Kennedy 1917. május 29-én született egy ír származású gazdag és befolyásos katolikus család nyolc gyermeke közül másodikként. Apja, Joseph bátyjával együtt politikai pályára szánta. A Harvard egyetemen nemzetközi kapcsolatokból diplomázott, a második világháborúban a haditengerészetnél szolgált, a Salamon-szigeteknél súlyos, egész életét végigkísérő sebesülést szenvedett.

A John F. Kennedy Elnöki Könyvtár által 2017. május 26-án közreadott kép a haditengerészet csendes-óceáni haderejénél szolgálatot teljesítő John Fitzgerald Kennedy későbbi amerikai elnökről a Florida állambeli Palm Beachben 1943-ban (Fotó: MTI/EPA/John F. Kennedy Elnöki Könyvtár)

A háborúban hősi halált halt bátyja nyomdokaiba lépve 1946-tól három cikluson át kongresszusi képviselő, 1952-től Massachusetts állam szenátora volt. A következő évben feleségül vette Jacqueline Lee Bouvier-t, de a híresen nagy nőcsábász Kennedy és felesége házassága nem volt maradéktalanul boldog, Jackie többször elvetélt és csak két gyermekük élte meg a felnőttkort.

John Fitzgerald Kennedy és felesége, Jacqueline Bouvier Kennedy felvágja az esküvői tortájukat a Rhode Island-i Newportban lévő Hammersmith farmon tartott ünnepségen 1953. szeptember 12-én (Fotó: MTI/EPA/Toni Frissell/John F. Kennedy Elnöki Könyvtár)

A karizmatikus és jó kapcsolatokkal rendelkező szenátor neve már 1956-ban felmerült a Demokrata Párt lehetséges elnökjelöltjeként.

A tisztségért négy évvel később szállt harcba és legyőzte a republikánus Richard Nixont, tévévitájuk mérföldkő volt a televíziózás és a politika történetében.

A 43 éves Kennedy 1961. január 20-án az Egyesült Államok történetének legfiatalabb és első katolikus elnökeként tette le a hivatali esküt.

A Kennedy-kabinet alatt a korábban recesszióban lévő gazdaság növekedésbe váltott, csökkent a munkanélküliség. Az elnök maga kezdeményezte a halálbüntetés reformját, emellett szélesebb körű gondoskodást sürgetett az idős korosztály számára, igyekezett a szegények és az őslakosok helyzetén is javítani.


John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök sajtóértekezletet tart a washingtoni külügyminisztériumban 1962. november 20-án (Fotó: MTI/EPA/Abbie Rowe/John F. Kennedy Elnöki Könyvtár)

Kiállt a faji megkülönböztetés ellen, a Fehér Házban fogadta a feketék polgárjogi mozgalmát vezető Martin Luther King tiszteletest, igyekezett elérni, hogy megvalósulhasson az egyenlőség az igazságszolgáltatás, a szavazati jogok és az oktatás kérdésében is.

Kennedy nevéhez fűződött az űrkutatás terén az Apollo-program elindítása.

A Fidel Castro uralmának megdöntését célzó, balul sikerült Disznó-öbölbeli partraszállás ugyan valamelyest megtépázta tekintélyét, de a kubai rakétaválság sikeres kezelése, az atomháború elkerülése és a Szovjetunió meghátrálásra késztetése, a nyugat-berlini kérdésben tanúsított határozott kiállása az Egyesült Államok történetének egyik legnépszerűbb elnökévé tette Kennedyt.

John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 1962. augusztus 23-án (Fotó: MTI/EPA/Abbie Rowe/John F. Kennedy Elnöki Könyvtár)

Így érkezett el 1963. november 22-e, amikor újraválasztási kampánya során Dallasba látogatott. Az elnöki pár a texasi kormányzóval és annak feleségével nyitott tetejű kocsiban hajtatott végig a városon.

A konvoj a Dealey plázánál járt, amikor helyi idő szerint 12 óra 30 perckor az ott álló tankönyvraktárból lövések dördültek.

Kennedyt egy golyó a torkán, egy másik a fején találta el, egy harmadik a texasi kormányzót sebesítette meg. Kennedy sérülései halálosak voltak, fél órával később a kórházban halottnak nyilvánították.

Egy amatőr filmből való filmkocka, amely azt a pillanatot mutatja, amint John Fitzgerald Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke 1963. november 22-én Dallasban lövésektől találva lehanyatlik kocsija hátsó ülésén, felesége, Jacqueline pedig éppen felé fordul (Fotó: MTI/UPI)

Alelnöke, Lyndon B. Johnson még aznap, a holttestet Washingtonba szállító elnöki különgép fedélzetén letette a hivatali esküt.

A gyilkosság felderítésével megbízott Warren-bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald, aki háromszor tüzelt, egyedül követte el a tettét; a mai napig ez a hivatalos álláspont.

John Fitzgerald Kennedy néhai amerikai elnök ravatala a washingtoni Fehér Házban 1963. november 23-án (Fotó: MTI/EPA/John F. Kennedy Elnöki Könyvtár)

Egy 1976-ban felállított szenátusi bizottság a hatalmas iratanyag áttanulmányozása után úgy foglalt állást, hogy Kennedy „valószínűleg" összeesküvés áldozata lett, de sem személyt, sem szervezetet nem nevezett meg. A nyomozást végleg 1988-ban zárták le, mert nem találtak meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre.

Bár 2022 decembere óta a vizsgálat anyagának közel 97 százaléka korlátozás nélkül megismerhető, tovább burjánzanak az összeesküvés-elméletek.

Ami biztos: a rendőrség a merénylet után egy órával letartóztatta a szemtanúk szerint gyanús viselkedésű Lee Harvey Oswaldot, aki abban a raktárban dolgozott, ahonnan a lövések eldördültek. A bűnösségét tagadó férfit két nappal később kihallgatásra szállítása közben, élő tévéadásban lőtte le Jack Ruby, egy maffiakapcsolatokkal rendelkező bártulajdonos, aki három évvel később a börtönben halt meg rákbetegségben.

Oswaldról később kiderült, hogy 1959-től három évig a Szovjetunióban élt, de a szovjet titkosszolgálat, a KGB tagadta, hogy beszervezte volna; az FBI rendelkezésére bocsátott aktákból az derült ki, hogy Oswald érdektelennek bizonyult számukra, továbbá, hogy lőni sem tudott tisztességesen.

A merénylet, amelyről csak amatőr felvételek készültek, sokkolta az amerikai társadalmat és az egész világot. Az emberek többsége ma sem hisz a hivatalos vizsgálatnak, és úgy véli, Oswald nem magányos tettes volt.

John F. Kennedy az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1963. november 22-én pénteken, a Texas állambeli Dallas városban gyilkos merénylet következtében életét vesztette. A képen: a lövés utáni pillanat, Kennedyné az ülésről alábukó férje után nyúl, egy ismeretlen férfi a kocsi lökhárítójára ugrik fel (Fotó: MTI Fotó/AM)

A háttérben sejtik a maffiát, amelynek befolyását Kennedy igyekezett letörni, a szovjeteket vagy a megbízásukból cselekvő kubai vezetést, vagy éppen az Amerikában élő kubai emigránsokat, akik szerint Kennedy lepaktált Castróval, továbbá az érdekeit sérülni látó katonai-ipari komplexumot, az amerikai szélsőjobboldalt, az FBI-t és/vagy a CIA-t, sőt a személyes ambícióktól fűtött Lyndon B. Johnson alelnököt (ezt a verziót támogatta Kennedy özvegye, Jackie is).

Fotó: Getty Images

John Fitzgerald Kennedy sírja az arlingtoni katonai temetőben található.

A rejtélyekkel övezett, egy egész nemzedékre hatást gyakorló merényletről számtalan könyv, film és zenemű született, egyebek között Oliver Stone JFK - A nyitott dosszié című filmdrámája, Stephen King 11/22/63 című thrillere. Igor Sztravinszkij 1964-ben Elegy For J. F. K. címmel komponált művet emlékére, Bob Dylan 2020-as Murder Must Foul című 17 perces dala egyfajta elmélkedés a Kennedy-gyilkosságról és a hatvanas évek Amerikájáról.

Kiemelt kép: Getty Images