A cél cselekvés nélkül csak álom - Bangó Mária Mira az életmódváltásról
2024.01.04. - 14:00 | Waldo - Fotók: Büki László
Újévi fogadalomként sokan biztos megfogalmazták, hogy január elsejétől többet mozognak, egészségesebben élnek, odafigyelnek életmódjukra. Bangó Mária Mira rekreáció-, életmód- és egészségfejlesztő adott tippeket ahhoz, hogy ez a változás ne kampányszerű, hanem akár életreszóló legyen, hogy a mozgás életünk részévé válhasson, és merjünk változtatni rossz szokásainkon.
Tény, az emberek jelentős része a naptári évfordulóhoz köti életének gyökeres megváltoztatását, jobb esetben csak józanul átgondolt, megfontolt módosítását. Magának az elhatározásnak adott időponthoz kötése szerencsés, hiszen egy ciklus zárul és egy új nyílik meg előttünk. Kiválóan alkalmas időpont arra, hogy számvetést készítsünk, új célokat tűzzünk ki magunk elé és reális terveket fogalmazzunk meg. Az életünk megreformálási szándékának két gyenge pontja is adódhat. Az egyik ilyen, az objektív okok figyelmen kívül hagyásával történő, elérhetetlen vágyak megcélzása (egy 20-30 éve hosszútávülő, ragadozó étlappal bíró brünhilda, vega, maratonfutó fittness lady legyen) a másik a megvalósítás módjának megválasztása.
Szerencsétlen módon sokan olyan drasztikus elgondolásokkal esnek saját életüknek, ami már az elhatározás pillanatában determinálja a bukást. Nem szerencsés „egy nap" alatt teljes pálfordulással sokkolni az évek alatt rosszul kormányzott életünket, azzal az illuzórikus elvárással, hogy ami tegnap még fekete volt, azt másnapra már hófehérben tündököljön. Az életmód lassan változik - rövidtávra tervezett, elérhető magasságokba kitűzött részcélok összességéből, hosszútávon kedvező irányú elmozdulás.
Az egyes állomások teljesítéséhez tűzzünk ki magunknak időpontokat és megfelelő motivációs értékkel bíró jutalmakat is, lehetőleg olyanokat, amelyek az új, minőségi életmódunkat támogatja. Örüljünk és ismerjük el saját eredményeinket! Amennyiben elbuknánk, ne adjuk fel, ne ostorozzuk önmagunkat! Vizsgáljuk meg bukásunk körülményeit, okait, tanuljunk belőle és kellő türelemmel építkezzünk újból. Ha egyedül nem győzzük az új életmód rögös útját,ne szégyelljünk segítséget kérni, keressünk szakértő(ke)t céljaink megvalósításához, valamint támogató családi, baráti környezetet.
"Légy pozitív, és örülj többet, nevess többet, táncolj többet, énekelj többet. Légy egyre vidámabb és vidámabb, lelkesedj az apró dolgokért, még a legapróbbakért is. Az élet apró dolgokból áll, s ha vidámságot tudsz vinni az apró dolgokba, az egész csodálatos lesz." Osho
Ilyenkor az időjárás még nem engedi meg, hogy a szabadban sportoljunk, edzőteremre pedig nem mindenkinek telik. Mégis hogy kezdhetjük el átmozgatni magunkat?
Az évszak, amelyben járunk, valóban erősen korlátozza a mozgási lehetőségeket, de azért aki keres, az találhat magának olyan tevékenységi formákat, amellyel fitten tarthatja magát. Fontos szem előtt tartani, hogy olyan aktív mozgásos alternatívákat keressünk, amelyet örömmel végzünk, mindezt egyeztetve fizikai képességeinkkel, anyagi lehetőségeinkkel. Coco Chanel gondolata jutott eszembe: "Az igazi boldogságért nem kell sokat fizetni." Már az életvitelünkbe iktatott rendszeres sétával óriási lépést tehetünk mentális és fizikai közérzetünk javításáért, akár egyénileg, akár csoportosan tesszük azt. Az otthonunk is rengeteg lehetőséget kínál a testünk karbantartására, csak észre kell venni a kínálkozó lehetőségeket. Tornázhatunk eszközök nélkül, végezhetünk olyan gyakorlatokat, amik szokatlanok testünk számára. Ha ötletekre van szükségünk, akár interneten is számos videót találhatunk ebben a témában. Pár kézisúlyzó használatával - ha ilyenünk nincs, megteszi az egyszerű pillepalack is vízzel, homokkal töltve -, egészen gazdag, jól differenciálható terheléssel bombázhatjuk izmainkat. Aerobikozhatunk, táncolhatunk videóval vagy anélkül, de lépcsőzhetünk, ugrálókötelezhetünk, szobakerékpározhatunk is.
Mennyire nehéz a mozgást életformává átvinni az életünkbe? Gondolok arra, hogy ne csak kampányszerűen mozogjunk, amíg le nem megy az ünnepek alatt felszedett pár kiló, hanem tényleg akár életre szóló változás legyen?
A felesleges kilók leadásához át kell gondolnunk az életvitelünket és fejben el kell döntenünk, hogy ez nem egy kúra, nem egy kampány, amit befejezve visszatérhetünk jól kitaposott, kényelmesen petyhüdt életünkhöz. A megtartásnak ára van, de kellő motivációt nyújthat az az információ, hogy ez kevesebb energiát követel, mint amit az ideálisnak tartott küllemünk elérésére fordítunk. A fogyás megtervezésénél elsődlegesen a mozgás oldalt kell vizsgálnunk és lehetőleg növelnünk, ez az egészséges súlyvesztés alfája. Emellett meg kell vizsgálnunk étkezési szokásainkat is, sőt azt is, hogy mennyi vizet fogyasztunk. Gyakran követik el azt a hibát a karcsúsodni vágyók, hogy keveset isznak és elmarad a várt eredmény. A legnagyobb kihívás az első három hónapban az, hogy ne adjuk fel a már megkezdett programunkat.
Rengeteg kibúvót találhatunk igazolásként, hogy miért ne folytassuk. Könnyen mondogatjuk, nekünk nincs fél óránk, fáradtak vagyunk. Ha nincs elég idő nem baj, de öt percünk biztosan akad. Ilyenkor ne csináljuk végig a programot, de egy részét hajtsuk végre. Ha ma nem csináljuk, holnap önigazoljuk magunknak, hogy tegnap sem csináltuk, feladjuk. Nem a terveinknek megfelelően fogytunk, sőt nőtt a testtömegünk. Ez igaz, mert az izom nehezebb, mint a zsír és a fogyás nem lineárisan történik. Ne álljunk naponta ötször a mérlegre, elég hetente szemezni az eredménnyel, sőt a testkörfogat mérése - valamint napi ruházatunk (például kedvenc farmer) feszessége, illetőleg bősége - beszédesebb, mint a mérleg nyelve. Másik gyakori hiba, hogy nem megfelelő az edzéstervünk, nem személyünkre szabott a program. Ilyenkor korrigáljunk. Három hónap eltelte után a rendszeresség meghozza gyümölcsét, ha nem mozgunk, az hiányozni fog számunkra.
"A cél cselekvés nélkül csak álom. A cselekvés cél nélkül csak időtöltés. A céllal történő cselekvés megváltoztatja a világot." -Joe Arthur Barker
Igaz-e, ha már kialakult egy egészségesebb napi rutin, akkor könnyebb ahhoz tartani magunkat?
Talán furcsán hangzik, de mosolyogni is csak egy szokás: "Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyogni tud, addig képes a további harcra. És aki harcol, az győzhet is. " Marcus Aurelius
Tulajdonképpen az egészséges életvitel is csak egy szokás, csak protektív, azaz védő, amelynek megszilárdulását követően éppen olyan, mint a rossz szokás - csak az előjel más. Amikor már stabilan jelen vannak életünkben a jó szokások, azok elmaradása esetén diszkomfort érzet lesz úrrá rajtunk, kényelmetlenül érezzük magunkat a bőrünkben. Ha például könnyű, egészséges ételek fogyasztásához szoktunk és megbombázzuk a szervezetünket nehezen emészthető ételekkel, akkor szervezetünk több csatornán is üzeneteket küld, hogy kifejezze nem tetszését, gyomorfájás, enerváltság formájában. Ha nem kényeztetjük a megszokott mozgásmennyiséggel és/vagy formával testünket, akkor vitalitásunk a békaperspektívát mutathatja, és akár depresszióba is süllyedhetünk.
"A csodák akkor kezdenek felbukkanni az életedben, mikor legalább annyi energiát szentelsz az álmaidnak, mint amennyit a félelmeidnek szoktál." (Richard Wilkins)
Az életmódváltás mennyire életkorfüggő? Vagy még idősebb korban sem késő változtatni?
Soha semmit nem késő elkezdeni és nincs olyan, hogy késő változtatni, korrigálni. Ha szárnyak nélkül születtél, hagyd, hogy kinőjenek! - mondta Coco Chanel. Sem kor, sem kór (kivétel az orvosilag kontraindikáltnak minősített változtatási szándék) nem támaszthatja alá a rossz szokásainkon való változtatásunk jogát. Természetesen előnnyel indul az, aki egészséges életvitelt preferáló családba születik és a jól-lét állapotát folyamatosan biztosító szokásokat közvetítő, szélsőségektől mentes mintákba nő bele.
A fiatalkorunkat tulajdonképpen felfoghatjuk úgy is, mint egyfajta felkészülést, a lehetőségeinkkel való sáfárkodást öregkorunkra. Ugyanis korábbi életünk milyensége határozza meg későbbi életünk minőségét. De azt ki szabhatná meg, ha nem saját magunk, hogy hol a határvonal a korábbi és a későbbi életünk között, így miért ne változtathatnák bármikor, a kései „őszbehajló" napjainkra készülni.
Legyünk bátrak, bevállalósak, válogassunk merészen az egészséget támogató lehetőségek elképzelhetetlenül gazdag tárházában. Ne hagyatkozzunk mások véleményére a dolgok minősítését illetően, éljünk a lehetőséggel, hogy magunk alkossunk véleményt és ítéletet.
Lucielle Bell bölcsessége: Szívesebben bánnám meg azokat a dolgokat, amiket kipróbáltam, mint azokat, amiket nem!
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1921 szavazat
Új hozzászólás