ: Fábián Péter

Előadás időpontok:

2023. augusztus 24., (csütörtök) 18:00 - esőnap: 2023. 08. 25., (péntek) 14:00

2023. augusztus 25., (péntek) 17:00 - esőnap: 2023. 08. 26., (szombat) 14:00

2023. augusztus 26., (szombat) 17:00 - esőnap: 2023. 08. 27., (vasárnap) 11:00

A Karneválszínházi jegy ára: 5000 Ft - bérletes nézőinknek 4000 Ft*