Heimler Jenőék volt lakásában, a Király utca 11. szám alatt születtem. Már kisgyermek koromban háromméteres, bonyolult mintázatú cserépkályhák között nevelkedtem, a 40 méteres szobákat termetes kristálycsillárok fénye aranyozta be. A külföldre menekült családtól nagybátyám vásárolta meg ezt a lakást. Édesanyám is a tárgyi szépségek rajongója volt, és a legszebb porcelán szobrom ma is a tőle kapott Egyiptomi Papnő figurája. Antik rózsaszínben és aranyban pompázó porcelán étkészletünket is én kaptam örökül, anyai nagyatyám, Wiedermann József, ismert szegedi kékfestő hagyatékából. Talán éppen innen, és talán éppen a porcelánokkal indult bennem a szép tárgyak szeretete, bár korábban sokat foglalkoztam már bútor- és óraháztörténettel, de építőművészettel és várostörténettel is.

Mit kell tudnunk a porcelánokról?

A porcelánokról annyit kell tudnunk, amennyit a szívünk mondani akar róluk. Albumom nem bocsátkozik sem technikafejlődési, sem készítéstörténeti ismeretek továbbadásába, mert ez már meghaladna minden terjedelmi korlátot. Könyvemben csak megcsillantom az asztali és figurális porcelánok csúcsait, talán csak azért, hogy közkinccsé tehessem a sok-sok rejtett érték képét, mert ha én be nem mutatom ezeket - akár a csodálatos antik óraházakat -, akkor e gyönyörűséges műremekek végképp elveszítik a közkinccsé válás lehetőségét. Annyit azért még tudnunk kell, hogy mindennemű szépség kincs a léleknek és az elmének. Elsődlegesen a természettől kapjuk ezeket a gyönyörűségeket, másodlagosan pedig a szívvel-lélekkel és tehetséggel megáldott művészektől és mesteremberektől kapjuk, s a két forrásból áradó szépség mibennünk egyesül, s ha széppé tesz bennünket, és ezért óvjuk, terjesztjük e szépségek kultuszát, nem éltünk hiába. Mert az egész világot széppé tehetik a nemes érzelmek, a szépséghez való ragaszkodás.

Milyen porcelánok találhatók a könyvedben?

Könyvem elsősorban a gyűjteményi porcelánkincsek állományát igyekszik minél szélesebb körben feltárni, közismertté tenni. Olyan színvonal bemutatására törekedtem a munka során, amely a porcelánok világára fogékony olvasó számára európai, és ezzel egyúttal világérvényű, a (Távol-Keletről nézve) nyugati világ porcelánhistóriájának kezdeteitől lényegében a 19. század közepéig-harmadik negyedéig bontja ki a porcelán anyagában rejlő szépség megvalósulását. A magyar kerámia és porcelán roppant kevés helyet kap csak ebben a seregszemlében, kevesebb mint tucatnyi magyar darabbal találkozhatunk csak, ezek Herend első évtizede porcelánművészetének magas színvonalát, finomságát és ízlésességét hivatottak tanúsítani.

Hogyan gyűjtöttél anyagot a könyvedhez?

Évtizedek óta folyamatosan építettem kapcsolataimat a megye, de főleg Szombathely műgyűjtőivel, és nagyon csekély kivétellel bizalmukba fogadtak, így kölcsönösen sok segítséget kaptunk egymástól a műgyűjtéssel kapcsolatos ismeretek világából. Szinte kivétel nélkül örömmel ajánlották fel - bár többnyire névtelenül - gyűjteményük legértékesebb darabjait is albumom számára. Anyaggyűjtési szempontjaim mércéje mindvégig az volt, hogy a bemutatásra szánt egyes darabok megüssék azt a színvonalat, amely mondjuk a bécsi felső műkereskedelem elterjedt minőségi sajátsága.

Van-e kedvenc porcelánod? Bemutatnád nekünk?

Számomra legkedvesebb Jean-Jacques Bachelier saját kezű kicsi biszkvit szobra, amely fekvő kecskén ülő leánykát jelenít meg, és az 1750-es években készült, teljesen egyedi darab, a mester kézjegyével az alján..

Népszerűek-e ma a porcelánok?

Erre sajnos csak vegyes érzelmekkel, sőt, felzaklatottan tudok válaszolni. A magyar művészeti nevelés törzsanyaga, amely lényegében az ismeretanyag 95-97 százalékát kimeríti, a képzőművészetek produktumai, és ezen belül hasonló arányban van jelen a festészet a szobrászat mellett. A porcelánt, mint egyfajta egyszerű megoldást a 20. század második fele emberének viszonyultatására a perszonális művészet-kapcsolatra a végletekig lealacsonyították, és e terület művészi értékei kevesek kiváltságává lett, és ez a helyzet sajnos azóta se javult.

Mik azok a különleges készítésű porcelánok?

Különleges készítés alatt a kőporcelánt, a porcelánfajanszot, avagy éppen a biszkvitet értem, amelyek színesítik a felhasználásban rejlő anyagokat, olykor nehéz eldönteni, miként kategorizáljuk ezeket. Különösen igaz ez például a szigetország használati eszközeire, amely jelenség a fajansz ott jellemző erősebb elterjedtségével, sokféleségével, és készítésének folyamatos kísérletező kedvével függ össze.

Mik a teababák és a porcelán kalamárisok?

Ezt a két tárgycsoportot elsősorban azért kezelem munkámban kiemelten, mert helyi gyűjteményeinkben meghatározó szerephez jutnak. Az egész kötetet végigkíséri a különlegességek kiemelésének szándéka, A teababák világa (akik bő krinolin szoknyájuk alatt a forró tea melegségét voltak hivatottak biztosítani és megtartani) a hazai szakirodalomban nem tud felmutatni egyetlen ép szoknyájú példányt sem, noha történetük mindössze alig kilencven-száz évre nyúlik vissza. Én viszont elleltem egy teljes alakú ilyen porcelánkülönlegességet.

Pompadour márkinő hagyatéka is szerepel a könyvedben. Mi ez pontosan?

Pompadour márkinő porcelán toalettasztalkája egy legenda, valaha ott pihent Eszterháza porcelán kabinetjébe raktározva. Miklós herceg személyesen hozta Versailles-ból az 1764-es esztendő derekán, amikor, a márkinő halála után minden ingóságát elárverezte a francia udvar, mert a dölyfös arisztokraták ki nem állhatták alacsony származása, de még inkább talán ízlésteremtő tehetsége miatt. Nos, ennek a porcelán asztalkának a lapján állt kétoldalt ez a két plakett, amely igazi műtörténeti szenzáció, hiszen a korabeli árverési inventáriumban szerepel a híres asztalka, és Pompakedvelő Miklós herceg látogatása az árverésen szintén közismert tény. Másfelől pedig a vert pomme de Pompadour ízléskorszakot megtestesítő plakettek az udvarhölgy ízlését jelenítik meg, és egyben datálják is pontosan e darabokat.

Kinek ajánlod a kötetet?

Könyvemet ajánlom mindenkinek, aki a mindennapi robot után már ódzkodik a délutáni sorozatok kikapcsolódást ígérő televíziós sorozatait nézni, és valami nagyon szép és nemes, pompázatos és tartalmas dologgal szeretne foglalkozni, például olyan tárgyak világával, amelyek igaz barátságuk nemességét ajánlják fel egy kis törődésért, egy kis szeretetért cserébe.

A kötetről:

Seregszemlénket keleti cserepek és porcelánok különleges világával kezdjük, a korai mesterek és műhelyek sok izgalmas, másutt nem látható darabjával. Ezt követően egy újabb fejezet erejéig az európai antik fajanszművészet gyűjteményeinkben található remekeiről adunk hírt. A következőkben közgyűjteményeinkben található, kiemelkedő nyugat-európai porcelán kincseket mutat be, elsősorban a sárvári várkastély gyűjteményéből, majd a szombathelyi Smidt Múzeum és a Savaria Múzeum színes anyagából. A továbbiakban Szombathely és környéke műgyűjtőinek jóvoltából javarészt Közép-Európa porcelánművészetének, elsőül Bécsnek és környezetének, a Birodalom legrangosabb porcelánmanufaktúráinak, majd a nyugat további birodalmai és uradalmai műhelyeiben készült műtárgyaknak legjavát tárjuk fel. Megismerkedhetünk egyes készítési különlegességek élvonalbeli darabjaival, például a biszkvit porcelán elterjedésének kezdeteiből, avagy néhány rendkívüli tárgykör érdekességeivel, mint a teababák, avagy a porcelán kalamárisok rendkívüli világának részletei. Albumunk végére világszenzációnak számító meglepetést tartogatunk: Pompadour márkinő hagyatékának elárverezett porcelán toalettasztalkájának két oldaldíszét, amelyek a XV. Lajos francia király első ágyasa halála után Versaillesban megtartott árverésen keltek el. A vevő Pompakedvelő Esterházy Miklós herceg volt, aki egész rakománnyal érkezett haza az 1764-es év derekán Versaillesból egyenesen a Süttörből lett Eszterházára, hogy kastélyának berendezésével az Európa fejedelmi pompáját képviselő nyugati főnemesség fényűzésével vetekedjék...

Kapcsolódó írásunk:

A porcelán rövid története és hosszú tündöklése - Balló László előadása a TIT Hölgyklubban

2022.06.07. - 00:15 | Rozán Eszter

Nagy érdeklődés övezte Balló László előadását a TIT Hölgyklubban. A szerző a hamarosan megjelenő porcelánról szóló könyvéből adott ízelítőt.

***

Balló László: Értékes porcelánjaink - Európai porcelánkincsek gyűjteményeinkben | könyvbemutató

2023. december 19. 17:00

Berzsenyi Dániel Könyvtár, 4. emeleti előadóterem
 
Köszöntőt mond Putz Attila önkormányzati képviselő, a Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság elnöke (SZMJV)
 
Közreműködnek:
 
a beszélgetést moderálja Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója,
Takács-Reichardt Gabriella történész, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum munkatársa
Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője
és a szerző
 
Zenei közreműködők:
 
Horváth Imre karnagy, zenepedagógus
Simon Bulcsu, a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum tanulója