Érdekes előadásokat hallhattunk az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban a női szépségideálokról, melyek nemcsak a nők történelemben elfoglalt helyüket és megítélésüket segítettek megérteni, hanem jelen korunkban betöltött szerepüket is.  

Horváth Bianka az ókori szépségeket mutatta be nekünk a görög mitológiai Helené (Szép Heléna) és Medusza példáján keresztül. Heléna Melenaosz spártai király felesége volt, őt tartották a világ legszebb nőjének. Parisz trójai herceg elrabolta Helénát, és a mítosz szerint ezért tört ki a trójai háború. Medusza sorsa tragikus, mivel eredetileg egy gyönyörű nő volt, de miután Poszeidón, a tengerek istene Athéné templomában a magáévá tette, Athéné annyira megharagudott rá, hogy szörnnyé változtatta, és megátkozta, hogy kővé váljon mindenki, aki ránéz Medúszára.

Ungvári-Kmellár Viktória a paraszti kultúra szépségideáljairól beszélt. A szépségideált rengeteg tényező befolyásolja, például a közízlés, a mondák, a mesék, a divatok, a média vagy a reklámok. A szépségideál egy adott társadalom által meghatározott, általánosan elfogadott normarendszer, melytől nem tanácsos különbözni. A Tudor-korban például, amikor a cukor státusszimbólumnak számított, és Erzsébet királynő is előszeretettel fogyasztotta, a megszuvasodott, fekete fogak nem számítottak csúnyának, sőt, inkább követendő divatnak tekintették. A paraszti kultúrában a szépség három fő tulajdonságot jelentett: egészséget, hasznosságot vagy munkatűrő képességet és erényességet.  Ungvári-Kmellár Viktória különböző babonákkal, lakodalmas szokásokkal, jövendölésekkel és születés utáni praktikákkal is megismertette a hallgatóságot.

Nagy Adrienn Fűzön innen, a bájon túl - Gondolatok a polgári szépségideálról - amikor az eszmény szorosabb volt, mint a ruha című előadása a fűzők világába kalauzolta a közönséget. A fűzők nemcsak a karcsúságot és a helyes testtartást szabályozták, hanem a test megfegyelmezésére is szolgáltak. A nők nem nagyon tudtak mozogni, sem rendesen ülni a fűzőben, és a hosszú távi viselésük egészségügyi problémákat is okozott. A legtöbben beletörődtek ebbe, ám akadtak lázadók, például Viktória királynő, akinek a testalkata egyáltalán nem mondható kecsesnek. A mi Erzsébet királynénk (Sisi) viszont nagyon ügyelt rá, hogy karcsúságát megőrizze, diétával, sok-sok mozgással, és természetesen fűzővel.

A fűzőt viselő nők nem érezhették a szabadság örömét, fűzős, kecses megjelenésükkel elsősorban dekorációként szolgáltak a férfiak mellett, mert hát kik mások határozzák meg a női ideált, mint a férfiak? A kecsesség mellett fontos volt, hogy a nők csöndesek is legyenek, ne beszéljenek túl sokat. Ez a kívánalom a nőkkel szemben, hogy ne legyenek nagyszájúak a paraszti kultúrában is megjelenik.

A sorozat többi előadásai:

2026. január 29. 17.00

Női szerepek és sztereotípiák

Milyen tulajdonságokkal ruházza fel a társadalom a nőket, milyen kifejezetten női feladatok, tevékenységek, szerepkörök léteztek és ezeket milyen formában kifejezhetők?

Nőiesség - intimitás - miniatűrtextil (Cebula Anna)

„Illik-e egy leánynak...?" - A női lét állomásai és elvárásai a magyar falusi kultúrában (Sztankovánszki Zita)

​​​​​​​Előítéletek és valóság. A feminista aktivistákról alkotott sztereotípiák és élettörténeteik ellentmondásai (Kelbert Krisztina)

Moderátor: Kelemen Zoltán színművész

2026. február 12. 17.00

Keresd a nőt! - Erős nők a háttérben

A sikeres ember hátterében, legyen politikus, tudós, művész, sokszor meghúzódik egy olyan személy, aki a nyugodt hátteret biztosítja. Emellett mindenkor léteznek olyan erős, izgalmas nő(stény)alakok, akiket valamiféle misztikum leng körbe és hatásuk túlmutat a férfiakon.

A csendes és láthatatlan erő története - Az árnyékból kilépő nők (Nagy Adrienn)

Kalandornők a 17-18. században (Czenki Zsuzsanna)

„Erős" nőstények a rovarvilágban (Vig Károly)

Moderátor: Kelemen Zoltán színművész

2026. március 8. 14.30-18.00

Nők térben és időben

A tematikus délután egyrészt Isis istennő egyik legnagyobb ünnepéhez, a március 5-i hajózási ünnephez, másrészt a március 8-i nemzetközi nőnaphoz kapcsolódik.

Őskori szépségek (Simmer Lívia, Zalaegerszeg)

Nők a változó világban (Csapláros Andrea)

Hősmondák és valóság. A nő értéke a barbár világban (Sánta Barbara)

kerekasztal-beszélgetés az antik és a modern női szerepekről (Szécsi Noémi, Szipőcs Krisztina, Vandlik Katalin) - moderátor: Kelemen Zoltán

Legyen római nő! - Próbálja ki, milyen volt egy antik nő a mindennapokban!

ruhapróba - római viseletek

frizuraköltemények római módra

szépségápolás, smink az ókorban

fogadalmi ajándék készítése