Mivel köztudott, hogy sportolni jó, végre elhatározod, hogy egészséges életmódot fogsz élni. Televíziós műsorok, újságcikkek, fitt barátok győzködnek, míg végre, nagy nehezen engedsz a szörnyű nyomásnak. Elmélyülten keresgélsz a lehetőségek között, átolvasod a Sport és életmód című, 617 oldalas kézikönyvet, amelyben a sportágak részletes szabályait sorolják, majd hosszas tudományos elemzés után megtalálod a számodra ideális sportot is: úszni fogsz. A vízben nem izzadsz le, gondolod, egyébként is ez a rémálmod, hogy az első tizenkét másodperc után a csúnya foltok a karöltőnél és a háton elárulják fittséged alacsony szintjét. Úszás közben különösebb ügyeskedés nélkül megúszhatod a sportolás gyötrelmes perceit, nem úgy, mintha a futást választottad volna.

Mivel a tettek embere vagy, óvatosan, de persze autóval, megközelíted a helyi uszodát. Bár korábban átvillant az agyadon, hogy talán az egészséges életmód jegyében gyalog is mehetnél, sőt, néhány hét után már akár esetleg kis laza futással melegítenél be az úszáshoz. Aztán úgy döntesz, korai ez még, egyébként is, dolgod van az úszás után, marad tehát az autó.

Az usziban rögtön fogyókúrára fogják a pénztárcádat. Szemrebbenés és arcizomrándulás nélkül fizetsz, a belépőért, az öltözőszekrényért, a vállfáért, a szekrény kulcsáért, és a használatra megkapott, enyhén viseltes úszósapkáért, mert a sajátodat otthon felejtetted. Átöltözöl, és azon gondolkodsz, mit is keresel itt?! Óvatosan, szemed sarkából körülnézel, és mindenfelé izmosabb, magasabb, barnább bőrű, adonisz testalkatú fickókat látsz. Magadat meg sem mered szemlélni, kisurransz az öltözőből. Csak be a vízbe mielőbb... Az úszónadrág ugyanis nem képes eltakarni a harmadik gyerek után növesztett pocakodat (a nők is mindig erre hivatkoznak, ha szülés után elhíznak, te miért ne tehetnéd, hiszen három gyerek apja vagy?!), így aztán igyekszel minél hamarabb elérni a medencét...

A rendkívüli igyekezet során persze, egy pocsolya miatt kicsúszik a lábad alól a padlócsempe, s a következő pillanatban nem csak a gondolataid szárnyalnak, mert te magad sirály módjára csapódsz a víz felületére. Kettőtök közt csak annyi a különbség, hogy a sirály ezek után rögtön felfelé szárnyal, míg te megközelíted a medence alját. Rövid, de erőteljes és kétségbeesett kapálódzás után végre levegőt is vehetsz, majd az úszómester féltőn óvó tekintetétől kísérve megkísérled az első hossz végigúszását. A negyedik hossz után jössz rá, hogy ez még csak a töredéke az elhatározott mennyiségnek. Mire végig úszod a hosszokat, kegyetlen kínodban egyetlen vágyad van, elérni a medence szélét, és ott szent fogadalmat tenni: soha nem lépsz fürdőkádnál nagyobb medencébe. Ezzel szabadidős sport karriered a végéhez is ért.

De nincs minden veszve, a sporttal továbbra is kapcsolatban maradsz, határozod el. Írhatsz róla cikkeket például, az egészséges életmódra biztatva a kedves olvasót, de fogadalmaid közt szerepel az is, hogy a tévében figyelemmel kíséred majd a sportesemények közvetítését. Mert nem csak sportolni jó, szurkolni legalább olyan izgalmas. Sőt, könnyed élmény, hiszen az ember minden szenvedés, kínlódás, testi gyötrelmek nélkül élheti át a sport, a jól végzett munka örömét. Sportolóink dolgoznak helyettünk, mi pedig velük együtt arathatjuk le a sok-sok munka, a hajnali ébredések, a korai edzések, a lemondások gyümölcsét.
Hogy ettől még nem leszel egészségesebb, és a pocak is marad a helyén?