Sikeresen zárult a FA Képzőművészet Alkotóműhely második éve
Képgaléria megtekintése2023.10.11. - 00:50 | Szántó István - Fotók: Baki Orsi
Sikeresen és eredményesen zárult a FA Képzőművészet Alkotóműhely második éve. Hat alkotó eredményesen vett részt a programban: Fusz Mátyás, Farkas Imre, Lieb Roland, Mészáros Gergely, Szanyi Borcsa és Szántó István. Minden résztvevő elkészítette a vállalt végzáró oszloppal keretezett elemes kerítését.
Szántó István, az alkotóműhely szervezője által megfogalmazott tematika idén "A második világháború utáni falusi élet változásai az épített tárgyi kultúrában - Elemes betonkerítések" volt.
FA Képzőművészeti Alkotóműhely projektbeli célja, hogy a kortárs képzőművészet és a népi tárgyalkotó kultúra kapcsolata egy újabb helyzetben, egy intenzív műhelymunka során kialakuló szemléletben jelenjen meg. Tehát teret nyerjenek a kortárs értelmezések, amelyek reflektálnak a korábbi kapcsolódási pontokra, valamint párbeszédbe állítják a népi tárgyalkotó kultúra és díszítőművészet értékeit az aktuális olvasatokkal és vizuális lehetőségekkel.
A műhely a hagyományos tárgyalkotó népművészet (romantikus népművészet-szemlélet) értékeire koncentrál. A második évben ez az attitűd kibővült a második világháború utáni falusi élet épített tárgyi emlékeivel, pontosabban betonkerítéseivel. Az alkotóműhely kísérletet tett a rendszerváltás előtti vidéki Magyarország tárgyi kultúrájának, emblematikus tárgyainak újragondolására. Az alkotóműhely alatt elkészült, végzáró oszlopokkal zárt kerítésegységek végleges helyükre kerültek a Vasi Skanzenben.
Változatos és szenzuális művek készültek, melyek jól illeszkednek a Vasi Skanzen területén a népi építészet emlékeivel.
Az egyes alkotók munkáinak rövid leírása:
Fusz Mátyás föld zsalu segítségével hozta létre kétoldalú tömör, masszív kerítés elemét. Ebben a munkájában is a látás megtapasztalásával kísérletezik. Megidézi a kerítések határoló funkcióját, de rafináltan az elülső oldalon egy negatív teret alakított ki, amelybe nézőnyílást formázott meg, amibe beállhat és betekinthet a néző, és ebben a szűkített látótérben mintha egybe kapcsolódhatnának a program elemes betonkerítései a Skanzen épített népi kultúrájának tárgyi emlékeivel.
Farkas Imre a betonkerítés egyik kiindulópontjaként Gráfik Imre „répcelaki betonkerítések" tanulmányát használta fel, melyben különböző háztartási eszközök funkciójának áthelyezését „bricolage" mutatja be, ami a kerítésen látható minták létrehozásában kaptak szerepet. „geometrikus mintákat..., konyhai eszközökkel (például kések, szaggatók, konzervdobozok) házilag, maguk is kialakíthatták". (G.I,) Ezek formai visszacsatolása, és adaptálása a konyhai szilikonba öntött kör alakú áttört formáiban jelennek meg.
A másik kiindulópont az urbanizált hátterű diverz élő környezetek ökológiai indíttatású építészeti iránya, amiben olyan texturált falburkolatok, határoló elemek kerülnek beépítésre melyben non-humán (fauna - flóra) élőlények idényjellegű, időben ciklikus befogadására szolgál. Farkas jelenesetben egy olyan áttört felületstruktúrát használt, ami egyúttal rovar biotópként funkcionál, ami transzparens azzal a környezeti „háttérrel" ahol a betonkerítés megjelenik.
Mészáros Gergely munkájában növényvilág kapcsolat jelenhet meg. A növények dinamikusak és rugalmasak, bensőséges kapcsolatban élnek környezetükkel és reagálnak a környezeti változásra, mindez megjelenik Mészáros beton munkájában. A nagyméretű egységes beton elemen egy növény magjának metszete látható, amelyből csírák törnek felfelé, amely megerősödve gyökérzetben és tölcsérben végződik. Mészáros mintha a növények üzenetét fogalmazná meg az azt felfogni képes ember számára.
Lieb Roland munkáira a folyamatos és intenzív anyagkísérlet jellemző. Két különálló panelt valósított meg az alkotóműhely alatt, az alsó munkánál a betonvas rozsdásodását használja, ahol a rozsdás víz irányított véletlen szerint mintákat rajzol később a beton felületbe.
A felső elem pedig megidézi a korábbi beton kerítések gyakorlatát, miszerint a készítők a legelemibb technikákat és anyagokat használták fel a díszítéséhez vagy a beton zsalu, kaloda elkészítéshez.
Lieb munkájának intenzitását és archaikus értékét emeli, hogy a beton zsalukat a földbe vájta.
Szanyi Borcsa részletezőbb, érzékenyebb munkájában rafináltan ellentmondásba kerül a beton tömörsége és a munkájában megfogalmazott két ponton rögzített lebegő drapéria. Korábbi munkában is megjelent ez az anyaghasználati ellentét, amikor ellentmond az anyag és téma, mint például a vaslemezből kivágott „terítői", s a Fémcsipke-variációk a Miskolci Vasgyárban. Munkája kötődhet a népi tárgyalkotó kultúra sávos terítőihez, amelyekben a linearitás fontos, mint például a sárközi szőttesek díszítéseiben.
Szántó István munkáiban többször megjelenő szív votívot fogalmazta meg újból az alkotó. Az szív vagy annak ívelt formája gyakran feltűnik a megidézett elemes betonkerítéseken. A munka két egységből áll: az alsó egy erőteljesebb, míg a felső filigránabb, áttörtebb, így a munkának van egy vertikális emelkedő hangsúlya. Szántó által elkészített sűrűn áttört munka legkevésbé követi a kerítés megcsontosodott értelmezését, miszerint, nem más, mint egy fizikai és szimbolikus határ, amelynek az átlépését a mögötte lévők nem ajánlják.
S Z E R V E Z Ő K:
FA Képzőművészeti Alkotóműhely, Westwerk Művészeti Alkotóműhely Kulturális Egyesület, Szántó István
T Á M O G A T Ó K:
Agrárminisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Szombathely MJV Önkormányzata, Vasvári Népfőiskola, Mapei Kft., Baumit Kft., Betonpartner Magyarország Kft., BetonX, ELTE SEK, Hegypásztor Kör,
Savaria Múzeum, Vasi Skanzen, Irokéz Galéria, Euronorm Group Builder Kft., Masterplast Hungária Kft.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás