Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulójára emlékezve Várnainé Balogh Beáta A Brunszvik lányok és Beethoven című előadását hallgattuk meg Kőszegen, a Városi könyvtár rendezvénytermében. 

A Tavaszi Szabadegyetemi Előadás-sorozat 2. alkalma hívogató volt számunkra, hiszen már jártunk Martonvásáron és megtekintettük a Brunszvik család kastélyát, megcsodáltuk a gyönyörű angolkertet. Így kíváncsian vártuk a további részleteket a családról, Beethovenről és - természetesen tavaszváró hangulatban - a szerelemről.

Várnainé Balogh Beáta előadása visszarepített bennünket a XIX. század eleji Bécsbe, a császári város pezsgő kulturális életébe, elkísértük Brunszvik Terézt, Jozefint és édesanyjukat a koncerttermekbe, táncos estélyekre. Ellátogattunk Martonvásárba, a családi kastélyba, ahol többször is időzött Beethoven. A zeneszerző-óriás műveit hallgatva részesei lettünk szerelmes vallomásainak és szerelmi csalódásainak. Leveleinek tartalmát megismerve könnyen szerelembe eső, magas érzelmi hőfokon égő személye is közelebb került hozzánk.

Az előadás feltárta előttünk a martonvásári kastély, a Brunszvik család és Beethoven titkait, amelyből most egy csokorral át is nyújtunk olvasóinknak.

Első titok: Honnan származik a Brunszvik család?

A család származását legendák övezik, talán őseik Braunschweigben éltek, talán rokonságban voltak a braunschweigi herceggel, ebben az esetben rokonai voltak az angol királyi családnak, hiszen IV. György angol király felesége braunschweigi hercegnő volt.

Hogyan jön a képbe a család ősei között egy postamester, vagy Csepregen egy evangélikus iskola rektora? Az előadás ez utóbbi kérdést megválaszolta, hogy valóban egy galgóci postamester volt az első Brunszvik családtag, erről írásos bizonyíték is fennmaradt éppúgy, mint a csepregi iskolai rektorról.

A család jó kapcsolatot ápolt a Habsburg-házzal, ezt az is bizonyítja, hogy Brunszvik Teréz keresztanyja Mária Terézia császárnő volt.

Második titok: Martonvásár, kastély, angolkert

Brunszvik Antalnak, Teréz édesapjának volt egy víziója, amelyet lányával meg is osztott: „Meglásd, Martonvásárból paradicsom lesz."

A család pedig megvalósította az apa álmát. Faritkaságokat telepítettek, így tették gyönyörűvé a kastély környezetét. „Martonvásár, ahol minden fát ismerek, családom munkája" - vallja Teréz visszaemlékezésében.

A kertbe hársfákat ültettek egy körbe, amelyeket titkos társaságuk tagjairól neveztek el, így a családtagok, ismerősök akkor is velük voltak - legalábbis gondolatban -, ha egyébként távoli vidéken tartózkodtak. A hársfák árnyékában fejezte be - a legenda szerint - opus 57-es Appassionata szonátáját Beethoven, akinek a kertben természetesen volt róla elnevezett hársfája.

A kastély kertje valóban az emlékezés kertje is volt, hiszen Teréz obeliszket emeltetett itt édesapja emlékére. Valószínűleg azt ajánlotta Teréz Beethovennek, hogy a kor szokása szerint szobrot, emlékművet készíttet neki is a kertben. Erre utalnak a zeneszerző alábbi sorai, amelyeket Ferencnek, Teréz testvérének írt: „Csókold meg Teréz nővéredet, mondd meg neki, félek, naggyá leszek anélkül, hogy ehhez ő egy emlékművel hozzájárulna."

Harmadik titok: Hogyan került a képbe Beethoven?

A regénybe illő történet Brunszvik Teréz emlékirataiból rajzolódik ki. Seeberg Anna - ifj. Brunszvik Antal felesége, Teréz édesanyja - már ismerte Beethoven zongoratrióit, érthető, hogy szerette volna megnyerni az ígéretes művészt lányai tanárának. A zongoraórákra Bécsben került sor. Ezzel kezdetét vette egy romantikus, ma úgy fogalmaznánk, "se veled se nélküled" kapcsolat Brunszvik Jozefin és Beethoven között. A kapcsolat azután is tartott, hogy Jozefin férjhez ment és gyermekei születtek, majd a férj halálát követően a család barátja, Beethoven volt az, aki megvigasztalta az özvegyet. Ebben az időszakban írta Beethoven 13 fennmaradt szerelmes levelét Jozefinnek. Nem tudjuk, hogy az asszony megfogadta-e húgának, Brunszvik Karolinának alábbi intelmét: „Emlékezz arra, amit írtam. Soha ne maradj vele egyedül." Aztán Jozefin újra férjhez ment, Christoph von Stackelberg észt báróhoz, akitől több gyermeke is született.

Negyedik titok: Minona titka

Minona abban az időszakban született Jozefin gyermekeként, amikor az asszony Christoph von Stackelberg észt báró felesége volt. Az apa személyét azonban egyes kutatók megkérdőjelezik Jozefin naplójának tanulmányozása után, amelyben világosan leírja, hogy 1812 júliusában el akart utazni Prágába a „Kedveshez", és szinte napra pontosan 9 hónappal ezután született Minona. A kislányról úgy tartották, mediterrán külsejével különbözött testvéreitől (Beethovent kiskorában „spanyolnak" gúnyolták), és nagy zenei tehetség hírében állt. A „kedves" szó Beethoven levelezésében is szerepel.

Ötödik titok: Kinek írta Beethoven a „Hallhatatlan kedves" levelet?

Beethoven halála után felnyitották a zeneszerző utazóládáját, s annak titkos fiókjában két arcképet és három részből álló szerelmeslevelet találtak. Az egyik portré Brunszvik Terézé volt, a másik a Holdfény-szonáta ihletőjét, Giulietta Guicciardit ábrázolta. A lány a Brunszvik nővérek unokatestvére volt, és a művész azonnal beleszeretett, amikor találkoztak Bécsben, a Deym-estek egyikén, ahogy a Brunszvik nővérek leveleiből megtudtuk. Ez nem feltétlenül meglepő, hiszen Beethovenben minden húsz év körüli lány láttán azonnal fellángolt a szerelem. A tudomány még ma is vitatkozik azon, hogy ki lehetett a „Halhatatlan Kedves", azaz a levélfogalmazvány címzettje, mert szóba jöhet még Brunszvik Jozefin és Antonie Brentano, egy frankfurti kereskedő felesége is.

A szerelemi vallomás, amely az utókorra maradt Beethoventől, csodálatosan mutatja érzelmeit: „Örökké tiéd, örökké enyém, örökké miénk."

Az előadás a levelezések és visszaemlékezések alapján több titokról is fellebbentette a fátylat, de szerencsére maradtak még a homályban megbúvó pillanatok, emlékek, amelyek lehet, csak két emberre tartoznak.

Ahhoz azonban kétség sem fér, hogy Beethoven nem csak művészetében, hanem jellemében és élettörténetében is igazi romantikus hős volt, aki nem vehette feleségül álmai hölgyét.

Nagyon kellemes hangulatban telt képzeletbeli utazásunk Bécsbe és Martonvásárra, tartalmas, képi és zenei anyagban gazdag előadás kíséretében!