"Egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség" - állította, s hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Vicenza városa a maga hírét részben neki is köszönheti, hiszen több általa tervezett épület 1994-ben és 1996-ban "Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái" néven felkerült az UNESCO Világörökség listájára. A La Rotonda, melyet a római Pantheon ihletett, a következő évszázadok alatt az egyik legtöbbet utánzott és legösztönzőbb építészeti remekművévé vált. Szakírói műve, a "Négy könyv az építészetről " gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, saját épületeit is bemutatja, pontos alaprajzokkal, homlokzati rajzokkal kiegészítve.

Az irányzat, melyet képviselt, "palladianizmus" néven került be az építészet történetébe. Sokan kapcsolatba hozták a klasszicizmussal, de valójában inkább a reneszánsz nagyon késői hajtásának tekintendő. Szorosan kötődik az ókori római építészethez, ezért csökkenti a homlokzat dekorációját, és tiszta, szigorú arányokra törekszik. Jellemzőihez tartozik a nagyoszloprend és a Palladio-motívum. A Palladio-motívumot másképp velencei ablaknak (vagy Angliában Serlio-motívumnak is) nevezik: falnyílás, amelynél az oszlopokon vagy a pilléreken álló ívnyílást két keskeny négyszögű nyílás keretezi, az utóbbiak gerendázata az ív boltvállának magasságában fut.

A palladinizmus európai építészeti irányzata a reneszánszon belül Palladio saját munkái által inspirált épületek. Alapvető stílus volt a 16. századi Itáliában, főként Venetóban, hiszen munkáinak nagy részét itt alkotta. A stílus a 17. század közepén népszerűvé vált Európában, különösen Angliában. A 18. század közepén már Írországban és sok észak-európai országban is elterjedt, így Poroszországban és Oroszországban is. A 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást követték a palladiánus kúriák. Sokuk mára felújítva, eredeti pompájában látogatható. A későbbi időszakra a neopalladianizmus kifejezés ismert.

Észak-Amerikában is divattá vált: mégpedig Thomas Jefferson (1743.- 1826. ) által, aki azon kívül, hogy 1801-1809-ig az Egyesült Államok elnöke volt, s azon kívül, hogy politikus, diplomata, ügyvéd, filozófus, zenész is volt, ő alapította a Virginiai Egyetemet s a Függetlenségi Nyilatkozat fő szerzője is volt: mellesleg - építészmérnök is. Reneszánsz ember Amerikában? Hát tessék...

A stílust Európában a 19. században és a 20. század elején is alkalmazták a historizmuson belül, ahol gyakran volt jellemző a köz- és önkormányzati épületek tervezésében.

A palladinizmus jelen volt a magyarországi építkezésben is. Az erdélyi Bethlenszentmiklóson a Bethlen-kastély 1667-1683 között épült késő reneszánsz stílusban, a kastély földszinti és emeleti loggiasora arányaiban, harmóniájában Palladio nyomát viseli. Az 1806-ban Lőkösházán épült Vásárhelyi-kastély is hasonló: a homokdombon álló kastélyt Vásárhelyi I. János, Arad vármegye akkori alispánja építtette.

Nagygannán 1812-ben épült Esterházy Miklós megrendelésére a Szent Kereszt Felmagasztalása templom, szintén klasszicista stílusban. Az épület szerkezete utal a La Rotondára és így közvetetten a Pantheonra is. A templom hajója alatt itáliai keresztelőkápolnát idéző kör alakú kripta, az Esterházyak sírboltja található. A család számos jelentős tagja nyugszik itt, többek között a 2016-ban elhunyt író, Esterházy Péter.

Nem mehetünk el még közelebbi vonatkozások nélkül! Van egy levél az Országos Levéltárban! A Palladio-levelet Velencében, 1560 júliusában keltezték, olasz nyelvű, saját kezűleg írt és szignált. Feltételezik, hogy a levél Nádasdy Tamás nádornak szólt, aki a keltezés évében Sárváron és Sopronkeresztúron is építkezett. A levél közvetlen építészeti - technikai információkat hordoz. Zádor Anna Kossuth-díjas magyar művészettörténész, egyetemi tanár, a művészettörténet-tudományok doktora szerint a sárvári vár Nádasdy Tamás által megkezdett átépítésének befejező szakaszában már jóval Nádasdy halála után, (1580-1620 között) készült főkapu építészeti megformálását egyedül Palladio műveivel lehet valóban rokonítani - nem találni az egész térségben, így a történelmi Magyarország, Ausztria, Csehország - még egy olyan hasonló kapuzatot, amely szorosabban kapcsolódna a 16. század második felének venetói építészetéhez, azon belül is Palladio stílusához, függetlenül attól, hogy mindennek van-e köze a levélhez vagy sem.

Az építész 1579-ben tért vissza szülővárosába, s magával hozva a tanulmányok eredményeit a klasszikus színházakról, melyek a római romok személyes vizsgálatán alapultak. Ekkor bízták meg a városi színház tervezésével, ami az első példája a modern kori fedett színháznak, mely megfelel az antik színház építési szabályainak is. A Teatro Olimpico is felkerült az UNESCO világörökség listájára.

Palladio a színház tervezésénél perspektivikusan rafinált szerkezetet hozott létre. A Teatro Olimpico a legidősebb ma is fennálló reneszánsz színház. Az 1000 nézőt befogadó nézőtér ovális és lépcsőzetesen emelkedik. A színpad előterét egy diadalív alkotja, amelyet az Accademia Olimpica tagjainak szobrai díszítenek. A színpadon három kapun keresztül a képzeletbeli tér perspektivikusan kialakított házai láthatóak. Palladio kevéssel a munkák kezdete után meghalt, ezért egy másik vicenzai építészt, Vincenzo Scamozzit bízták meg a befejezéssel, s a színházat 1585. március 3-án avatták fel.

Még több Vicenza:

Ahol a magyarok nyilai nyomot hagytak: kalandozások Vicenzában

2025.12.28. - 01:30 | Dr. Kereszty Gábor

Siena környéki csavargásaink után északra fordulunk. Padovát és környékét már alaposan bejártuk, maradt azonban fehér folt a térképünkön! Az átlag turizmus sodrásából kissé kieső Vicenza talán a környező Velence - Verona - Padova hármas népszerűsége miatt marad árnyékban. Padovától 40, Velencétől 70 km-re járunk, vasi régiónkból 600 km körüli autózással érjük el.