Májusi népszokások, hiedelmek

2012.05.01. - 11:00 | Waldo

Májusi népszokások, hiedelmek

Jóllehet a legtöbbünknek májusról valószínűleg a nemzetközi munkásmozgalom szociális és gazdasági vívmányainak ünnepe jut elsőként az eszünkbe, május első napjának megünneplése valójában a kereszténység előtti időkből eredő pogány szokás. Nézzük, mire számíthatunk a tavaszutó havában.

A május elnevezése a rómaiak Maius hónapjából ered, a szó feltehetően a föld termését oltalmazó Maia istennő nevéből származtatják, akinek május elsején mutattak be áldozatot. Az e napon tartott ünneplés a majális, a májusi jelentésű latin maialis szóból származik.

Május 1.  

A május elsejei ünnepség egyik legjellegzetesebb eseménye a májusfa állítás volt. (A székelyek jakabfának, hajnalfának, másutt májfának is nevezik).

A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelenti a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. (Május elsejére virradóra szokás állítani a nagylányok háza előtt.)
A legények csoportokba verődve, éjszaka állítják, ami lehet sudár fa, vagy zöldellő, virágzó ág. Szalagok, kendők, virágok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá, néhol egy kis táblát is akasztanak rá, amelyen értékelik a lány „magaviseletét". Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik.

Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén „kitáncolják" a fát, vagyis a fát kidöntik táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett.
De szokás még a májusi virág küldése is. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül.

Május 4. Flórián napja 

A tűzoltók védőszentje.
Tiszteletének magyarázatára - amely az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző -  kétféle magyarázatot ismerünk:

  • Gyermekkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai.
  • Egy szénégetőt mentett meg a tűzhaláltól, amikor az hozzá fohászkodva vizet kért. (A szénégető máglyája lángra lobbant, próbálta eloltani, azonban ő is a tűzbe esett, ekkor vizet kért a víz által halt Flóriántól, így menekült meg a tűztől.)

Fagyosszentek: Május 12 - Pongrác, május 13 - Szervác, május 14 - Bonifác napjai

Ókeresztény vértanúk napja.
A népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, nem ritkák az éjszakai fagyok. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el s védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek.

Május 16. Nepomuki Szent János (a gyónási titkot megőrző cseh vértanú) ünnepe

Cseh vértanú szent, a hajósok, vízimolnárok védőszentje.
Szobrait általában víz közelében állítják fel. Pl. Baján is található.
Ilyenkor zöld ágakkal, gyertyákkal díszítik fel, hajóra viszik és vízi körmenetet tartanak a tiszteletére. Ez az ún. Jánoska-eresztés.

Május 25. Orbán napja 

A kocsmárosok, kádárok, szőlészek védőszentje. Sokfelé szobrot állítottak neki és ünnepi körmenettel járultak hozzá kérve tőle a bőséges szőlőtermést.

Pünkösd 

Időpontja változó (húsvét utáni 50. napon tartják) május 10-e és június 13-a közé eshet.
A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon.
Számos népszokás kapcsolódik hozzá pl. a "besspávázás", "törökbasázás", "rabjárás", a Pünkösdi királyné járás.

Az ünnephez kapcsolódnak időjárás-, és termésjósló hiedelmek is, ha ilyenkor esik, jó termés várható. A régi öregek e napokon zöld ágakat tettek az istállókra, a házakra, a kerítésre a gonosz szellemek ellen.

www.hoxa.hu

Új hozzászólás