A tavasz és a nőiesség szimbólumai - Az esküvői csokortól a magassarkú cipő történetén át az ajakrúzsig

2024.04.04. - 00:20 | Szipőcz Judit - Fotó: Philip Justin Mamelic / pexels.com

A tavasz és a nőiesség szimbólumai - Az esküvői csokortól a magassarkú cipő történetén át az ajakrúzsig

A tavasz az újjászületés, a szerelem és az újrakezdés évszaka. De vajon tudjuk-e, milyen hagyományok köthetők az esküvői viselethez, kiegészítőkhöz? El tudná képzelni ma egy szerelmes menyasszony, hogy a középkori Európa szokásaihoz híven egész nap fokhagyma- illetve hagymafürtöket viseljen? Tisztában van-e azzal a ténnyel, hogy a magassarkú cipőket eredetileg férfiaknak tervezték? Ugyanakkor elhinné-e, hogy a legelső ajakrúzsok mérgező növényi kivonatokat és fehér ólmot tartalmaztak? Íme néhány érdekesség!

HIRDETÉS

A menyasszonyi csokor története

A 14. században WC még nem létezett, az éves (!!) fürdések májusban voltak esedékesek, ezért a legtöbb esküvőt júniusban tartották. A menyasszonyi csokor eredetileg gyógynövényekből, rozmaringból és fokhagymából állt, amelyeket ekkor még csak koszorúként, vagy nyakláncként viseltek. Az erős illat a babonák szerint elűzte a rossz szellemeket, ugyanakkor a gyakorlatban jó ellenszernek bizonyult a kellemetlen testszagok ellen. A 19. században Viktória királynő és Albert herceg angliai esküvőjén volt először friss virág a menyasszony kezében. 

Menyasszonyi csokrok a világ körül, a teljesség igénye nélkül

Németországban a menyasszony és a vőlegény gyertyákat tartott, virágokkal és szalagokkal megkötve őket.

Indiában a rokonok az esküvői szertartás végén a menyasszonyra és a vőlegényre dobják a virágok szirmait, hogy ezzel segítsék elűzni a gonosz szellemeket. 

Svédországban a koszorúslányok kis csokor aromás fűszernövényekkel vonultak, míg a vőlegény zsebébe kakukkfüvet tűztek, hogy megijesszen minden trollt. 

Ausztriában a menyasszonyok az élet virágaival koronázták meg a fátylukat. 

Angliában a menyasszony és koszorúslányai együtt sétálnak be a templomba. Általában egy virágszirmokat szóró kislány vezeti őket. Ezt a hagyományt a modern esküvők is követik, amikor kislányok vonulnak a menyasszony előtt, és kis kosárkákból szirmot szórnak elé.


Fotó: Philip Justin Mamelic / pexels.com

A magassarkú cipő története

Az ókori Egyiptomban az I. e. 2. évezredben az általános lábbeli a T vagy V alakú, pánttal ellátott szandál volt. Már ebben a történelmi időszakban is akadt olyan foglalkozás, melynél praktikusabbnak tűnt a magasított talpú szandál viselete. Az ókorban az egyiptomi hentesek magasított talpú szandálban dolgoztak, ami védte lábukat a földön folyó vérrel szemben. Az antik Görögországban a görög drámák színészei, illetve színésznői szintén magasított talpú (platform) cipőt viseltek. A cipők magassága a színpadi karakter rangjával, fontosságával állt egyenes arányban. Kedves felnőtt hölgyek! Elő az 1990-es évek anyukák által ki nem állt "holdjáróival"!

Az első magassarkú cipőket nem a divat motiválta, sokkal inkább harcászati jelentőségük volt. A 9. század környékén perzsa lovas harcosoknak készültek, hogy állva is tudjanak úgy íjazni, hogy lábuk ne csússzon ki a kengyelből. Európa szerencséjére a perzsák 1599-ben segítséget kértek a nyugati királyoktól az Ottomán Birodalom legyőzéséhez, így tudott elterjedni kontinensünkön is eme társadalmi szimbólum. A magassarkút férfiak is hordták, hogy növeljék testmagasságukat. 

A cipők elterjedésében szerepet játszottak a franciák is, nemhiába tekinthetőek divatdiktátoroknak. Sajnos Franciaországban sokáig nem volt kiépítve a csatornahálózat, és ennek köszönhetően a fekália ellepte az utcákat. Mivel senki sem akart ebben sétálni, szükségük volt valamilyen megoldásra. Ekkor találták ki, hogy a cipők talpaira egy fából készült magasított talpat erősítenek. Így közvetlenül nem érintkeztek az utcán hömpölygő nem kívánatos dolgokkal. 

Bizonyára meg fog döbbenni a T. Olvasó, ha azt mondjuk, hogy XIV. Lajos francia király, ismertebb nevén a Napkirály tette igazán divatossá a magassarkú viselését. 162 cm-es magassága átlagosnak számított, alacsonyabb termetét mégsem bírta elviselni. Cipőit tíz centiméteres sarokkal látták el, melyekre csatajeleneteket festettek. Később piros sarkú cipőben járt, stílusát csakis legközelebbi kegyeltjei követhették. Ebben az időben az arisztokrata férfiak harisnyát, csipkéket, parókát viseltek, erősen púderezték magukat. A mai feminin vonásokat tulajdonképpen a nők a férfiaktól vették át, többek között a kalapot és a válltömést is. 

A divat Angliát is gyorsan meghódította. II. Károly 1661-es koronázási portréján már piros, francia stílusú topánkában látható, igaz, 185 centis magasságához nem lett volna szükség magasítóra.

A férfiak a felvilágosodás korában elkezdtek praktikusabb ruhákat hordani, és teljesen felhagytak a magassarkú viselésével, a francia forradalom pedig a nők ruhatárából is száműzte a magasított lábbelit. A magassarkúak a 19. század közepén ismét megjelentek. A lábbelit erotikus képeket készítő fényképészek meztelen modelljei is előszeretettel hordták. Részben ez az oka annak, hogy a magas sarkú cipőhöz mindmáig egyfajta erotikus képzet társul.


Fotó: Rajaa Lemnari / pexels.com

A rúzs története

A rúzs ősi sminkeszköznek számított. A babilóniai Ur városából származik, eredete a sumér királynőhöz, Sub-ad-hoz vezethető vissza, aki fehér ólom és zúzott rubin keverékével színezte ajkait. 

Ókori csókos ajkak

Az egyiptomi férfiak és nők egyaránt használtak ajakszínezőt. Méghozzá olyan merész árnyalatokat, mint a narancssárga, a kék, vagy a magenta. Az ásatások tanúsága szerint a gazdag egyiptomi nők kedvenc sminkszerükből több tégelyt vittek magukkal a túlvilágra. Kleopátra henna és kármin keverékével színezte a száját. 

A görög asszonyok és nem ritkán férfiak elegáns rúzsai bíborból és kékszőlő kivonatból készültek. A rúzsokat és szájfényeket nedves fapálcikákkal vitték fel. A Római Birodalomban szintén a bíborvörös dívott, amihez vörösesbarna okkert, vasércet, gyakran mérgező növényi kivonatot használtak. A keresztény szentek óva intettek, szerintük a rúzs az ördög mesterműve. 

A sötét középkorral feledésbe merült a szépítőszerek használata. Aki mégis rúzsozni merte ajkait, azt a Sátán cinkosának tartották. 

A sminket I. Erzsébet királynő hozta vissza a divatba, aki egészsége védelmében a halál ellen, fél centi vastagon kente fel a rúzst ajkaira. Pedig Erzsébet rúzsa fehér ólmot tartalmazott, amely lassan mérgezte szervezetét. 

Utcalányok és szüfrazsettek titkos fegyvere

1770-ben Nagy-Britannia betiltotta a rúzst. A parlament szerint a nők a rúzs és más kozmetikumok használatával becsapták a férfiakat, hogy férjhez menjenek. A törvény a rúzst a boszorkánysággal hozta összefüggésbe, és érvénytelenített minden olyan házasságot, amelyet a rúzshasználat eredményezett. 

Az 1800-as évektől egészen a XX. század elejéig a festett száj a színészek és utcalányok kiváltsága lett. Ekkor már színezett púdert és vajat vagy zsírt használtak a rúzskészítéshez. 

Az 1880-as években a Guerlain francia kozmetikai márka bevezette az első grapefruitból és vajból készült rúzst. Az első gépsoron gyártott rúzst Maurice Levy amerikai iparos készítette 1915-ben, minekutána  tömegcikké vált. Politikusnők deklarálták, hogy a rúzs a nők felszabadításának szimbóluma. 


Fotó: Antonio Friedemann / pexels.com

Hollywoodtól napjainkig

Az 1920-as években a filmipar fellendülésével a rúzs is egyre nagyobb szerepet kapott. Az első filmekhez fekete rúzst használtak a sminkesek, mert ez kontrasztosabb volt a fekete-fehér filmkockákon. A korszak rúzsai matt színűek és vastagok voltak. 

A háború éveiben a rúzs a nők körében a túlélés eszközévé, az erkölcsi tartás szimbólumává vált. Hitler gyűlölte a vörös rúzst, a második világháború alatt az amerikai nők ellenszenvüket kifejezve festették ki az ajkukat. Az 1940-es években a nők a gyárakba és a csataterekre özönlöttek, hogy a hazafiság és a bátorság jeleként vörös rúzst viseljenek. 

A tengerészgyalogság a női tengerészgyalogosok számára kötelező rúzst hozott létre Montezuma Red néven. Ez a vörös az amerikai zászlót jelképezte és a hatalmat szimbolizálta. 

Az 50-es évek dús ajkú nőideáljai, Marilyn Monroe, Audrey Hepburn világszerte rúzsvásárlásra ösztönözték a nőket. 

A 60-as évek sminkjét a technikai fejlődés és az űrutazás ihlette. A száj fémesen csillogott, de világosan, szinte beleolvadt az arcba. 

A következő évtizedek divatirányzata a sötét, feltűnő, többnyire lilás rúzsszín volt, amely a punk-korszak fekete rúzsában csúcsosodott ki. 

A 90-es évek a barna színek évtizede, míg az új évezred soha nem látott szín- és formaválasztékot kínál. 

***

Felhasznált irodalom:

https://www.youtube.com/watch?v=s7Jo8bRL6Og
https://jooserabridal.hu/menyasszonyi-csokor-hihetetlen-tortenete/
https://rtl1.hu/eskuvoi-csokor-tortenelem-hagyomanyok-es-jelek/

https://index.hu/tudomany/til/2015/10/12/eloszor_a_ferfiak_hordtak_magassarku_cipot/
https://www.glamour.hu/divathirek/magas-sarku-cipok-tortenete/hvl3l3f

https://www.life.hu/fitt-life/2017/05/a-magassarku-cipo-tortente 
https://elle.hu/szepseg/babilontol-hollywoodig-a-ruzs-tortenete-6974

Új hozzászólás