Találó a Szombathelyi Filmklub címe, a Testről és lélekről, mivel nemcsak a címadó film járja körül test és lélek mélységeit, hanem a Pálfi György rendezésében készült Taxidermia is, jóllehet itt inkább a test kerül előtérbe. Bár a film 2006-ban került a nagyközönség elé, mint ahogy Murai András a bevezetőjében elmondta, semmit sem veszített mára az aktualitásából. Murai András azt is hozzátette, a Taxidermia korhatáros film, 18 éven aluliaknak nem ajánlott az erőteljesen megjelenő testiség, szexualitás és képi hatások miatt. Felkészülhettünk tehát arra, hogy nem egy kislányoknak szóló elalvás előtti történettel fogunk találkozni, sőt, jómagam korábban már láttam a filmet, mégis újból letaglózott. A realitás és abszurditás tökéletes keveréke, a valóság és a víziók, a brutalitás és a humor egymásra rétegződése erőteljes testiséggel párosulva meghökkentik a nézőt, akár a Meghökkentő mesék sorozat egy kiemelkedő darabja is lehetne. A Parti Nagy Lajos elbeszéléseiből összeállított történet 3 történelmi kort, 3 férfit, 3 generációt mutat be, egy tisztiszolga, egy élsportoló és egy preparátor életét ismerhetjük meg a 2. világháborúval kezdve egészen napjainkig afféle családi sagává szőve. Családtörténet, de még milyen! És mi a lightosabb változatot kaptuk, vannak jelenetek melyek kikerültek a közönségnek bemutatott változatból. A Taxidermia valóban provokál, szembesít minket emberi mivoltunkkal, elsősorban a gyengeségeinkkel, szatíra is egyben, abszurd realitás tárul elénk.

Fotó: Baki Orsi

A beszélgetés során Murai András elmondta, hogy korábban (e cikk szerzőjéhez hasonlóan) nem találkozott a taxidermia szóval, mely állatok kitömését, preparálását jelenti. Ha jobban belegondolunk, már önmagában az állatok preparálása is abszurd, hogy egy valaha élettel teli lény örök mozdulatlanságba dermedve figyel minket. Pálfi György kifejtette, hogy a taxidermia görög eredetű szakszó, csak az ismeri, aki a szakmában dolgozik. A film a klasszikus családregény vonalat követi, a család legrégebbi generációjának tagja megalapozza a családot, a középső a csúcsra viszi, a legutolsó generáció pedig lerombolja vagy szublimálja ezt. Például elveszíti a vagyont, de könyvet ír róla. A Taxidermia a testet mutatja be, a testiséget szedi darabokra, mely a preparátorral teljesedik be, ezért lett ez a címe. Eredetileg úgy tervezték, hogy azzal kezdődik a film, hogy amikor a főszereplő levágja a fejét - hogy örök szoborrá dermessze magát -, a fej a sarokba gurul, és elkezd mesélni. Ezt le is forgatták, de később a vágás során kikerült a filmből, mert nem tartották szükségesnek, hogy a fej beszélje el a történetet.

Fotó: Baki Orsi

Pálfi György arról is mesélt, hogyan lehetett Part Nagy Lajos sajátos szövegvilágát filmre adaptálni. Az eredeti novellák nem illusztrációként szolgálnak, hanem rendező a szöveg lényegét igyekezett megragadni és továbbvinni. A beszélgetés során szóba kerültek olyan külföldi filmek, melyekben hasonlóan erőteljesen jelenik meg a testiség. A Taxidermia nem body-horror, annak ellenére, hogy nyíltan mutatja meg a testiséget, méghozzá nem éppen a legszebb oldaláról, ám testi mivoltunk szintén része a történelmünknek. Nagyon sokáig vágták a filmet, legalább egy félórányi forgatott anyag kikerült belőle, hogy minél feszesebb legyen, megtalálják a megfelelő tempót.

A film főcímképeit is megváltoztatták, eredetileg a főcím alá azok a képek kerültek volna, amikor a preparátor fiú saját magát preparálja, felvágja magát szikével, kiserken a vére, megjelennek a belek, erre a jelenetre írták volna ki a neveket, hogy már rögtön az elején sokkolják a nézőt, viszont egy idő után belátták, miután néhány hozzáértőnek bemutatták, hogy ez a húzós eleje nem működik, mert annyira sokkolja a nézőt, hogy utána 20 percig nem tud magához térni, és addigra a film jó része már lement. Helyette a szép lassú kezdés a tűzzel jobban működött, hogy szép lassan épüljön fel a film világa.

Fotó: Baki Orsi

Végig ügyeltek a helyes arányok megtartására, hogy szókimondó legyen, de ne undorító, a testiség megmutatása ne legyen öncélú, a snittek többet jelentsenek annál, mint amit mutatnak, ne legyenek csupán önmagukért valók. Végül megtalálták a helyes balanszot.

A filmet a Magyar Filmszemlén mutatták be először 2006-ban, féltek a fogadtatástól, mivel tudatosan provokációnak szánták, és felmerült a kérdés, vajon nem feszítették-e túl a befogadhatóság határait, meg tudták-e őrizni a benne rejlő humort. Pálfi György a film befejezése után is még évekig párbeszédben maradt a történettel. A Taxidermia egyébként nagyon jó fogadtatásban részesült itthon is és külföldön is, amikor Pálfi György a legújabb filmjével utazgat a világban, még mindig a Taxidermiát emlegetik.

2025. december 5-én 13 órakor Analóg filmes műhely lesz a képtárban, Baki Orsolya vezetésével, melyre előzetes regisztrációval lehet jelentkezni.