Benne voltunk a rendszersűrűségben – Ocho Macho online világa a SIC-ben

Képgaléria megtekintése2011.05.22. - 18:20 | sum, BLH - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Benne voltunk a rendszersűrűségben – Ocho Macho online világa a SIC-ben

Több mint 700-an lájkolták élőben az Ocho Macho másfélórás „videóját” a Serious Inner Conflict (SIC) névre hallgató chatszobában. A tornaterem aliasú juzert legszívesebben bannoltuk volna, légkondit pedig sem Honfoglalóban, sem webshopban beváltható kuponakcióval nem nyertek a szervezők. Így hát generációk izzadtak a közösségi (torna)térben, ugyanúgy, ahogy a cybertérben a kompjúter előtt, hogy meghallgassák a zenekar új, második albumának dalait. Mi sem bántuk meg, hogy leadtunk pár kilót.

Rég üdvözölhettünk ekkora tömeget a Savaria Ifjúsági Centrum falai között, legalábbis helyi zenekar koncertjén. Nem is a mennyiség, inkább maga a tény, hogy „voltak" a koncerten, egy apró, de annál hegyesebb szöget ütött a fejünkbe: a tuti recept sose mond csődöt.

A törékeny kisleányok viszik a zeneipart. Ők az élet adói, és elvevői. Ők az áldozatok és a bírák. Ők rajonganak, de nekik kell megfelelni, és ha egy zenekar nem megy át a "bugyinedvességi" vizsgán, örök sikertelenségre kárhoztat.

Nem úgy, ez a "nyolc kan"! Az Ocho Macho új korongja, az Online a világ bemutatkozó koncertjén több mint 700 látogató izzadt egyszerre a SIC tornatermében, ezen belül pedig nemtől és kortól függetlenül lett mindenkinek nedves az alsóruházata, kinek a csarnok szorult csirkekeltető hőmérséklete, kinek pedig a fent említett okokból.

Az emelkedett hangulat megtartásának koncepciója a hagyományos tekintetben zajlott: a remek új dalok a már jól ismertek közé voltak bepottyantva a dramaturgiailag megfelelő pillanatokban, ekképpen a másfél órás koncert alatt vagy 10 új dallal köthettünk ismeretséget. Kicsit hiányzott Dodó félrecsapott svájcisapkája, és laza csuklómozdulatai, de távozása után a látványt Mike Gotthard bőrhaja és napszemüvege váltotta fel, aki láthatóan már megszokott a zenekarban, és virgázott is bődületeseket.

Stílusosan oldották meg az előzenekar kérdését is, ugyanis honlapjukon megpályáztatták a helyet, s ily módon válogathattak a jelentkezők közül, akik érkeztek is szép számmal. A kiválasztott zenekar pedig a Tohu-Bohu lett, akiket legutóbb a SEK Diáknapokon hallottunk Ocho Machót játszani.

A koncert előtt pár szót váltottunk Gotthárd Misivel, hogy miként sikerült a - küllemében is - "helyi Satriani-nak" beilleszkednie a zenekarba, s mennyire dominál az ő stílusa az új albumon. Mint kiderült, az a zene, amiből ő merít, nagyon jól beépült a banda zenei világába, és új színt, frissességet, és új lendületet adott a macsóknak. Ez pozitívan hatott az új album dalaira is, hiszen első meghallgatásra is összeérett anyagnak tűnik az Online a világ. (Az albumot hamarosan tüzetesebben hallójárat alá vesszük).

A korong témaválasztása is telitalálat: nagyon aktuális, főleg a közösségi oldalak, valamint az okostelefonok világában, ahol bármikor, bárhonnan fel lehet menni az internetre, és utána lehet nézni bárminek. A témaválasztás még Dodó (Németh András, a volt gitáros) ötlete alapján valósult meg, akinek a számban is tevékeny része volt, konkrétan az ő ötlete a dal.

A koncert igazi hupogás volt: a színpadi Gergő-pörgésre és dzsámpra a közönség már-már önkívületben skandálta a zenekar nevét. Teszteltük: nemcsak az első sorokban, hanem hátul is. Ott még volt hely táncolni, és a sötétség jótékony leple alatt mormogni a Jó nekem-et vagy a Peaceman-t.

A koncertzárás a szokásos volt: ráadás utáni meghajlás, színpad szétszedés, villanyfeloltás. Jókedvünk játszóterén a mérleghinta lehetett volna egy lágy, CD-s utózönge az aulában, vagy a koncertteremben. Valószínűleg senki sem bánta volna. De ez már OMK-hagyaték marad valószínűleg örökre, nem is bánjuk, ennek így van hangulata, elvégre a SIC nem egy diszkó, vagy mi a lőcs.  

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás