Hurtik Péter, a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ Hallgatói Önkormányzatának elnöke a mintegy százötven egyetemista és középiskolás előtt azt mondta: a diákoknak érdemes volt fölemelniük a szavukat, érdemes volt ebben a hidegben kimenniük az utcára, nemtetszésüket kifejezni, de ezzel csak egy lépést tettek az úton a jó irányba.

Közölte: mielőbb írásban szeretnék látni a legalább 55 ezer államilag finanszírozott hallgatói helyre és a felsőoktatás finanszírozásának javítására tett kormányzati ígéreteket, és sok függ attól is, hogy a miniszter hogyan határozza meg a ponthatárokat.

A diákok egyelőre bizalmatlanok, hiszen a feltételeket, követelményeket úgy is meg lehet szabni, hogy azt csak kevesen tudják teljesíteni - fűzte hozzá.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke úgy fogalmazott: napok óta olyan kommunikáció zajlik, amelynek elsődleges célja, hogy a diákok vonuljanak vissza az utcákról, ne legyenek országszerte demonstrációk.

Jöttek, láttak, ültek... és figyelmesen hallgattak

Gáspár Gergely szerint a kormányzat ígéretei mögött nincsenek olyan konkrét számok, amelyeket a diákok biztosra tudnának venni. Emlékeztetett: a kormány azután tett ígéretet a felsőoktatás finanszírozásának növelésére, hogy elfogadta a jövő évi költségvetést.

"Három nap alatt kihoztak egy felsőoktatási koncepciót, amelyről azt hiszik, hogy le tudnak minket kenyerezni, de ne dőljünk be ezeknek a dolgoknak, csak akkor fogjuk ezeket elfogadni, ha írásban lesznek" - mondta Gáspár Gergely.

Úgy fogalmazott: a kormány láthatóan nem akar engedni a hallgatói szerződésre vonatkozó elképzelésből, még mindig nem állt el attól, hogy erőszakkal, "zsarolással" vegye rá a hallgatókat arra, hogy itt maradjanak az országban, ugyanakkor nem tudja biztosítani azt a jövőképet, amelyet a mai hallgatók joggal elvárhatnának. (MTI)

"Eljött az ideje, hogy a szombathelyi diákság felszólaljon a felsőoktatási keretszám csökkentés, a tandíj ellen! Országunk kormánya egy vagyoni alapú felsőoktatást álmodott meg, egy olyan rendszert, ahol csak a gazdag családból való diákok privilégiuma a továbbtanulás. A kormány azt hiszi, a középiskolások tehetetlenek ámokfutásával szemben. Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa azt gondolják, hogy döntéseik következményeit nem látjuk át, hogy csendben el fogjuk viselni jövőnk és lehetőségeink porba tiprását. Tévednek!" - hangzott Kaisinger Andrásnak, a Bolyai Gimnázium diákjának verdiktje. Ő volt az egyetlen, akinek beszéde után némi verbális visszacsatolás is jött az inkább csak csendesen szemlélődő hallgatóságtól.

Homályos még ez a dolog... Se egy transzparens, se hangos szlogenek - úgy véljük, a diákság jelentős része nem is tudja, mi ellen kellene tiltakoznia

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) még a karácsonyi ünnepek előtt kész ismét tárgyalóasztalhoz ülni. A szervezet azt kéri Balog Zoltán emberierőforrások-minisztertől, hogy a vonatkozó, részleteket és konkrétumokat is tartalmazó előterjesztéseket küldje el nekik. A HÖOK az egyeztetéssel összefüggő kérdéseket hét pontban foglalta össze.

Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán jelentette be, hogy a felsőoktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb 55 ezernél, közölve: a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza.

A HÖOK a tárcavezetőnek írt levelében üdvözölte, hogy a korábbi bejelentésekhez és intézkedésekhez képest legalább az államilag finanszírozott képzésbe felvehető hallgatók számával kapcsolatosan előrelépést jelent a kormánydöntés.

A HÖOK levelében azt írta, az is világos ugyanakkor, hogy a hallgatói szerződés, az intézményi autonómia és a felsőoktatási forráskivonások ügyében nincs haladás, az ezekre vonatkozó álláspontjukat továbbra is fenntartják. Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás elmaradása és az elmúlt hetek bizonytalansága miatt már most is jelentősen sérültek a felvételizők jogai, a legsürgetőbb jelenleg a 2013. évi felvételi eljárás ügyének mielőbbi megnyugtató rendezése - írták.

A HÖOK az egyeztetést hét kérdés alapján javasolja lebonyolítani: milyen arányban oszlik meg a bejelentett 55 ezres létszámkeret a különböző képzési szintek között (alap- és mesterszak, osztatlan, doktori és felsőoktatási szakképzés), ténylegesen hányan kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat a most érettségi és felvételi előtt álló diákok közül.

Gadányi rektorhelyettes is megtisztelte a megmozdulást

Kíváncsiak továbbá  arra, miként határozzák meg a szakonkénti felvételi ponthatárokat az érettségi eredmények és a felvételi jelentkezések megoszlásának ismerete nélkül, pontosan mekkora a 2013. évi felsőoktatási költségvetési ráfordítás - több, vagy kevesebb a 2011-es szintnél -, beleértve a szakképzési és innovációs járulékokat is, amelyek már nem állnak az intézmények rendelkezésére, a 24 milliárd forint többletforrás milyen célokra használható fel, és kompenzálja-e az év folyamán történt elvonásokat, illetve azokat, amelyekről kedden tájékoztatták az intézményvezetőket.

Garantálja-e a kormány a felsőoktatási intézmények autonómiájának helyreállítását, kiemelten a rektorok szabad megválasztásának jogát, tiszteletben tartja-e a kabinet az Európai Unió, az emberek és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó alapelvét, amelyet a közösségi és a magyar jogrend is biztosít. Végül arra is kíváncsiak, mikor fogadják el a 2013. évi intézményi finanszírozásáról és a hallgatói juttatásokról szóló szabályozásokat, érintik-e ezeket a most bejelentett átalakítások, lesznek tanulmányi, illetve szociális alapú ösztöndíjak. (MTI)