Életútját is megosztották: 

Dr. Jankovics István 1943. szeptember 15-én született Budapesten. Az ELTE Természettudományi Karán szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet 1967-ben. Doktori tanulmányait az Örmény Tudományos Akadémia Bjurakani Asztrofizikai Obszervatóriumában végezte Viktor Ambarcumjan vezetésével 1971 és 1975 között, amelynek lezárásaként 1975-ben Jerevánban védte meg kandidátusi értekezését. 1967 és 1969 között az MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa, 1969 és 1975 között tudományos munkatársa, majd 1975-től 1990-ig tudományos főmunkatársa. 1981 és 1983 között a Landessternwarte Heidelberg-Königstuhl Humboldt-ösztöndíjas vendégkutatója, majd 1987 és 1988 között a Zentralinstitut für Astronomie der Akademie der Wissenschaften potsdami obszervatóriumának állami ösztöndíjas kutatója volt. 1990-ben az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának munkatársa lett, amelyet aztán 1993 és 2013 között, nyugállományba vonulásáig igazgatóként irányított. 1999-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím elnyeréséért benyújtott értekezését. 1976-tól a Nemzetközi Csillagászati Unió, 1983-tól a német Astronomische Gesellschaft, 1990-től pedig a European Astronomical Society tagja volt. Az MTA Csillagászati és Űrfizikai Bizottságának 1975-től, a Szombathelyi Tudományos Társaságnak pedig alapítóként 1994-től volt tagja. Négy nyelven, angolul, németül, oroszul és örményül is tárgyalási szinten beszélt.

Tudományos pályafutásának első szakaszában szupernóva-kutatással, csillagkeletkezéssel és a csillagfejlődés korai fázisaival foglalkozott. Nemzetközileg is elismert, jelentős eredményeket ért el a nyílt csillaghalmazok ún. vörös törpecsillagainak vizsgálata terén. Később érdeklődése az emissziós objektumok, elsősorban a T Tauri csillagok nagy felbontású spektroszkópiája felé fordult. A szakterület fejlődéséhez jelentősen hozzájáruló, értékes megállapításokat tett az Orion populációhoz tartozó fiatal csillagok tömegveszteségi mechanizmusáról. Úttörő munkát folytatott a nagy felbontású csillagászati spektroszkópia magyarországi bevezetése, illetve a digitális képi adatfeldolgozás hazai meghonosítása terén, amelynek eredményeként a Gothard Obszervatórium már az 1990-es évek első felében olyan informatikai infrastruktúrával rendelkezett, ami a nagy nyugati csillagászati intézetekben is csak nem sokkal korábban kezdett általánossá válni. A 2002-ben új környezetben megnyitott Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás keretében bemutatott alapokon az Obszervatórium a lendületes infrastrukturális fejlesztések nyomán technikailag magas szinten álló, jól felszerelt, nemzetközi mércével mérve is modern csillagászati kutatóhely lett. Jankovics István két évtizedes vezetése alatt az évszázados hagyományokkal rendelkező Obszervatórium a kornak megfelelő új tartalommal modern egyetemi oktató-kutató intézmény rangjára fejlődött, méltón képviselheti az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a Nyugat-Magyarországon.

Tudományos, tudományszervezési, oktatási és közművelődési tevékenységét 2013-ban Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése Gothard Jenő-díjjal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a Pro Universitate Emlékérem arany fokozatával ismerte el. 2014-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át.