Áprilisi hiedelmek - Mire számíthatunk Szent György havában?
2023.04.01. - 01:15 | Waldo

Április a megújulás ideje. Ebben a hónapban van a tavasz első napja, ekkor jönnek vissza a fecskék. Ekkor van az esztendő századik napja is. Szent György havának is nevezik, a kukoricavetés és a búzaszentelés is erre az időszakra esik. Számos hiedelem, népszokás kapcsolódik áprilishoz. Ezekből szemezgettünk.
A harminc napos április eleinte a római év második hónapja volt, a Julius Caesar által bevezetett Juliánus-naptárban lett a negyedik. Ezt a hónapot a rómaiak a szerelem és a szépség istennője, Vénusz tiszteletének szentelték, az elnevezés viszont Aphroditéra, Vénusz görög megfelelőjére utal. Egy másik elképzelés szerint az április a latin aperire (megnyitni, kinyílni) igéhez köthető, ugyanis ilyentájt pattannak rügybe a növények, nyílnak virággá a bimbók. Nálunk az áprilist valamikor Szent György havának hívták. „Szent Gyergy hava terömt nekünk szíp virágokat, És megtiltott rétet sok jó szénáért." - mondja a régi kalendáriumi rigmus.
Ez a hónap a megújhodás ideje, ekkor jönnek vissza a fecskék, és a többi vándormadarak. Noha április a tavasz hírnöke, a természet újjáéledésének az időszaka, sokfelé mégis inkább kedvezőtlennek, mint kedvezőnek tartották. Egyes vidékeken ebben a hónapban - az indás növényeken kívül - nem volt ajánlatos más zöldségféléket palántázni, általában nem tekintették áprilist szerencsésnek bármiféle nagyobb munka, vagy vállalkozás elkezdéséhez, és a létfontosságú döntések meghozatalát is más időszakra ajánlották.
Az időjósok szerint, ha ebben a hónapban sokat dörög az ég, akkor egész esztendőben jó idő várható. Ha viszont húsvét napján alig esik az eső, akkor kevés gabona terem. Az áprilisi hó, vagy a hideg idő rosszat jelentett, azonban nedves, esős időjárástól bőséges aratást reméltek.
A Csízió azt mondja, hogy Szent György havában nem ajánlatos semmiféle gyökeret és tehénhúst enni, viszont hasznos tyúkot, bárányt, kecskegida húsát és folyami halat fogyasztani, kizárólag csak tiszta bort és haslágyító szirupot szabad inni. Alkalmas e hónap az érvágásra, és jó hatású ilyenkor a fürdés és a vérköpölyözés.
Április 1. - Hugó napja:
Bár a néphit szerint április elsején akasztotta fel magát Júdás, mégsem erről, hanem főként a bolondozásról nevezetes a hónap első napja. Az április elseje a világ számos részén a tavasz kezdetének tréfás örömünnepe. Ezen a napon szokás „április bolondját" járatni, ami összefüggésben lehet a szeszélyes időjárással, amelytől mintha tényleg megzavarodnának az emberek. E nap komolytalanságában gyökerezhet az a népi hagyomány, mely szerint ez az időpont alkalmatlan a vetésre, mert nem lesz bőséges a termés.
A beugratottakat nálunk április bolondjának, Olaszországban és Franciaországban áprilisi halnak (Poison d'Avril, illetve Il Pesce d'April) nevezik.
A hónap ötödik napja a bűnbánat híres késő középkori prédikátorának, az 1419-ben elhunyt Ferreri Szent Vincének ünnepe. A népi megfigyelés szerint - ha még van ekkor - megcsordul a jégcsap az ereszen, vagyis - Arany János szavaival élve - Vince napján „lágy idő fordúl".
Április 6. - Irén napja:
Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.
Április 12. - Gyula napja:
Az év 100. napja. A tisztaság, a takarítás napja. Ilyenkor kitakarítják a lakást, az ólakat és az állatokat is lemossák.
Április 14. - Tibor napja:
A hagyomány szerint e napon szólal meg a kakukk, és ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.
Gyula és Tibor névünnepét elsősorban idő- és termésjós napként tartotta számon a néphagyomány. Gyula napján kezdtek a dinnye ültetéséhez, és sokfelé ekkor végeztek a takarítással, féregirtással és az állatok megfürdetésével is. A népi regula a Gyula napján (az ún. száznapon) megfigyeltekből a következő negyven nap ellentétes időjárására következtetett. Ha Tibor napra kizöldült a nyírfa, már nem tartottak fagytól, a cseresznyefa virágba borulásától pedig jó szőlőtermést vártak a boros gazdák.
Április 24. - György napja:
Ez a nap egy ősi pásztorünnep (a Palilia) napja, amikor is az állatok e napon hajtják ki először a legelőre. Európa nagy részén április 24-ét, Sárkányölő Szent György napját tekintették az igazi tavasz kezdetének. György legendája az évszázadok során ugyanis jelképpé vált, győzelme a sárkány felett egyúttal a megújuló élet, a tavasz diadalát jelzi a tél fölött. Hazánkban ekkor indultak el a pásztorok nyájaikkal a szabadba, hogy majd Szent Mihálykor (szeptember 29.) térjenek vissza velük.
Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját. Ezért, hogy a boszorkányokat elűzzék, a kerítésre és az ajtóra tüskés ágakat tűztek ki vagy bekenték őket fokhagymával. Az állatokat pedig a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak.
E napon alkalmazták még a harmatszedést is, ami tejhaszon érdekében szedtek.
Ez úgy zajlott, hogy e nap hajnalán az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak:
- a tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen
- vagy a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér
- vagy ezen harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva odaadták a tehénnek, hogy az jól tejeljen.
A pásztorok, béresek szegődtetését és a „juhbemérést" is ekkor tartották. Utóbbi arról szólt a lemért tejmennyiség alapján megállapították, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.
Szent György napi közmondások:
Ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás.
Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.
Április 25. - Márk, Pál napja:
A kukoricavetés és a búzaszentelés napja.
A mise után a parasztok kereszttel és lobogókkal mentek ki a határba, ahol a pap megszentelte a vetést. A megszentelt búzaszálakból, hogy védelmet nyerjenek a gonosz erők ellen, a házaikba is vittek.Ennek a megszentelt búzának mágikus erőt tulajdonítottak, többek között gonosz űzésre használták.
Volt olyan térség, ahol ebből a szentelt búzából koszorút készítettek, amit templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap eltelte után levettek és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen.
De volt, hogy a beteg feje alá is helyezték gyógyítás céljából.
Vagy a Szent György-napi harmattal együtt beletették a kovászba, hogy szépen megkeljen a kenyér.
Terményjósló napnak is tartják e napot, ide tartozik e mondás:
"Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz"
Források: www.hoxa.hu ; www.erzsebetrosta.hu
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1913 szavazat
Új hozzászólás