Az 1222-ben jogi iskolaként alapított univerzitás az egyik legjelentősebb egyetem volt a kora újkori Európában. A padovai Itália második, s egyben a világ ötödik legrégebbi máig fennmaradt egyeteme! Úgy született, hogy egy nagy csoport diák és tanár elhagyta a Bolognai Egyetemet a nagyobb tanulmányi szabadságot keresve (Libertas scholastica).

A Bolognai Egyetemet 1088-ban alapították, Európa első egyetemeként.

Olvasóink nyilván rég túl vannak a "pizza, chianti, homokos tengerpart" Olaszország-képen! Az olasz kultúra az etruszkoktól a rómaiakon át az egyházművészetig rendkívül széles. Nézzünk rá most másik kincsére, az egyetemiségre, ami a modern kultúránk alapja!

Csak évszámok az egyetemek alapításáról: Bologna 1088, Padova 1222, Nápoly 1224, Siena 1240, Róma 1303, Perugia 1308, Firenze 1321, Pisa 1343. Mindeközben a ködös Angliában Oxfordban 1096-ban, Cambbridgeben 1209-ben alapítanak egyetemet, környezetünkben Prága 1348, Krakkó 1364, Bécs 1365, Pozsony 1467. Ha a padovai Egyetem alapítását történelmileg kell elhelyeznünk, akkor az évszámhoz képest 82 év múlva fog megszületni Petrarca, 173 év múlva Angelico barát, 223 év múlva Boticelli, 230 év múlva Leonardo, 253 év múlva Michelangelo és 270 év múlva fogja felfedezni Amerikát Columbus! Ekkor születik meg Magyarországon az Aranybulla, az egyik legfontosabb közjogi dokumentum, de még a tatárjárás előtt járunk. Dzsingisz kán még csak a kelet-európai síkságon hódít. Mindezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy az itáliai egyetemiség több, mint figyelemreméltó, múltja és kora meghatározó az európai kultúrtörténetben!

A Városházával szemben áll a Palazzo del Bo, azaz a Bo Palota, mely 1493 óta a Padovai Egyetem történelmi székhelye. A bo ökröt jelent, az egyik épület korábban fogadó volt, s cégérében ökörábrázolás szerepelt.

Az egyetemi séta a régi udvarról indul, majd a galériáról a nagy aulába, az egyetem dísztermébe vezet.

Megnézhetjük Európa első, 1594-ben épített anatómiai termét, a Teatro Anatomicót, ahol az első boncolásokat végezték. Az anatómiai asztal körül hat emeleten, összesen 300 hallgató számára volt hely. A faszerkezet makettje az előtérben áll. Végigsétálhatunk az anatómiai tanszék termein is.

Az intézmény negyven híres külföldi diákját felsorakoztató Negyvenek Csarnokában láthatjuk Galileo Galilei katedráját. Ő 18 éven át oktatott itt. A falakon a negyven külföldi hallgató közt három magyar képét láthatjuk!

A Padovai Egyetem magyar vonatkozásait keresve kezdőképünk Báthory István szobrát mutatja, a Prato di Valle szobrai közt a 76-os számot viselve. Ő a Padovai Egyetemre járt magyarok egyike. Kilétét ellentmondások övezik. Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelem, később lengyel király lenne a padovai magyar? Kérdések tömkelege merül fel! Merthogy Báthory Istvánból nyolcat ismerünk a család két ágán! Források állítják, hogy ő soha nem járt Padovában, unokaöccse, a szintén István - akinek korán elhunyt atyja is és későbbi gyámja is István volt - lehetett az egyetemi hallgató? De még ennek is van kontrája: Báthory Miklós, későbbi váci püspök lehetett a titokzatos alak? Megtudjuk valaha? A történészek előtt a feladat!

Ami biztos: a szobor talapzatának mára alig olvasható, de rekonstruált szövege és a Negyvenek Csarnokának ábrázolása mind az évszámok, mind a kézben fogott korona alapján a fejedelem-királyra utal. Mondják: később keletkezett ábrázolások, amiket akár az olasz-lengyel diplomácia is befolyásolhatott.

A csarnok magyar alakjai közt látjuk Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János /1434-1472 / képét, aki 1454-ben kezdte jogi tanulmányait Padovában. Ő volt Mátyás király nevelője, a magyar humanizmus megteremtője. Padovában kánon- és római jogot hallgatott, majd Mátyás király trónra lépésének évében hazatért, hogy bekapcsolódjon az ifjú uralkodó akkor formálódó reneszánsz udvarának szellemi, kulturális életébe és rövidesen elfoglalja a pécsi püspöki széket. Nemcsak az egyház első embere, hanem egy időben az egész magyarországi politika irányítója volt. Költői, irodalmi munkássága is kiemelkedő s ő az 1367-ben Pécsen alapított egyetem névadója. Szobrát 2017-ben leplezték le a Padovai Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének kertjében.

A harmadik magyar alak Zsámboki / vagy Sámboki / János, humanista nevén Johannes Sambucus /1531-1584/, bölcseleti és orvosdoktor, történetíró, a humanista levélírás jeles képviselője. 1545-den iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre; majd Strassbourgban (1550), Párizsban (1552) tanult. 1555-től járt a Padovai Egyetemre, majd 26 éves korában a Bolognai Egyetem tanára lett. Ő volt II. Alfonso ferrarai herceg nevelője. A történetíró, filológus, orvos, térképész, a magyar késő reneszánsz egyik kiemelkedő polihisztora tizenegy nyelvben volt tökéletesen jártas. Korának egyik jeles könyvgyűjtője volt, több ezer könyvet és kéziratot számláló könyvtára a korabeli Európa egyik legnagyobb magánkönyvtára volt.1564-ben tért vissza Bécsbe, ahol II. Miksa, majd II. Rudolf császár udvari orvosa és történetírója lett.

A séta végére még egy szobor: a világon az első nőként egyetemi diplomát szerzett Elena Lucrezia Cornaro Piscopia /1646-1684/ filozófus szobra. A rendkívüli szellemi képességekkel megáldott hölgy hét éves korára megtanult latinul, görögül, franciául, és spanyolul. Később elsajátította a héber és az arab nyelvet is, ezzel elnyerve az „Oraculum Septilingue" /Hétnyelvű Bölcs/ címet. Csembalón, klavikordon, hárfán, és hegedűn is játszott. Életét a tudománynak és a jótékonykodásnak szentelte. 1684-ben halt meg Padovában, a Santa Giustina-templomban temették el. Emlékére a Padovai Egyetemen szobrot állítottak. Ez az a szobor, melynek előre mutató jobb kezét napjainkban is megfogják a vizsgára induló egyetemista hölgyek, hogy a tudás mellett a szerencse is segítse őket.

Kapcsolódó írásaink:

Ahol szinte a teljes Bibliát a falakra festették - Padova két különleges látnivalója egy helyen

2025.01.08. - 15:00 | Dr. Kereszty Gábor

Padovában jártunk legutóbb sétáink során, betérve a két legismertebb templomba. Tisztában vagyok vele, hogy turistaként a "templomból ki templomba be" érzés sokakat akár riaszthat is, ám tudnunk kell, hogy ez is Itália sajátja. Van itt kávézás, kagylós makaróni, tengerpart, boltok sokasága vagy hajózás lagúnákon és tengeren - meg még számtalan élmény. Az viszont tény, hogy az európai kutúra, vele a reneszánsz bölcsőjében falatozunk és a művészettörténet óriási szelete lehet a miénk. Ígérem, hogy mai két helyünk valóban különleges lesz!

Olasz túrák: Padova lenyűgöző templomai

2024.12.29. - 16:00 | Dr. Kereszty Gábor

Adventi padovai sétánk közben tettem az ígéretet: bemutatjuk Padova két jellegzetes templomát, talán a leghíresebbeket!