A névadó városunkban játszani a legnagyobb öröm - interjú Kalló Zsolttal, a Capella Savaria művészeti vezetőjével

2011.11.08. - 07:00 | Joó Ágnes - Fotók: Capella Savaria

A névadó városunkban játszani a legnagyobb öröm - interjú Kalló Zsolttal, a Capella Savaria művészeti vezetőjével

Lélekjelenlét? Az minden. Anélkül nincsen koncert sem. A léleknek jelen kell lenni, máskülönben gépek leszünk. A koncert tulajdonképpen a muzsikus ünnepnapja. Munkájának gyümölcse - ünnepi esemény. November 9-én a Bartók Teremben ünnepli 30. születésnapját a Capella Savaria kamarazenekar. Kalló Zsolt művészeti vezetővel hosszan beszélgettünk a jubileum tartalmáról, lényegéről.

"Apáék zenekarának most lesz a 30 éves évfordulója, és ezért rendeznek egy koncertet. Csak gondoltam elküldöm a meghívót hátha a szüleiteket mondjuk érdekli, de nehogy úgy érezzétek, hogy most mindenképpen el kell jönnötök. Amúgy is van belépő. Bár ez talán a legolcsóbb belépő, amit egy koncertre lehet kapni. Gyerekeknek csak 500, de ha valaki gyerek közületek jönne, szerintem el tudom intézni, hogy ingyen legyen ". A gyermeki lélek a felnőtt elmét legyőzi - bólogatok magam elé... 

November 9-én a Bartók Teremben ünnepli 30. születésnapját a Capella Savaria kamarazenekar. 

"A Capella Savaria a legrégebbi, korhű hangszereken játszó kamarazenekar Magyarországon, 1981-ben alakult Szombathelyen. Újító törekvései nagy feltűnést keltettek a zenei életben. Céljául a barokk és a klasszikus zene korhű előadását tűzte ki, felhasználva a kor dokumentumait. Az alapító művészeti vezető, Németh Pál után 1999-től Kalló Zsolt, a zenekar koncertmestere irányítja az együttest" - áll a zenekar honlapján. A jubileumi koncert apropóján Kalló Zsolttal, a zenekar művészeti vezetőjével beszélgettünk.

Georg Friedrich Händel és Georg Philipp Telemann a két zeneszerző, akit műsorra tűztetek a november 9-i jubileumi koncerten. Mennyiben meghatározóak ezek a művek erre az ünnepi estére?

A jubileumok olyan kötelező szertartások, melyeknél vissza kell nézni a múltba is. A jóra, a rosszra egyaránt. Ezért kicsit ijesztőek is. A visszaemlékezésben a "mik történtek!" rácsodálkozása van. Célunk nem önmagunk ünneplése, hanem megállás a tudomásulvételhez, alkalmat adva magunknak és a városunknak. A jubileum vegyes érzéséket hoz fel, a szomorúságot is: Dabasi László, aki már nincs közöttünk, a 25 éves jubileumon még velünk volt... A névadó városunkban játszani a legnagyobb öröm. Más együttes, amely így kötődne városához, nem létezik Magyarországon. Az ünnepi alkalomkor az együttes komoly anyagi áldozatot tesz le, hisz a költségeket a szponzori támogatás nem fedezi. Ezt muszáj elmondani annak eloszlatására, hogy koncertünk esetleg bevétel, nyereség volna. Városunktól kapott támogatásunk csekélyre csökkent, de még mindig számít. Még mindig létezünk - ennek örvendezünk! Van  amikor az együttest konkrét műsorra felkérik, van amikor engem kérnek a műsor szerkesztésére. A jubileumi est az én feladatom lett.


Ahogy bemutatkozó, legelső szombathelyi koncertünkön "megidéztük" Telemannt, úgy fogunk most szintén tőle egy szvitet eljátszani. Ez a szvit impozáns: trombitákkal, timpanival megfűszerezett. A nyitószám pedig hozzon emelkedett ünnepélyességet - Händel zenekari szvitjétől megkapjuk! A Capella sokszor működött együtt énekesekkel. Zádori Mária az az énekesnő, aki ebben élenjáró: országszerte ismertté ezek a felkérések tették.

Az est szólistái azok az - együttes élén gyakorta főszerepet kapó - művészek, akiknek fellépése ismét öröm a közönség számára. A választott szólók milyen kidolgozást igényeltek tőlük?

Minden egyes szólófeladat a legmagasabb szintű kidolgozást igényli: ha valaki szólóban kiáll, az a legnagyobb felkészültséget kívánja meg. Extra dolog, nehézség nem található az ilyen jellegű zenékben. De a Telemann Concerto -  ez a fuvola-hegedű kettősverseny általunk is most megismert mű - frissen kidolgozandó, valamint szvitje is új darab a számunkra. Fontos az újabb darabok felvétele repertoárunkba.

A barokk concerto mai kedveltsége töretlen, ugyanakkor a nosztalgikus romantika is nagy táborral bír. Könnyebben ragadja meg a lelket és a fantáziát?

Azért kedvelt a barokk concerto, mert érzékelhetően emberi léptékekben gondolkodik időtartamában, a harmónia szerkesztésében. Könnyen felfogható és megunhatatlan - hiszen 12-13 percnél nem hosszabb. Ezért vonzóak egyszerű harmóniái, történései vannak, dallamai nem órákig hemperegnek nosztalgikusan... Mondhatni folyamatos ingert kap a hallgató.

Hangzását tekintve is nagyon emberi: a fülnek kedves a hangerő, ami léleképítő. Egy nagy szimfóniában más: ott hajtanak a rezek... nem ezt céloztuk meg. A barokk zenére ki kell nyitni a fület, hogy az apró részletek is feltáruljanak. Azt a profilt kell megmutatnunk, ami tőlünk megszokott - ezért is barokk a műsorunk. 

Hangszereitek megszólaltatásáról  ismeretes az elmúlt korok hangszínének felidézőképessége. Ezek a zeneeszközök igényelnek-e megkülönböztetett bánásmódot, mint modernebb változataik?

Más felkészültséget igényel a korhű hangszerjáték - az előadás játékmódjában más.

Jó bizonyíték erre, hogy ettől az évtől a Zeneakadémián a régizene oktatása megkezdődött. Bár én ezzel nem vagyok teljesen elégedett, mert részévé kellene válnia minden felsőfokú zenei intézményben a barokk játékmód helyes elsajátításának, korhű hangszereken - nem speciális fakultás alatt. Kötelezően tanulni kellene a stílusismeretet is. A hegedűre kitérve - mivel más a vonó, más a húrozás - a technikai mód finomodik. A bélhúr érzékenyebb  megszólaltatást igényel. A szükséges tehetség személyfüggő: kezének megvan-e ez az érzékenysége. A fémhúrokkal jóval megterheltebb hangszer nagyobb erőket elbír. A billentyűzet nélküli, fából készült fuvola - fogásmódja miatt - végeredményben egy új hangszer a fémtestűhöz képest. Mindez jelentős hangzásbeli különbséget hozott.



Zádori Mária énekművésznőt a szombathelyi közönség megkülönböztetett tisztelettel várja minden alkalommal. Következő műsora mennyiben engedi kibontakozni az éneklő szólistát? Legutóbbi helyi élményem a Pergolesi Salve Regina: a szerző lényében is megbúvó, rejtegetett, viselt fájdalom hű kivetítése nagy gondossággal sikerült a művésznőnek. A csendességben hordozott szenvedés fájó hangulata a művésznő sajátos lírai finomságában megborzongatta a hallgatóságot... Gyönyörű hangok egyenként és mégsem szétesve, leheletnyi érzékenységgel megtöltve jutottak el a fülekhez...

Ez Ő! Ilyen!

Jóval több, mint egy "nagy énekes". Ő egy tökéletes előadóművész, ami a lényéből fakad. A zenét olyan szinten kommunikálja, ha levegőt vesz, már abban benne van a kifejezés. Pillanatokat is megrendítően talál el. Olyan hangulatot tud árasztani, amit kevesen tudnak. Teljesen át tud szellemülni. Mikor énekel, nem figyelek intonálási hibára, semmire másra, mint arra, ahogy meg tud hatni. Mindig. A darabot, amit közösen adunk elő, én is kíváncsian várom. Ő mondta, szerette volna, hogy "legyen ez a kantáta"... amit Ő szeretne, azt fogjuk előadni. Bármit!

Tagjaitok tanárként is kiveszik részüket a zenei élet ifjú növendékeinek képzésében. Többrétű így a feladat, amit művésztanárként elláttok. Rendszeres növendékkoncert látogató vagyok a szombathelyi Konziban. Olyan produktumok jönnek ki, amik világosan tanúsítják a tanári kezek munkáját. Miben fejeződik ki leginkább a tanári segítés: átalakítás a művön, a gyereken?

Növendékekkel foglalkozni a legnagyobb megtiszteltetés. A fiataloktól sokat tanulok: teljes naivitással, hittel, rácsodálkozással állnak a zenéhez - és a tanárt meghatja. Sosem formálok senkit a magam képére - azt akarom, hogy a saját személyük formálódjék. Hitet és bátorságot öntök beléjük, hiszen ezen a pályán megállni nem egyszerű. Az értékítéletek különbözőek és olykor nem igazságosak. Nem mindig fogják visszakapni a tükrét annak, amit megvalósítottak - és ezt el kell tudni viselni. Nem azért zenélünk, hogy megdicsőüljünk; hanem örömet szerezzünk saját és embertársaink lelkének. 

Mi a titka a komoly teljesítménynek, ahogy tanárként és fellépő művészként helytállsz? A rendelkezésedre álló idő tökéletes beosztása elég ennek magyarázatául?

Nekem hobbim a zenélés és a tanítás. Lelkesen csinálom, ezért fáradságot nem jelent. Nem nézi az ember az időt... az időt nem szabad nézni! Az előttünk lévő lehetőséget használni kell hit, remény ébresztésére. Minél jobban kifejezhessék magukat - ők a zenében. Az idő hozza ki a maximumot.

Személyi változás volt a zenekarban utóbb? A zenekar összetételével elégedett vagy?

Jelentős személyi változás nem volt, de az alapítótagsághoz képest történt átformálódás. Tisztelem és szeretem kollégáimat, akikkel jó összhangban vagyunk. Biztosan lehetne minden tagnál egy jobbat találni - de nálam is...



Játékotok hordoz-e felismerhető, egyedi színezetet, zenei jegyet? Előadói stílusotok irányultságáról kérdezlek...

Kocsiban utazva, a rádióból felismerem már egy-két hang után, ha mi játszunk. Ez nem jelent egyediséget, én mindenesetre megismerem. Stílusunk folytonos változáson megy át, ahogy mi magunk is. A tíz éve játszott darabot ma másként játszanám. Nagy változások vannak a tíz évvel ezelőttiekhez képest. Már máshogy tenném, nem úgy... A különbség nem akkora, hogy laikus érezhetné, de én nagynak érzem. Minden zeneszerzőt a jellegét idézve kell bemutatni - az adott darabhoz leginkább illő előadói módot megtalálva. 

Visszatérek a Pergolesi-esthez, ahol derű, lendület, megelégedettség látszott rajtatok. Lelkes, felszabadult estet szereztetek hallgatóságotoknak. Az örömteli együttlét a munkátok hajtóereje?

Igen... abszolút!

Próbán mi okoz szöszmötölést bizonyos rész kidolgozásában? A megfelelő összhatást milyen megjegyzésekkel tudod kiváltani? Mikor ítéled megfelelőnek a hangzást?

A legnagyobb problémát az okozza, ha a kiadó által rosszul közölt hangokat kell keresgélni, kijavítani a kottában. Valamikor ez csak elírás, ami Bach-nál nem probléma, mert azonnal tudható a jó megoldást. De egy kevésbé jó zeneszerzőnél van erőlködés, vajon mit akarhatott...

Amikor megvalósul számodra a mű, mi az a szó, amivel illeted? Mitől válik színpadképessé mű és zenekar? 

Csodaszavaim márpedig nincsenek! Alapelvárásoknak meg kell felelni: tiszta és pontos legyen; de a mű értelme, hangulata is tökéletesen visszatükröződjék. Szóval nem minősítünk, csak örülünk és érezzük, hogy jó!  Színpadképesek vagyunk a megfelelő felkészültségtől, a jó lelkiállapottól.

Kedvenc szavam a lélekjelenlét...

Lélekjelenlét? Az minden. Anélkül nincsen koncert sem. A léleknek jelen kell lenni, máskülönben gépek leszünk. A koncert tulajdonképpen a muzsikus ünnepnapja. Munkájának gyümölcse - ünnepi esemény.

Zenésztársaid a művészeti vezető munkáját értékelik-e?

Élvezem muzsikus társaim bizalmát és tiszteletét!

Fiatal tehetség feltűnt-e, akit alkalom adtán felléptetnél bemutatkozásra szólistaként?

Egyértelmű nemmel válaszolok, ha gyermekről van szó. Arra volt már példa, hogy növendékeinkkel együtt koncertezhettünk a Capellában - és reméljük, lesz még így.

A "Bérletes hangversenyek 2011- 2012." ismertető tájékoztat a jövő év májusában tervezett kamarazene pódiumról. Elárulhatsz csekélyke kedvcsinálót erről?

Szívesen elárulnám, de még magam sem tudom pontosan, várom az ihletet. Biztosan egy színes és érdekes koncert lesz. Igényünk van a magunk számára is új benyomásokra. Nekünk is fontos, hogy kíváncsiságunk, nyitottságunk ébren maradjon!


Új hozzászólás