Saly Noémi vallás- és társadalomtudományi könyveket fordított, mindent tud a lekvárokról, továbbá Krúdy Gyula életéről, utolérhetetlen „kávéházológus", franciatanár és magyar történész, kiváló szépíró, aki szóban is kivételesen szórakoztató. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nagyra becsült munkatársa.

Mára sokan Budapest-történészként és a székesfőváros „kávéházológusaként" ismerik, ám könyveiből, munkáiból nem csak a múlt, nem csak olvasmányos kultúrhistória, hanem regényes emberi sorsok, élet- és családtörténetek is feltárulnak. Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató egy közönséges hétköznapon is kap levest, főételt, desszertnek pedig Saly Noémi a kezébe nyom egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményes tányérok. Ma már hivatásszerűen is foglalkozik a gasztronómiával.

Az Őszi Szabadegyetemi előadássorozat első alkalmán közel százan voltak kíváncsiak Szerzetesek főztje című előadására. A vendéget a szabadegyetem ötletgazdája, Várnainé Balogh Beáta múzeumpedagógiai szaktanácsadó köszöntötte, majd felkérte Kőszeg város polgármesterét, Básthy Bélát, hogy üdvözölje a nagyszámú közönséget. A városvezető beszédében kiemelte, örül, hogy újra és újra ilyen színvonalas programokkal várja a könyvtár a nagyérdeműt. Emellett elmondta azt is, nagy érdeklődéssel várja, hogy Saly Noémi milyen szerzetesi konyhai titkokról fog említést tenni az est során.

Az előadó a tőle megszokott lendületes és szórakoztató stílusban, mintegy két órán keresztül mesélte el a gasztronómia-történettel való kapcsolatát, a szerzetesek színes hétköznapjainak, élettereinek és konyhatitkainak kutatásából eredő kiállításának történetét, melyet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban rendeztek meg. A kamarakiállítás tematikáját öt nagyobb étel, illetve ételcsoportot bemutatása adta: a kenyér, a bor, a sör, gyümölcsök, a méz, a sajt, a hal és az olaj, valamint a gyógynövények (beleértve a likőr formájúak is). Utóbbit egy külön „kiskertbe" betérve szemlélhette meg a látogató. Megjelent a kiállításon a böjt, a kertészkedés, a gyógyítás, az egyes ételek (mint a kenyér, a bor, a hal) hittani jelentősége, a pezsgő eredete (egy francia bencés, Dom Pérignon találta föl) és a Paulaner sör története.

A szigorú bencés regulából sok mindent megtudhattunk a szerzetesek ételfogyasztási szokásairól, de Noémi ezenkívül részletesen beszélt arról is, hogy a kora középkor óta szigorú szabályok szerint olyan egészségesen étkeznek a szerzetesek, hogy azt egy fitneszguru is megirigyelhetné, de szabályaik nemcsak a test, hanem a szellem és a lélek épségét is szolgálták.

Elmondása szerint az első szerzetesi gyümölcsöskert a temetőhöz kapcsolódott, hogy a feltámadó halottak rögtön a Paradicsomban érezhessék magukat, de megtudtuk is, hogy ahol a kolostornak nem volt saját halastava, ott vivariumot, halasvermet alakítottak ki. Talán magasnak tűnik az alkoholos italok száma a visszafogott életre törekvő szerzetesek asztalán, ám a régebbi korokban nagyon nem lehetett megbízni a víz minőségében - emlékeztetett az ellentmondást feloldva a tárlat kurátora. Saly Noémi arra is rámutatott, hogy a gyógynövénylikőröket sem élvezeti cikknek készítették a szerzetesek, egyszerűen az alkoholban való eltevés bizonyult a legjobb tartósítási eljárásnak, hiszen sokkal inkább megmaradt a gyógynövények hatása így, mintha csak kiszárították volna őket.

Szóba került a férfi szerzetesi rendek mellett a méltatlanul elhallgatott irgalmasrendi nővérek története és szomorú sorsa is.

Könyveket is ajánlott a közönség figyelmébe, hiszen szerzetesi szakácskönyveket Magyarországon lámpással keresve se nagyon találunk: a csíksomlyói ferencesek 1690-es években keletkezett, s utóbb a protestáns nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós neve alatt elhíresült receptgyűjteményén kívül csak a csornai premontreiek adtak ki egyet a közelmúltban. Az ünnepi recepteket tartalmazó Bakonybélszín és a böjtös ételeket ajánló Bakonybéles című kötetekben ne középkori ételekre számítsunk: olyan emberek munkája, akik mai alapanyagokból, mai eszközökkel, mai fogyasztóknak főznek a bencés rendház falai között. Nagy Ferenc Károlyné, azaz Borika és Toókos János szerzetes szerzőpárosának munkáját Saly Noémi segítette szerkesztőként. Hamarosan ezeken kívül is jelenik meg szerzetesi szakácskönyv.