A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva került sor a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár rendezvénytermében egy új tematikus sorozat, a Téli Filmklub első előadására, melyet Boros Ferenc filmes szakember tartott A magyar hangosfilm kezdetei címmel. Előadásában találkozhatunk kulisszatitkokkal, érdekességekkel, kultikus filmes jelenetekkel a magyar filmtörténet virágzó korszakáról, mely alatt többek között olyan klasszikusok születtek, mint a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, vagy a korszakot lezáró Halálos tavasz. 

Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1931. szeptember 25-én mutatták be a Royal Apollo moziban A kék bálványt, az első magyar hangosfilmet Jávor Pál főszereplésével. Az igazi áttörést azonban csak a második magyar hangosfilm, a magyar helyszínt és magyar karaktereket felvonultató Hyppolit, a lakáj hozta meg Kabos Gyula és Csortos Gyula feledhetetlen alakításával.

A mozi hőskora, a némafilm 

Ám mielőtt e fenti két filmbe mélyednénk, idézzük fel a mozi kezdetét, a némafilmeket - még az 1930-as évek előtt. A magyar film/mozi története 1896-ban vette kezdetét. A Lumière testvérek filmjeit 1896. május 10-én vetítették a Royal Szálló kávéházában. Naponta több előadást tartottak 50 krajcáros belépődíjjal.

Sziklai Arnold és Zsigmond 1896 júniusában, az Andrássy út 41. szám alatt nyitották meg az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot, ahol francia gépeken Lumière filmeket vetítettek a közönségnek. A vállalkozás érdeklődés hiányában bezárt. A filmvetítések ugyanakkor elterjedtek a kávéházakban, és 1911-ben már 100 filmszínház működött Budapesten.

Az első magyarországi filmfelvételek 1896-ban, a millenniumi ünnepségeken készültek. Lumière-ék operatőrei a Budavári felvonulást vették fel, ezt azonban sosem láthatta a közönség, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje.

Az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás A táncz volt, ami az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született Zitkovszky Béla rendezésében, Pekár Gyula írásából. Az alkotásban a kor nagy színészei - Blaha Lujza, Fedák Sári, Márkus Emília, Hegedűs Gyula - és az Operaház balerinái szerepeltek. A 18 jelenet a tánc történetét dolgozta fel a görög táncoktól a csárdásig.

Az első jelenetet, Márkus Emília Salome táncát kétszer kellett felvenni, mert a szalag elégett. A nagy érdeklődéssel fogadott vetített képes előadást több mint százszor megismételték.

A magyar némafilm a 1920-as évek végén azonban romokban hevert.

A hangosfilmek kezdete

Az első hangosfilmet 1927-ben mutatták be Amerikában, míg a budapesti mozikat 1929-1930 között kezdték hangosítani. 1929. szeptember 20-án lehetett először hangosfilmet látni a Forum moziban: Az éneklő bolond című amerikai filmet (1928). 1929-ben Kertész Mihály a Noé bárkája című filmjéhez hangos beköszöntőt készített magyar nyelven. Gaál Béla 1929-es Csak egy kislány van a világon című némafilmjéhez utólag pár hangos jelenetet (magyar nótát) is forgatott.

1931. októbere mérföldkő a honi hangosfilmben: "megszólalt" a Filmhíradó 400. száma. Kiss Ferenc: "A szó vagyok. Az eleddig néma filmkrónikás szava, amely mától kezdve minden héten belecsendül az önök fülébe."

1931. szeptember 25. a Kék bálvány c. film premierje. Amerikában játszódó kalandos történetet Lázár Lajos rendezte, ám a film megbukott. A kritika a hollywoodi filmek gyenge utánzatának minősítette.

Cselekménye az Egyesült Államokba vezet, ahol a hazájában tönkrement magyar földbirtokos, Lóránt György új életet kezd, pincérként próbál boldogulni. Sorsjegyen megnyeri egy birtok hatodrészét, és beleszeret az egyik tulajdonostársába, az inkognitóban lévő milliomoslányba, Marybe. Bár a lány apja hozományvadásznak tartja Lórántot, végül ráébred, hogy tisztességesek a fiatalember szándékai. Lóránt ráadásul távollétében visszanyeri a vagyonát.

A filmben egy-egy elrontott szöveg miatt a teljes jelenetet kellett újravenni, valamint a mikrofon elhelyezése is gondot okozott. Mivel behallatszott a felvételbe a kameraberregés, a kamerákat hangszigetelt dobozokba tették, amiket viszont nem lehetett mozgatni. A színpadra illő gesztusokat használó színészek színpadias díszletekben mozogtak statikus kamera előtt (pedig már a némafilmes időszak burleszkjeiben is sok kameramozgás volt, így ez visszaesés), a szájukba adott dialógusok pedig hangjátékszerűen mesélték el a történetet.

Lohr Ferenc hangmérnök ezt mondta a forgatásokról:

„Nem volt hangarchívum. A kutyaugatáshoz például a műterembe hozattuk a kutyákat. Az effektusokhoz hangutánzó embereket kértünk. Magunk találtuk ki, hogyan utánozzuk a mennydörgést fémlemezekkel, a szelet suhogtatással, az esőhangot pedig rostában zörgetett száraz borsóval. Az arculütést függesztett nyers hússal, a tengerhangot pedig lavór vízzel helyettesítettük."

A Kék bálvány ugyanakkor a kortárs hollywoodi filmekből is merített, a történetben vannak kalandfilmes, westernes, romantikus, burleszk-, musical- és krimielemek is, összehangolásuk viszont nem igazán sikerült. A cselekmény nagy része Amerikában játszódott, a nézők nem tudtak azonosulni a szereplőkkel, törvényszerű volt a film bukása. 

Hyppolit, a lakáj - az áttörés 

A magyar moziban az igazi áttörést csak a második magyar hangosfilm, a magyar helyszínt és magyar karaktereket felvonultató Hyppolit, a lakáj hozta meg Kabos Gyula és Csortos Gyula feledhetetlen alakításával. Nem véletlen, a kor jellegzetes darabjai a könnyed vígjátékok voltak! A forgatókönyvet Nóti Károly és Zágon István írták, és a Berlinből hazahívott Székely István rendezte.

A történet alapját Molière Az úrhatnám polgár című darabja adta. Zágon István vígjátékát elsőként a Magyar Színház szerette volna bemutatni 1927 végén. A próbák alatt készülő darab harmadik felvonásával azonban nem volt megelégedve a színház, így a próbákkal leálltak és mást tűztek műsorra.

A történet szerint Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra sikeres lesz, felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Hyppolit felforgatja a házat, az arisztokraták szokásait erőltetve új gazdáira. Schneider, bár ragaszkodna megszokott életviteléhez, lassan beletörődik a lakáj terrorjába. Szmokingot ölt a vacsorához, levágatja a bajuszát és bártáncosnővel randevúzik. Schneider lánya, Terka, alkalmazottjukba, Benedek Istvánba lesz szerelmes, de Schneiderné Makáts urat szemelte ki számára.

A városi újgazdagok szokásait szeretettel kifigurázó alaptörténet ismerős volt a hazai közönség számára, és azonnal meg is találta az utat a nézők szívéhez. Magyar az atmoszféra, magyarok a karakterek, magyarok a helyszínek, magyar a szöveg - tuti a siker!

A másik sikerösszetevő a természetes humor volt, sok poént a helyszínen improvizáltak a színészek. Kabos és Csortos kettőse rendkívül szórakoztató. Felejthetetlen Csortos Gyula a szatirikus humorral megformált, fölényes kritikájú inas figurájával csakúgy, mint Kabos Gyula, az újgazdag, felesége alatt szenvedő férj szerepében. (ezt megelőzően Kabos némafilmekbe már játszott.)

A film érdekessége, hogy külön díszletet építettek a nagypolgári villa szinte összes szobájához. Hangvétele nem mentes a társadalomkritikától és a szatírától, de sosem válik bántóvá.

Magyar és német verzióban forgatták, ugyanabban a díszletben, ugyanazzal a beállítással. A szereplők visszaemlékezései szerint előbb a német, majd a magyar színészek álltak be ugyanabba a díszletbe, így két, lényegében egyforma film készült azonos cselekménnyel és párbeszédekkel, de különböző színészekkel. A német megbukott, a magyar óriási siker lett.

A siker a szereplőkön túl az alapkonfliktusnak köszönhető, melyben az egyszerű kisember és az előkelő lakáj eltérő világképe találkozik, ami nem összeegyeztethető egymással, és ezáltal különböző konfliktusok generálódnak.

Eisemann Mihály melankóliával átszőtt zenéje meghatározta a korszak filmzenei stílusát, a Benedek István mérnököt megformáló Jávor Pál sármja. A rendező, Székely István vette rá Kabos Gyulát a szerepre, egyébként Gózon Gyula lett volna. Akkoriban nem véletlenül taroltak a Gyulák: Kabos, Gózon, Csortos...

A filmet 1945 júliusában újra játszották a mozik, és csak 1956-ban lett csak főcíme. Ez utóbbi évben felújításával ünnepelték meg a magyar hangosfilm születésének 25. évfordulóját. A film következő repríze 1972-ben volt. Ebben az évben több mint egymillióan nézték meg. Ahányszor felújították, mindig megismétlődött a siker. A Mokép 1980-as statisztikai adatai szerint a Hyppolitnak az 1956-os felújítás óta több mint három és fél millió nézője volt.

2000-ben beválasztották az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012-ben pedig bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. A Hyppolit kiállta az idők próbáját: mondatai, például A hagymát is hagymával eszem, szállóigévé váltak.

A Meseautó, ami a közönség gondolatait, magatartását, vágyait vitte a vászonra 

A Meseautó az 1930-as évek másik nagy vígjátéksikere, 1934-ben forgatták. Könnyed, jó humorú történet egy egyszerű lányról, akire ráköszönt a szerelem és megtalálja a jól megérdemelt létbiztonságot.  

A történet szerint Kovács Vera egyszerű kis banki alkalmazott, aki sohasem látta a nagyfőnököt, Szűcs János vezérigazgató urat. Amikor a csinos Vera csak úgy heccből egy autószalonban ámuldozik az autócsodákon, Szűcsnek megakad a szeme a "hölgyön", és úgy rendezi, hogy Vera, "a szalon ajándékaként" megkapja a kocsit. Sőt! Szűcs önkéntes sofőrként mellé is szegődik. A sokat csalódott vezérigazgató ugyanis szeretne bizonyságot szerezni végre arra, hogy egyszer az életben nemcsak a pénzéért, a rangjáért, hanem önmagáért szeretik.

A főszerepekben Törzs Jenőt (47 éves volt) és Perczel Zitát (17 éves volt!!) láthattuk, valamint Gombaszögi Ellát és Kabos Gyulát. Az egyszerű és zseniálisan legendás pesti humort sikerült átültetni a filmvászonra.

A filmben Márkus Alfréd szerzeménye, a Meseautó sláger lett. Az autó egy HORCH 780 Sport Cabriolet - kb 5 m hosszú, 125 km/h volt a végsebessége. A mozijegyekkel sorsoláson vettek részt a nézők, és a nyertes 1 napig kocsikázhatott az autóval.

Autókázós jelentben a korabeli Budapest is látszódik: a Clark Ádám tér, a Lánchíd, a rakpart. A film egyik fő helyszíne, a Lillafüredi Palotaszálló akkor még csak 3 éve nyitott meg, de meghosszabbították a film forgatást, mert a színészek jól érezték magukat. 

A "szegénylány szerencséje" és az "érdekmentes szerelem győzelme" sémából összegyúrt sztori közönségcsalogató volt eleve, lévén a film cselekménye a korszak embere számára azt sugallta: a boldogulás nem csak a pénz és rang hajszolásával lehetséges, hiszen a hősnő azért érdemli ki a vagyont és a társadalmi felemelkedést biztosító szerelmet, mert őt nemcsak gazdagon, de egyszerű, szegény sofőrként is szeretni tudja.

Németországban a filmet betiltották, a német propaganda-minisztérium nem engedélyezte a film szinkronizálását sem, mert nem árja színészek is voltak a filmben.

A magyar film egyre népszerűbb lett, a gyártási kedv fokozódott, évről-évre nőtt a produkciók száma. Nemeskürty István kimutatása szerint 1934 és 1939 között 75 Meseautó-témájú vígjáték készült a magyar filmgyárakban.

2019-ben 31 ember munkájával retusálták a filmet!  

Betör a magyar mozikba a "fülledt erotika", a szerelmi háromszög  

A harmincas évek népszerű műfaja, a vígjáték a következő évtizedre háttérbe szorult, és új zsáner vette át a vezető szerepet. A háború közelsége a komorabb hangvételű, egzisztenciálisan szorongó hősöket bemutató melodrámák térnyerésének kedvezett. Megjelenik a magyar film noir, a nyugati darabokhoz képest kevésbé fontos a bűnügyi téma, inkább a magánéleti kérdéseken van a hangsúly.

A műfaj legnagyobb visszhangot kiváltó honi alkotása Zilahy Lajos 1922-es műve, a Halálos tavasz volt, 1939-ben Kalmár László készített belőle filmet. (Először néma amatőrfilm készült a műből. A szerző 8 nap alatt írta meg a művet, a filmet 1 hónap alatt forgatták le.) 

Eredetileg 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezték filmre vinni a történetet. A filmben dr. Egry Iván öngyilkosságot követ el revolverével egy szállodai szobában. Ezután visszatekintünk a múltba, hogy megtudjuk, hogyan jutott el idáig. A történet Egry Ivánnak egy Ralben Edit nevű úrilánnyal való véletlenszerű megismerkedésével kezdődik, akivel heves szerelmi viszonyba bonyolódnak. Iván szeretné feleségül venni Editet, de addig is egy budai bérlakásban találkoznak titokban. Azért az elővigyázatosság, mert Edit Ahrenberg gróf jegyese. Edit továbbra is tartja a kapcsolatot vőlegényével, ezért Iván szakítani próbál vele. Bár a kedves és tisztességes Nagy Józsa megfelelő társa lehetne Ivánnak, őt mégis fogva tartja az Edit iránt érzett végzetes szenvedély. Iván végül nem tud választani Edit és Józsa között, és kilátástalanságában úgy dönt, véget vet életének.

Több fórumon is tiltakoztak az erkölcsrombolás miatt. A film újszerű témaválasztása miatt nagy érdeklődést és sok vitát váltott ki a bemutatás idején. A jelenetek fülledt erotikája a maga nemében nagyon merész volt, a házasságon kívüli nemi élet és az öngyilkosság kérdései korábban nem jelenhettek meg így a vásznon. Az erotika mai szemmel nézve már "rózsaszínű". Egyes jeleneteiben érzelmi erotikus túlfűtöttségével - túllépve a kor megszokott erkölcsi normáin - hatalmas vihart kavart. A cenzúra a filmet betiltotta kemény társadalomkritikája miatt.

Ez volt Karády Katalin első filmszerepe, ami nagyban hozzájárult a színésznő későbbi legendájához. Karády új nőideált testesített meg, egycsapásra ünnepelt sztár lett. 

A filmet külföldön is forgalmazták, azonban a mélyen katolikus olasz közönség számára az öngyilkosság helyett egy boldog véggel záródó verziót forgattak.

Karády Katalin és Jávor Pál a két világháború közötti időszak sztártípusát képviselték. Jávor a jóképű, mulatozó úr szerepében, Karády a csábító vamp alakjában a megközelíthetetlen díva, a végzet asszonyát alakítja, aki romlásba, pusztulásba viszi a vele kapcsolatba kerülő férfiembert. A két nő között őrlődő férfi őszintén ábrázolt történetével milliók szívébe férkőzött be. Jávor Pál izzó egyénisége, humanitása, és a színészet iránti elkötelezettsége sugárzik a színpadról, a filmvászonról, utánozhatatlan "jávoros" sármja miatt pedig hosszú éveken keresztül a nők kedvence lesz. Kabossal egyébként összesen tizenegy filmben játszanak együtt.

Karády Katalin: 1951-ben elhagyta Magyarországot. "Jó a rosszat elfeledni, jó...", "Száz vágy muzsikál itt az éjben", "Valahol Oroszországban...", "Mindig az a perc...", "Hamvadó cigarettavég...", "Jó éjt, drága kis hadnagyom, jó éjt..." -Karády búgó hangja összekapcsolódik a háború sújtotta Magyarországgal. Hívják a frontra. A jelenet fülledten izgalmas, a zene jól érzékelteti a mélyben dúló szenvedélyeket, így ez a kilátástalan szerelemről szóló történet egyik csúcspontja.

Végezetül a Dankó Pista című filmről beszélt Boros Ferenc. A hivatalosan századik magyar hangosfilm minden idők leghíresebb honi cigányprímásának állít emléket. A korszak egyik legjobbnak tartott rendezője, Kalmár László irányításával készült, nagy sztárokkal, jelentős költségvetéssel.

A film a szenzációértékű eseményeket vagy legalábbis a fordulatokat emeli ki, és a holly­woodi dramaturgia oltárán feláldozza Dankó Pista életének egyedi motívumait, illetve jelentős részben épít Dankó nevezetes népszínműve, a Cigányszerelem cselekményére. A Dankó Pista szolid stílbravúrjai miatt emelkedik ki a korabeli átlagból, valamint azért, mert aprócska lépést tesz a cigányság filmi reprezentációjának megváltoztatása felé. Igaz, a címszereplőt nem cigány származású színész alakítja, továbbá a film bizonyos sztereotípiákat nem lebont, hanem megerősít (a cigány akkor „jó", ha zenész), mégis érzékelhető egyfajta igény a cigányfigurák (nem csak Pista, hanem Rózsi) „emberivé" tételére, éppen az érzelmi életük bemutatása révén.

Az filmklub folytatódik, két hét múlva következő alkalmán Nemes Jeles László Árva című filmjét vetítik!