Február 2-án, 9-én és 16-án tíz-tíz dal hangzik el a három elődöntőben A Dal című televíziós showműsor keretein belül, ezt követően lesz a két középdöntő, ahonnan nyolc dal jut a március 2-i döntőbe. Itt a zsűri először négyet választ ki, végül pedig a tévénézők szavazatai döntik el, melyik dal és előadó képviselje Magyarországot az idei Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között a svédországi Malmőben.

A második elődöntő résztvevői:

ByeAlex

Alexről megtudtuk, hogy szeret pepecselni a témákkal, örök elégedetlen, keserédes, cinikus, de mégis mulatságos figura, akivel nehéz dűlőre jutni. Versenydalával nem volt nehéz dolgunk: dűlőre jutottunk vele, amire leginkább Zoohacker neve volt garancia. Kedves, fülbemászó dal, ami mondjuk úgy: "letisztult" vallomás a kedvesnek. Olyan, mint egy szívecskés kispárna, ami magunkhoz szorítható akkor is, ha épp kartávolságon túl van életünk (nem folyékony) értelme. Bónusz, hogy mindemellett kiválóan is szól.

 

Éliás Gyula

Zámbó Jimmy, két oktávval lejjebb. Ennek ellenére mégis szimpatikus volt az örök férfiparát boncolgató dal (Mindhalálig várni rád...), ami kevésbé a dalban rejlő érzelmi magasságoknak, annál inkább az énekes hangszínének volt köszönhető. Kiérlelt, kandívás hang, egy letűnt korszak táncdalfesztiváljait megidéző dalban. Gesztinek viszont a leggyengébb szövegproduktuma volt az eddigi felhozatalból. De mi újat lehetne mondani egy apátiától sújtott, passzivitásba süppedő témáról? A várakozás szar és idegőrlő. Ennél költőibben meg felesleges szófacsarni...

 

Janicsák Veca

Előljárunk azzal, hogy szeretjük Veca személyiségét: kedves, megnyerő, lélekmosolyogtató. Persze minden "előljárás" valahol az "ütést" megelőző simogatás. A dal leginkább kusza, nekünk koncepciótlan. A verzék "túlbonyolítottságukból" adódóan érdektelenek, unalmasak, a refrén pedig egytucat. Amit pozitívumként a dal mellé teszünk, hogy saját szerzemény, a verzék és a refrén közti átvezetés aránylag izgalmas, a hangszerelésben is vannak finomságok, Veca hangja pedig atom.

 

Kállay-Saunders András

Nekünk a tavalyi versenydal jobban bejött, a My Baby inkább angol slágerlistás dal benyomását kelti. Tény, hogy Andrásnak csodásan tiszta hangja van, vonzó kiállása, és az egyik legszimpatikusabb szereplője a dalversenynek, de nem érzünk semmi különlegeset ki a dalból. Ha filmes hasonlattal élnénk: egyszer nézhető kategória.

 

Odett

Bájosan unalmas Odett dala, ami hátsóajtón jutott be a 30 dal közé. A hang meggyőzött minket arról, hogy nem lenne rossz reggelente ilyen kis mézédes hangfekvésű susura ébredni, s akkor még a dalcímmel is egyetértenénk. Malmőben viszont a skandináv kandíványok nem erre nyekeregnek, csak hogy kicsit átértelmezzük és szalonképesebbé tegyük Erdős Péter örökbecsűjét. A fiatalabb generáció kedvéért: "nem erre baszik a magyar". Gyanítjuk, a svéd se, és az ósdi összeurópai szavazósdiból is kihullana e törékeny dalocska. Bár ki tudja, Sóley és a Nouvelle Vague zavarbaejtően kislányos "porcelánhangja" is komoly rajongótábort képes megmozdítani... miért ne tehetné ugyanezt Odetté?

 

Plastikhead & Gáspár Laci

A pöttyet elcsépelt, közhelyes zongorabetéttel felvezetett dal egészen szépen nyílik-bontakozik 1:15-ig, majd egy caramelles-lélekdonoros "juuuu"-val a legpusztulatosabb eurodiszkóba csap át. De a népeknek s a szavazógépeknek biz' ez kell, innét végig is vonul az egész dalon a fülbetuccorodó dallam, miközben permanens monotonitásban vegzálva orrvérzésig sulykolja, hogy a szeretet él. A "szíved rabláncát töPd szét" azért odavágott a fülnek (1:55), s valamiért a böngészőm sem komálta a dalt, mert 4-5ször kellett nekiugrani, míg lejátszotta egyben... Viszont továbbjutásra esélyes, igazán eurovízió-konform dal, nem lepődnénk meg, ha közönség által továbblőtt produkció lenne.

 

Rami

A dalt egyes kommentelők zenei szennyezésnek nevezték, amivel nemhogy kapufát nem lőttek, hanem egyenesen "védhetetlen gólt" (C) Knézy Jenő. Ami Gáspár Laci dalánál a stílusból fakadóan bejött, az itt olyannyira unalmas és semmitmondó volt, hogy közben megfejtettünk egy sudokut. "Az élet csak egy játék, rakd ki, a tiéd, egy puzzle az egész". Raminak a dalverseny is csak egy játék. Mi ki is raktuk...

 

Szabó Ádám

A csillagszületikes harmonikás énekel! És nem is rosszul. A tizes igazi meglepetése a dal, még ha nem is túl acélos, ám annál inkább szerethető! Kellemes a harmonika puhasága, a dal refrénjének tengerhömpölygése, és a szöveg sem közhelygyűjtemény. Ádám, gratula!

 

Vastag Tamás

A probléma mindig Szabó Zével kezdődik... ez a zenei világ oly messze esik tőlem, mint vegántól a disznócsülök. A dallam egyébként mintha visszaköszönne (kinőtt) zenei emlékeim mélyéről, de mint tudjuk, a 80-as évek közepe óta nincs olyan dal, amit ne írtak volna már meg. Ilyen ez is: amerikás-rétestésztás, döntőbenyúlós. Bónusz suhintás: Szente Vajktól több kreativitást vártam szövegileg. Tamás hangja fejlődött, de még mindig nincsen benne akkora potenciál, ami kiemelné, egyedivé tenné ebben a mezőnyben.

 

Völgyesi Gabi 

Nekünk a tuti befutó a második elődöntő dalai közül. Kicsit ugyan Madonnás, kicsit "láizlábonítás"a hűvös szépségű, unikális hangú énekesnő dala, ám a szöveg simogatóan igaz, hihető, hiteles, a hangba pedig beleborsóztunk. A dallamvezetés szépen ível felfele, míg "hegyeket mászva" csúcsra viszi a hallgatót! Mi a tízes csúcsát hallottuk Gabi dalában! A vokál szintén csillagos ötös! 

 

Kiket juttatnánk innét tovább?

Nem kis dilemmában vagyunk, ugyanis az első 10 dal nekünk jóval izmosabbnak tűnt, mint a mostani. Mivel hat dalt mindenképp választani kell és nincs visszanyúlás az előző elődöntőbe (pedig de jó lenne...), így nem kevés "önmegerőszakolással" az alábbi hat dalt választottuk (ám szívünk szerint csak az leső négyet látnánk a folytatásban):

• Völgyesi Gabi
• ByEAlex
• Szabó Ádám
• Plastikhead & Gáspár Laci 
• Odett
• Vastag Tamás
  

Harmadik elődöntő, 2013. február 16.

Brasch Bence
Burai Krisztián
Cserpes Laura
Flash Travel feat. Újvári Péter
Hoffman Mónika
Mohamed Fatima
Polyák Lilla
Puskás Peti
Radics Gigi
United

Kapcsolódó írásunk:

A Dal - meghallgattuk az első elődöntő 10 dalát

2013.01.31. - 02:50 | Büki László 'Harlequin'

Február 2-án indul A Dal első elődöntője, melyben 10 előadó szerepel. Meghallgattuk, mivel korbácsolja a közízlést a királyi tévé heteken keresztül, és bevalljuk, meglepődtünk. Popzene fogyasztási szokásainkat Eurovízió-módra konfiguráltuk, aminek a vége az lett, hogy a dalok többségét hype-oltuk. Szubjektív ostorsuhogtatásunk a magyar zenei ugaron.

 

Kötelezően dicsért dalok - A Dal: A köztévéshow - 1. rész

2013.02.03. - 14:50 | Orsó - Fotók: MTI fotó

Néhány dolgot előrebocsátunk: e sorok írója az alábbiakban szigorúan a saját véleményét fogalmazza meg, valamint bevallottan, sőt: tervezetten NEM hallgatta meg a stúdiófelvételeket. Álláspontunk szerint az élő zene, vagy legalábbis az élő éneklés legyen a döntő. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a verseny egyrészt nem az énekesek, hanem (elvileg) a dalok megmérettetése; másrészt nem állítottunk fel abszolút mércét: a résztvevők mind óhatatlanul egy bizonyos stílus és színvonal képviselői kell, hogy legyenek, hiszen azért kerültek be ide. Ezt mi nem különösebben szeretjük, de ha már ezt kapjuk, hát éljünk vele.

A Dal - másodszor is értékeltük az első élőshow-t

2013.02.04. - 00:45 | Büki László 'Harlequin' - Fotók: Eurovision Hungary

A kiérlelt zenei ízlésű hallgatóknak nehéz dalfesztivál-kompatibilis módban látni, értékelni az Eurovíziós Dalverseny előválogatójának produkcióit. Ám néha kimondottan bizarr levetkőzni másként gondolkodó énünket, és kicsit belebújni a mainstream gondolkodás gúnyájába. Ezt tettük A Dal első elődöntője kapcsán! Más(odik) nézőpontunkban pozitívan látjuk az idei felhozatalt és kimondottan optimisták vagyunk a magyar dalt illetően!