Ha autóval Celldömölk felől közelítjük a Ság-túrát, akkor legcélszerűbb Alsóság városrészen a főútra merőleges Hegyi útra kanyarodni jobbra, ami egyenesen a hegyre visz, egy murvás parkolóba. Innét indítható a kényelmes, egyértelműen jelölt útvonalú (Ság Vulkánösvény) túra.    

Mi balra tartottunk, és a megszámlálhatatlan lépcső a Sághegyi Múzeumhoz vitt elsőként, ami egy teljesen rendezett környezetben, újszerű padokkal, kulturált játszótérrel várta a látogatókat. Sajnos csak kívülről szemlélhettük, mert bezárt már, mire odaértünk (15 óráig tart nyitva).

Ahogy feljebb kapaszkodtunk a hegyen, úgy tűnt el a komfort - valljuk meg, szerencsére - és egyre inkább úgy éreztük, hogy bizony, mi most "hegyet mászunk". A trianoni emlékműhöz érve egy kis tisztáson ott magasodott előttünk a következő feladat: a Ság-hegy legmagasabb "kúpja". Edmund Hillary szavaival élve, aki arra a kérdésre, hogy miért mászta meg a Mount Everestet, azt válaszolta: „mert ott volt". Ha már nekünk is ott volt a csúcs - még ha nem is több ezer méteres - hát megmásztuk. Feljutni nem túl nagy kihívás, bár simatalpú sportcipőben nem is egyszerű. A vulkáni tufa - főleg lefele - nem ad biztos talajt a láb alatt, és tereptárgy sincs nagyon a kapaszkodáshoz. Az a néhány cserje és a biztos egyensúlyérzék viszont hasznos lehet. A "csúcshódítás" után a látvány azonban kárpótol mindenért. A kis fehér kockakőre ülve úrrá lesz a kalandkeresőn a hihetetlen béke, az „időtlenség", ami körülöleli a tájat, és átörökíti mindezt a hegyhódítóra is. Az érzés leírhatatlan, a látvány pedig impozáns: alattunk a kráter, velünk szemben a hegy platói és kitaposott ösvényei. Körpanorámaként ráláthatunk az egész Kemenesaljára, és ha tiszta időt fogunk ki, akár még a Balaton-környéki hegyek sziluettjei is láthatóak.

Minden kő mögött, minden ösvényen várt minket valami váratlan, valami békés, valami, ami már régóta ott volt talán, és arra várt, hogy felfedezzük. A hegyről lenézni is jó volt, a kráter belsejében állni és felnézni a hegyre nemkülönben. A madarak ingyenkoncertet adtak, tele volt minden méhekkel, és mégis úgy éreztük, hogy csend van.

A hegy egy délután alatt kényelmesen bejárható, kis pihenőkkel. Az erre kialakított pihenőhelyek européer küllemmel és minőséggel keltenek bizonytalanságot a turistában: tényleg Magyarországon vagyok? Remekül eltalált, látványilag frekventált helyekre pozicionálták a padokat, ezek közül is a platókra helyezettek talán a leghangulatosabbak: itt unikális bája van a naplementekor elfogyasztott müzliszeletnek és a hozzá legurított energiaitalnak. Főként a plató szélére kiállva érzi az ember, hogy "szárnyakat kap"...

Annyira beleszerettünk a látványba, hogy biztosan visszajövünk!

/BLH/

Kapcsolódó írásunk:

Letekertük - Úttalan utakon a Ság-hegyre 

A Sághegyi vulkán egy 5 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva települt. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként őrzi az alsóbb laza képződményeket.  

A hegy keletkezéséről az öregek ezt mondották:

„Ság hegyet biz az alsósági ördögök építették. Egyszer Lucifer az ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne, hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök, ahol érte őket a parancs kiöntötték kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom."

Nos nézzük meg mi is a valóság. A kettős csonka kúp egy „alig néhány százezer évig" működő tűzhányónak a maradványa A hegy mozgalmas geológiai története mintegy 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a föld kéregmozgásai létrehozták a balatoni vulkánsort és annak legnyugatibb tagját a Ság hegyet.

A csaknem 100 m vastag bazalttakaró megvédte a könnyebben málló rétegeket a lepusztulástól, így maradt meg 291 méter magas tanúhegyként. A hegy mai alakja az 1910-ben megindult bányászat következménye.

A hegy nemcsak csodálatos természeti képződmény, hanem gazdag régészeti lelőhely is. A hajdan mocsárvidékkel körülvett, meredek falu vulkanikus kúp már időszámításunk előtt természetes erődként nyújtott védelmet és otthont a neolit-, a bronz-, és a vaskor népeinek. A római Pannónia lakói már szőlőt termesztettek a hegyen. A középkorban Ságsomlónak nevezték, és a helyi monda szerint egy félig elkészült vár maradványait rejtette. II. (Vak) Béla király ugyanis várat szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas a hegy, hogy lehetetlen ott építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették körbe-­körbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.

A rendszeres kőbányászat során előkerült mintegy 9000 darab régészeti leletből a bánya tulajdonosai magánmúzeumot rendeztek be. A tárgyakat Dr. Lázár Jenő a bányatársaság egyik tulajdonosa restauráltatta. „A Lázár gyűjtemény" sokáig Celldömölk egyik nevezetessége volt, melyet 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum vett kezelésbe. Az eredeti kiállítás egy része, ma a Sághegyi Múzeumban látható.

A kiállított bronzkori emlékeken, és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga másolata is megtalálható a múzeumban.

1891-ben Eötvös Lóránd hat helyen végzett méréseket két tanársegédjével. A mérések hitelesítéséhez ideális hely volt a Ság-hegy szabályos alakja, mivel számításokkal is igazolni tudták a mérések valódiságát. 

A hegyen 1910-ben megindult bányászat jelentős változásokat hozott. Megnyitásától 1958-as megszűnéséig Közép-Európa egyik legjelentősebb bányájaként működött. Ezen idő alatt mintegy 1,7 millió vagon követ termeltek ki, és a hegy jelentős részét lebányászták. A kitermelés után viszont egy csodálatos természeti látványosság maradt ránk, amit ma mindenki csak kráterként ismer. A bányászat következtében betekintést nyerhetünk a hegy belsejébe. A bazaltkitermelés folyamán láthatóvá vált a vulkán egykori krátere, ezáltal bemutatható lett a hegy 5 millió éves geológiai története.

 
A Ság-hegy természeti és tudománytörténeti értéke mellett tájképi értéke és szépsége is egyedülálló. 1975-ben nyilvánították védetté, és ezzel létrejött Magyarország egyik legkisebb és Vas megye első természetvédelmi körzete, amely az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A Ság-hegyen számos olyan növényfajjal találkozunk, amelyek Nyugat-Dunántúl más vidékein ritkán fordulnak elő (tavaszi hérics, leánykökörcsin stb.) Jellegzetes a hegy madárvilága: vércsék, baglyok, rendszeresen fészkelnek itt, de megfigyelték már a kuriózumnak tekinthető kövirigó jelenlétét is. E nem mindennapi érték könnyebb megismerésének segítségéül 1989-ben megnyitották a madártani és geológiai tanösvényt.

Nem feledkezhetünk el a Ság-hegy már messziről látható emlékművéről, a Trianoni keresztről. Az 1920-as Párizs melletti Kis- Trianon Kastélyban aláírt, Magyarországot megcsonkító békeszerződésre emlékeztetve, 1934-ben avatták fel. A költségeket a környező községekben folytatott gyűjtés és a bányatulajdonos nagylelkű adományai fedezték. A kereszten a következő felirat olvasható:

NAGYMAGYARORSZÁGÉRT Kemenesalja népe 1934.

A kereszt napjainkban díszvilágítást kapott, így az utazó most már éjjel is láthatja ezt a monumentális emlékművet, mely a trianoni békediktátum legnagyobb magyarországi emlékeztetője.

A Geológiai Tanösvény táblafeliratai itt olvashatók

/Forrás: celldomolk.hu/