A Márai-hagyaték - Folytatódott Czetter Ibolya előadása a kőszegi könyvtárban

Képgaléria megtekintése2025.05.16. - 13:00 | Várnainé Balogh Beáta - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A Márai-hagyaték - Folytatódott Czetter Ibolya előadása a kőszegi könyvtárban

"Mi voltunk az első hippik, nem tartottunk esküvőt, csak aláírtunk valami papírt" - "Az ember kétszer szeret bele egy nőbe: először amikor megismeri, és aztán másodszor 25 évvel később, az ezüstlakodalmat követő időkben. Ami közbül van, legtöbbször zavarosság, érzelmi szempontból nincs jelentősége." Márai Sándor

A Tavaszi Szabadegyetemi Előadás-sorozat 6. alkalmaként folytatódott május 15-én Czetter Ibolya nagysikerű Márai életét bemutató előadása a Kőszegi Városi Könyvtárban. Márai Sándor nyugat-európai befogadásának különös sikeréből kiindulva az előadás az életmű művészeti, filozófiai, irodalmi, történelmi és politikai kérdéseit járta körül, ezúttal a családi, magán- és hitéletbeli aspektusát is adva a beszélgetésnek.


Május 15-én délután dr. Czetter Ibolya tartotta a Tavaszi Szabadegyetem ráadás előadását Márai Sándor és a nők témaköréről.

„Ahol te vagy, ott vagyok én, ahol a te hazád, ott az én hazám" - írta Lola, azaz Márai /Matzner/ Ilona, akinek „Bal szeme zöld volt, a jobb kékesszürke", „A hangjának zenéje és virágillata volt.", "Jóság és kedvesség áradt belőle, nyugodt, jó kedélyű, művelt, aki csak a férjének élt" (Szőnyi Zsuzsa). Apja, Matzner Sámuel, zsidó származású városi képviselő, akinek saját nyomdája, könyvkötő műhelye volt és a Felvidék legnagyobb nyomdaipartelepének tulajdonosa, sőt, a Kassai Napló vezetője, melyben Márai Sándor publikált 16 évesen, itt jelentek meg első művei (Emberi hang, Panaszkönyv, A mészáros).

A Matzner és a Grosschmid család nem örült kettejük kapcsolatának, „gyermekházasság"- nak tartották kapcsolatukat, Lola szülei még detektívet is fogadtak, ő pedig Berlinbe utazott felejteni, ahonnan már együtt jöttek haza. Házasságkötésük Pesten, 1923. április 17-én történt. „Mi voltunk az első hippik, nem tartottunk „esküvőt", csak aláírtunk valami papírt" -írta Márai. Párizsban töltöttek 6 évet - a legszebb évek Lola szerint, de sajnos itt elveszítették Kristófot, 5 hetes kisfiukat. Kristófka halála után Márai hetekig nem tudott megszólalni, regényeiben a házaspárok, szerelmesek gyakran gyermektelenek.


Az egyházi esküvői szertartásukra 1936-ban került csak sor, azonban ez Márai nélkül zajlott le („helyettes férjjel") Felsősegesden, Lola barátnője, Seres Vilma lakóhelyén. Nemrégiben került kiadásra Lola naplója, melyben kibontakozik egy nagypolgári miliőből kiszakadt nő sorsa az emigrációban. 1948 augusztus 17. - 1979. március 22-ig vezeti, a 20-as évekből sajnos nem maradt fenn semmi. Ebben kirajzolódik, hogy nagyon magányosak voltak, de öntörvényűek is, Márai egész napokat a városban töltött, egyedül utazott, alig beszélgettek, Lola mindig várakozott, vágyakozott. Czetter Ibolya elmesélt pár történetet arról is, hogy mennyire féltékeny volt Márai a feleségére!

A napló egy kivételes asszonyi sors hiteles lenyomata, a Márai-filológia felbecsülhetetlen értékű forrása. Nagyon jó humora volt Lolának: „már nem szeretem a halmazállapotomat"; „Nincs kedvem háztartani" írta naplójában, holott Lola kitűnően főzött, sütött, 8 fogásos vacsorával várta Márait.

Babócsai Jánost - Janikát 1947-ben fogadták örökbe, s nevelték igazi szeretetben. Janika azonban egy sort sem olvasott Máraitól, gyerekeit nem tanította meg magyarul, angolul leveleztek, majd mivel a közelében akartak megöregedni Márai Sándor és Lola San Diego-ba költöztek.

Az emigráns - Minden másképp van (Márai Sándor Napló 1984-89 című műve alapján) című magyar-olasz koprodukciós játékfilmről (Bács Ferenc és Gyöngyössy Katalin főszereplésével) és az eltitkolt nagy szerelmekről (Mezei Mária, Tolnay Klári) is szó esett az előadás végén, mellyel lezárult a Tavaszi Szabadegyetemi Előadássorozat, de ősszel folytatása következik!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás