A Savaria Szimfonikus Zenekar, a város egyetlen „nemzeti" rangú előadó-művészeti intézménye évtizedek óta fontosnak tartja a zeneszerető közönség kinevelését, különös tekintettel azokra a fiatalokra, akik közül a jövő hangverseny-látogatói kikerülnek. Szlogenjük, miszerint "Mindenkinek zenélünk", az értékkereső társadalomban különösen nagy jelentőséggel bír. Éppen ezért alapította meg a zenekar a Bárdos Alice - kiváló ének-zene tanár díjat. A díjalapítás szempontja volt, hogy a pedagógusokat, az alkotó-nevelő tanárokat meg kell becsülni, rájuk kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen kezükben van a magyar kultúra jövője.

Bárdos Alice a huszadik század első felének rendkívül jelentős zenepedagógusa volt, amellett, hogy még Bartók Bélával is fellépett. A Savaria Szimfonikus Zenekar úgy gondolta, hogy ha ilyen nagy jelentőségű művésznőről van szó, ugyanakkor díjat még nem neveztek el róla, akkor történelme során először díjat alapít.

A díjat ének-zene szakos tanárnők és tanárok részére alapították, akiket adott évben nyilvános szavazás során a szavazók választanak meg. Már a jelölés folyamata is teljesen nyilvános és nyitott volt: az oktatási intézmények vezetőitől kértek javaslatokat, hogy a saját iskolájukból kit tartanak a díjra alkalmasnak. Sok jelölés érkezett és annál is több szavazat. Tíz nap állt rendelkezésre a közösségi portálon a szavazatok leadására. A beérkezett közel háromezer szavazat alapján a díjat elsőként Földesi Jánosné szombathelyi ének-zene tanár - s egyben a Boglya zenekar vezetője - kapta.

Az elismerést átadó Mérei Tamás zenekarigazgató - aki maga is a Paragvári Utcai Általános Iskolában töltötte diákéveit - két hozzászólást ragadott ki a közösségi portál kommentjei közül:

„Földesi Jánosné Rózsa néni a legjobb ének-zene tanár. Minden gyerek kivétel nélkül szereti, mindig megtalálja velük a közös hangot. Kérek mindenkit, szavazzon rá, ha teheti. Köszönöm"

„Gratulálok volt osztályfőnökömnek. Nagyszerű pedagógus, fantasztikus lélekkel. Nála nagyszívűbb, empatikusabb, kedvesebb embert keresve is nehezen talál az ember. Sok sikert a továbbiakban is, és hasonló szép díjakat kívánok"

A díj mellé a Savaria Szimfonikus Zenekar a 2013. évi Iseumi Szabadtéri Játékok mindhárom előadására, azaz az Aida, a Jézus Krisztus Szupersztár premierjére, valamint a Vásáry 80 hangversenyére, valamint a 2013/14-es szezon valamennyi bérletes hangversenyére tiszteletjegyet és bérletet biztosít. A zenekar a tavalyi évben kiadott egy könyvet, amely bemutatja a zenejátszás történetét Szombathelyen - ez is ajándékként járt az elismerés mellé. Ezenkívül a 2011-es Varázsfuvola CD-je, valamint a Vásáry Tamás és a Szimfonikus Zenekar első hangversenyének élő koncertfelvétele. A zalakarosi Aphrodité Wellness Hotel felajánlása pedig egy hosszú hétvége belépőkkel és teljes ellátással.

Bárdos Aliceról

Szombathely kulturális életében a 20. század elejétől kiemelkedő szerepe volt a zenének. Dalegyletei a 19. század közepén és utolsó negyedében alakulnak, s évtizedekig a társas együttlét fontos színterei. Hosszabb-rövidebb életű zenekarok is szerveződnek, melyek önálló műsoraikkal vagy más programok közreműködőiként elégítik ki a város zenei igényeit.

Ebbe a zenei életbe érkezik, és ennek válik formálójává az 1899-ben született budapesti illetőségű Bárdos Alice hegedűművész. 1922-ben, házassága révén kerül Szombathelyre; férje Szende László építészmérnök. Első szombathelyi éveiben magánórákat ad, majd a Városi Zeneiskola hegedűtanára lesz. Ettől kezdődően Szombathely zenei életének is meghatározó személyiségévé nő: nemcsak pedagógusként, hanem előadóművészként és zenei ismeretterjesztőként is tevékenykedik, emellett a Kultúregylet zenei szakosztályának alelnöke és a kamarazene-társaság szervezője közel másfél évtizeden át.

Szombathelyen 1926 márciusában mutatkozott be előadóművészként Beethoven egyik triójának előadásával Mauer Károly és Payer Róbert társaságában. 1927. március 1-jén Beethoven VI. szimfóniája mellett az egyik Románc szerepel a Kultúregyesület hangversenyének műsorán. Ettől az időtől fogva Bárdos Alice nélkül elképzelhetetlen Szombathely zenei élete - nem csak a bérletsorozatok szólistája, hanem az irodalmi rendezvények közreműködője is.

Bárdos Alice Szombathelyi működésének fontos mozzanata a Collegium Musicum kamaraegyüttesben vállalt szerepe. Az együttes 1936-ban alakult, s valószínűleg három évig működött. Évente 4-5 előadást tartottak, sorozatukat tudatosan szerkesztették. A koncertek részint Bárdosék lakásán, részint a Savaria Szállóban, ritkábban a városi kultúrházban hangzottak el, átlagosan 100-120 hallgató előtt.

Bárdos Alice pedagógiai munkássága a növendékhangversenyek alkalmából kapott sok-sok dicséretet - a megyei sajtóban is. Ennek ellenére 1941. január 1-jén nyugdíjazták. A zsidótörvények életbe lépésével Bárdos nemcsak az iskolából szorult ki, hanem a pódiumon sem kapott helyett. 1944-ben deportálták a családját. A szombathelyi zsidó temetőben is ez az év jelzi egy jelképes síremléken halálának évét.