A répceszentgyörgyi kastély története a helyiek emlékezetében
Képgaléria megtekintése2024.05.13. - 00:30 | Szipőcz Judit
Kiss Ernő aradi vértanú házassága és a füredi Anna-bálok rejtélye - A répceszentgyörgyi kastély rendhagyó tárlatvezetésre hív minket Varga János, 92 éves tősgyökeres szentgyörgyi lakos múltidéző elbeszélésével. Szavai által megelevenednek az egykor zsivajjal teli, mára üresen kongó osztálytermek, a hálóteremben, a cserépkályhákban pattogó széndarabok hangjából pedig kedvenc iskolai-kollégiumi emlékeink jutnak eszünkbe, az izzó parázs egy régi-új kikeletre hív minket. Habár elszálltak a diákévek, de amíg van mire emlékezni, addig fiatal a lélek. De mielőtt nekivágunk az időutazásnak, emlékezzünk a Szentgyörgyi Horváth családra, akik maradandó értékként hozták létre a kastélyt és parkját az utókor számára, köszönjük meg nekik, hogy lehetővé tették számunkra egy új megismerés élményét!
A Szentgyörgyi Horváth család megjelenése és felemelkedése
A falu későbbi fejlődését nagyban elősegítette a Szentgyörgyi Horváth család megjelenése. 1631-ben Szentgyörgyi Horváth István nemesi kúriát vásárolt Szentgyörgyön. Testvére Szentgyörgyi Horváth János (I.) A család felemelkedését a vármegyei közéletben betöltött tisztségek fémjelzik. Előbb esküdt, később szolgabíró, majd alispán lett pár évtized alatt a Horváthokból. I. Zsigmond János fia, pallosjogot nyert 1699-ben szentgyörgyi birtokaira. Ez a kiváltság még 1766-ban is csak 7 köznemesi családot illetett meg Vas megyében. Szentgyörgyi Horváth János házassága Szelestey Annával, teremtette meg a család felemelkedésének anyagi alapjait.
Horváth Zsigmond nevéhez fűződik az 1796-1798 között felépült balatonfüredi Horváth-ház. E házban tartották az Anna-bálokat, amely napjainkban is sok látogatót vonz Füredre. Az Anna-bálok első híres Annája Szentgyörgyi Horváth II. Zsigmond unokája Anna-Krisztina volt, aki 1826. május 16-án kötött házasságot Répceszentgyörgyön azzal a Kis Ernő huszártiszttel, akit Haynau 1849. október 6-án, Aradon- a 13 vértanú egyikeként- kivégeztetett. A szájhagyomány szerint, 1825-ben rendezett a Horváth-ház akkori gazdája Anna-Krisztina nevű leánya tiszteletére nagy táncmulatságot, ezt számítjuk az óta az első füredi Anna-bálnak. 1825-ben ketten Szentgyörgyi Horváth János és József voltak a ház birtokában. Jánosnak volt egy fiatalon meghalt leánya, akiről az 1841-ben kelt végrendeletében említést tesz, aki lehetett Anna-Krisztina is. A répceszentgyörgyi születési anyakönyvben 1800-1810 között nem találni az ő születését. A fivérnek, Józsefnek Anna lánya a bálozáshoz fiatal lehetett 1825-ben, hiszen 8 éves volt. Az első Anna rejtélyének megoldása tehát még mindig várat magára.
Szentgyörgyi Horváth Zsigmond nevéhez fűződik még a budai Horváth-kert, amely előtte gróf Niczky Kristóf tulajdonát képezte, aki továbbadta a Szentgyörgyi Horváth családnak.
Az 1848-as szabadságharc után a bécsi császári udvar a Szentgyörgyi Horváthokat birtokuktól és rangjuktól megfosztotta. A kastély az 1850-es évek elejétől Ziegler Adolf/Béla/ bécsi bankáré 1910-ig, amikor a rezidenciát a szombathelyi katolikus megyéspüspök vásárolta meg püspöki nyaralónak. Gróf Mikes János megyéspüspök 1936-ban -már, mint saját tulajdonába- költözött a kastélyba, és itt élt nyugdíjasan 1945-ig.
A felszabadulás után körzeti rendőrség, majd 1946-1949-ig a tehetséges parasztfiatalok tanítóképzője, utána MNDSZ-iskola, SZÖVOSZ-iskola, majd traktoros iskola működött itt 1945-ig. A MÁV 1955-ben nyitotta meg nevelőintézetét.
A szentgyörgyi kastély és kertje
A szentgyörgyi kastély első jelentőségteljesebb külsejét csak az 1600-as évek utolsó évtizedeiben kaphatta, méghozzá barokk stílusban. A 17. század elejéig nem lehetett jelentősebb lakóépület Szentgyörgyön, mivel nem élt itt tehetősebb rangosabb birtokos a Horváthok felemelkedéséig. Tehát a kastély építésének idejét I. János és I. Zsigmond idejére, a török hódoltság alóli felszabadító háborúk befejeződésének korára tehetjük. 1694-ben és 1712-ben a „kúria" az egész vagyon legértékesebb része.
Sajnos a kastélyra vonatkozó iratok szinte teljesen elpusztultak a család levéltárában, ezért csak következtethetünk, hogy a 18. századi nagy építkezések során, II. Zsigmond idejében még egyszer átalakították. Azt az elterjedt hiedelmet, hogy Hefele Menyhért tervei alapján kapta volna ma is látható klasszicista külsejét, semmilyen adattal nem sikerült alátámasztani. Ellenkezőleg, II. Zsigmond iratainak több száz oldalas lajstromkönyveiben sem található Hefele neve.
A kastély északi homlokzati oldalán két hatalmas mamutfenyő öleli körbe a barokk homokkő dísz kutat, amely köré a MÁV iskola növendékei és az intézmény dolgozói alakítottak ki egy sziklakertet. Míg a kastély déli oldalán gyönyörködhetünk a pelikános szökőkútban, melyet a Batthyány család adományozott a Szentgyörgyi Horváth családnak.
Tősgyökeres szentgyörgyi emlékezések
Varga János (92 éves)
János bácsi élettapasztalata, sokat megélt világszemlélete is megér egy helytörténeti múzeumot.
A püspökség idején János bácsi családjával a kastély mellett található közvetlen a porta mögött elhelyezkedő Kiskastélyban, a kertész házában lakott, mivel édesapja volt akkoriban a kastély kertésze. Mikes János püspök látogatói között szerepelt Almássy László Afrika-kutató. A faluban a püspöknek és Almássynak volt egyedül autója. Amikor a II. Világháború véget ért, a püspök a templom előtt várta az angolokat egy széken. De mivel beesteledett felment a rezidenciájába. Bízott benne, hogy az oroszok nem törnek be a faluba. Este nyolc óra után az oroszok elfoglalták a falut, betörtek Jani bácsiék lakásába is, bevitték János bácsi édesapját, és még egy odamenekült helybeli férfit a kastélyba. Bezárták őket egy szobába, mielőtt betették az ajtót, bedobtak egy kézigránátot. Ami felrobbant ugyan, de senkinek nem esett baja, csak nagyothallók lettek. Akkor jött le a püspök a lépcsőn, a megrázkódtatástól szívinfarktust kapott.
János bácsi emlékezéseiből azt is megtudhatjuk, hogy a kastély emeletén egy menekült grófné (bizonyos Zsófia) lakott bátyjával, valamint két kicsi lányával, szintén a püspök idejében. János bácsi a társaságukban nőtt fel. A kastély földszintjén inas lakások foglaltak helyet.
Az emeleti klubszobában lévő falminták a püspökség idejéből maradt falkép maradványok, melyekből egy kis rész üveggel borított. Mindkét sarokban állt egy-egy nyitott márvány kandalló, előtte rézajtó helyezkedett el, réz rácsokkal, ezeket fával fűtötték, később pedig megszüntették, dupla cserépkályhával látva el a termet.
A MÁV Nevelőintézet megalakulásakor János bácsi húga írnok volt az irodán. Éppen akkor üresedett meg egy cserépkályha fűtői állás. János bácsit fel is vették. Nyáron, amikor nem kellett fűteni, előkészítették a tüzelőt, és a parkban dolgoztak a diákokkal. A férfi dolgozók „Horgásztanyát" építettek 1973-ban, a tavat lecsapolták, medrét és partját a növendékek és az iskola dolgozói teljesen felújították, a friss vízbe halakat hoztak.
A kommunizmus idején, az oszlopfőkön elhelyezkedő szentek szobrait eltávolították, az üresen maradt szobortartó oszlopokat a diákok gyűjtötték össze a 13 aradi vértanút jelképező virágtartó betonvázák pillérének. Az aradiak nevét ábrázoló márványtáblákat a MÁV készíttette el. Szintén a kommunizmus idején történt, hogy az orosz katonák letörték keresztelő Szent János szobrának fejét, beledobták az akkor még mocsaras tóba. Egy chernelházadamonyai úr, Németh Gyula ökrökkel kihúzatta, tettéért elvitték az Ávósok. Az egykori tornacsarnok a püspökség idején Pálmaháznak adott otthont. A Nevelőintézetbe öttől nyolcadik osztályig jártak a gyerekek. János bácsi a „legrosszabb" diákokat ismerte, akiket büntetésből őmellé osztottak be munkára. A MÁV iskola bezárását követően a vasút elvitte a parkból a mozdonyt és a kocsit, felújította, Martonvásáron pedig kiállította.
Nyáron a kéktúrázok egy-egy napra megpihentek, sátrat vertek a futballpályán, teljes ellátást kaptak a konyhán. A kastély mellett álló Felsőmajorban cselédlakások, istállók voltak. Akadt olyan cselédlakás, melyben közös konyha, közös szoba volt, ahol öten laktak egy szobában. Közös konyhájuk egy füstös konyha volt, amely a mai napig látható.
A püspökséghez tartozott még Felső-Szeleste is, ahol erdeje és majorja is volt az uradalomnak. Fácánkertjük is volt, ott lakott a főerdész. Fácánokat és foglyokat neveltek, hogy a püspöknek és a vadászoknak legyen zsákmányuk, ha esetleg vadászni indulnak. Ez azonban egy kimeríthetetlen világ, kimeríthetetlen hangulatokkal, érzésekkel. Éppen ezért lehetetlen leírni pár oldalban.
Tartsanak velünk következő cikkünkben is, amelyben még érdekesebb történeteket hallhatunk Mikes János püspökről, Kováts S. János helytörténet kutatóról, valamint Bozzay Margit írónő répceszentgyörgyi éveiről.
Kapcsolódó írásunk:
Romos kastélyok Vas megyében - A Szentgyörgyi Horváth-kastélyegyüttes
2020.04.20. - 07:15 | Büki László 'Harlequin'
Reménykeltően jó állapotú kívülről a répceszentgyörgyi Horváth-kastély, aminek kovácsoltvas kapuja éppen készítés alatt van. Szerencsére az épületnek van gazdája, aki gyakran kijár a "birtokhoz", s bár a melléképületek igencsak lerobbant állapotban vannak - sajnos a kastély belülről is -, hatalmas, mamutfenyőkkel és különleges növényekkel teli ősfás parkját gondozzák.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat















































Új hozzászólás