Novemberi hiedelmek, népszokások

2015.10.31. - 15:00 | vaskarika.hu

Novemberi hiedelmek, népszokások

Szent András havában emlékezünk halottainkra, és a naptárban név szerint nem említett, megdicsőült lelkekre. Az őszutónak nevezett hónapban több hiedelem foglalkozik szerelmi jóslással, házassági jövendöléssel, de ebben az időszakban ünnepeljük libalakomával Szent Márton ünnepét, és ekkor iható az új bor.

HIRDETÉS

Nálunk e hónapot Szent András havának vagy őszutónak hívták. A Csízió szerint az egészség megőrzéséhez ilyenkor elsősorban a tyúkmonyt (tojást) és mézet kell fogyasztani, de megengedett a tehénhús és a gyümölcs is. Inni csak módjával és főleg gyógynövények főzetét szabad. Ártalmas és ezért kerülendő bármilyen állat fejének a megevése, és a fürdőzésnek valamint a szerelmeskedésnek sem ilyenkor van itt az ideje. Szent András havában születni viszont kifejezetten előnyös, ezekről az emberekről ugyanis úgy tartják, hogy becsületesek, nemes bölcsek, okosak, takarékosak, jó elméjűek. Minden dolgaikban jámborak, tökéletesen hűek, istenfélők, igazságszeretők és szerencsések.

Ebben a hónapban eleink az elkövetkező évszak időjárására a nyers bükkfáról levágott forgácsból következtettek: ha száraz volt, enyhe időt vártak, ha viszont nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek. Az angolok nem a bükkfa forgácsát, hanem a makkját használták előrejelzésre. Ha a Mindenszentek napján megvizsgált makkot száraznak találták, kemény hidegre számítottak, ám ha a makk nedves és matt színű volt, csapadékos, de viszonylag enyhe telet vártak. Ez utóbbit prognosztizálták a novemberi kemény fagyokból is. A zivatarnak viszont nagyon megörültek, mert termékeny évet jelzett előre.

November 1. Mindenszentek

A naptárban név szerint nem említett megdicsőült lelkekre, a keresztény egyház vértanúira és szentjeire emlékezünk.

November 2. Halottak napja

Bár napjainkban a november első napjait a halottak tiszteletének szenteljük, valójában a mindenszentek ünnepe a régebbről való. A halottak iránt érzett tisztelet az ősidők óta létezik, egyetlen naphoz csak 998 óta kötik a megemlékezés ünnepét.


November 3. Hubert

Az ezen a napon ünnepelt Szent Hubertusz (656 k - 727 vagy 728) kezdetben nem nagyon törődött a vallásos kötelességei teljesítésével. Fiatal éveit főleg a vadászat kötötte le, és a legenda szerint csak akkor tért meg, miután az egyik vadászaton az erdőben egy feszületet hordozó szarvasbika örök kárhozattal fenyegette meg, ha nem változtat életmódján. A mennyei üzenetre hallgatva Szent Lambertet, Maastricht püspökét fogadta mesteréül, akinek hatására belépett a szerzetesek közé, és munkájának elismerésként később Liége püspökévé vált. Szent Hubertuszt széles körben tisztelték, és a középkorban számos katonai rendet neveztek el róla. A vadászok ma is védőszentjükként tisztelik.

November 4. Károly

A 16. századi pestisjárvány idején a betegeket és haldoklókat ápoló milánói érsekre, Borromeo Szent Károlyra (1538 - 1584) emlékezik a katolikus világ. Az ellenreformáció vezetőjének tekintett egyházi előkelőségnek a Milánói katedrálisban szobor őrzi az emlékét.

November 11. Márton

A katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadó szent, a tours-i Szent Márton (317 v. 318 - 397) ünnepe. Márton egyike azoknak a szenteknek, akit nem a halála, hanem az élete miatt kanonizáltak. A Saváriában született Mártont jólelkűsége, emberszeretete, irgalmassága, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték.

Ilyenkor vágják le a tömött-hízott ludakat, mert „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át, éhezik." Számos időjárásjóslás kötődik e naphoz: „Márton olykor fehér lovon jár", vagyis eshet a hó, „ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál", „ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél".

Régen dologtiltó nap volt. Tilos volt e nap mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.
A hiedelem szerint Márton az új bor bírája, mert ilyenkor már iható az új bor.

Nálunk Szent Mártonra emlékezve, országszerte nagy lakomákat tartanak, hogy egész évben legyen bőséges élelmük és italuk.

November 15. Lipót

E napon III. Szent Lipótra emlékezünk. Az osztrákok számára hagyományosan ez a nap jelenti az újbor ivásának (Heuringen) a kezdetét. Sokan zarándokolnak el a Klosterneuburg apátságba, a borkereskedő szerzetesek híres Leopoldsberg nevű borának otthonába. Régi Lipót napi szokás a ‘Fasselrutschen', vagyis a lecsúszás arról a 12 000 gallonos hordóról, melyet 1704-ben rendeltek a Klosterneuberg apátság borospincéje számára. A zarándokok egyenként felmásznak a hordó tetejére, és a jó szerencse érdekében sorban lecsúsznak róla.

November 19. Erzsébet

Árpád-házi Szent Erzsébetre (1207-1231) emlékezik a katolikus egyház. A népi megfigyelés szerint Erzsébet napja körül gyakran megváltozik az időjárás, hideg után enyhülés, enyhe időt követően lehűlés várható, és sokszor ilyenkor esik le az első hó. Ez utóbbira szokták mondani, hogy „Erzsébet megrázza pendelyét", vagy „Erzsike megrázza dunyháját". Ez a nap az őszi munkák zárónapja. A legények ezen a napon praktikákhoz folyamodtak, pl. párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.

November 22. Cecília

Az egyházi zene és a muzsikusok védőszentje, számos mestermű - főleg festmény és zenemű - ihletője. Egyes legendák neki tulajdonítják az orgona feltalálását. Többfelé ingyenes zenekari koncertet tartanak a neve napján.

November 25. Katalin

E napon a számos pogány filozófus tiszteletét kivívó szentre, mártírhalált halt keresztény hittérítőre, Alexandriai Katalinra emlékeznek, aki a házasságra váró lányok védőszentje, de pártfogójukként tisztelik a fuvarosok, molnárok, fazekasok, bognárok, takácsok is. Ünnepe házasságjóslásra is alkalmas, ugyanis, ha az ezen a napon vízbe tett ág kizöldell karácsonyra, a kíváncsi lány nemsokára férjhez megy. A népi időjárási regula szerint a Katalin napi hideg időt enyhe karácsony követi, vagyis, ha Katalin kopog, karácsony locsog.

November 30. András

Pontosan három héttel és három nappal karácsony előtt, november utolsó napján ünnepeljük Szent Andrást.

András napjához számos a jövővel kapcsolatos hiedelem és szerelmi varázslás kötődik. A jövendölések, a jóslási praktikák legtöbbje a jövendőbeli megtudakolásával és házasság esélyével volt kapcsolatos, melyet a fiatal leányok magányosan, titokban végeztek. Ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi fehérneműjét, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje. Gombócot főztek, minden gombócba beletettek egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.

megosztom a twitter-en megosztom a facebook-on megosztom a delicious-on megosztom a startlapon megosztom a google+-on NyomtatásKüldés e-mailbenAz oldal tetejére Forrás: www.hoxa.hu ; www.erzsebetrosta.hu

Új hozzászólás