A Szalon-rendezvényt úgy hirdette meg a háziasszony, Juhász Anna, hogy egyszerre lesz Karinthy Frigyesre és barátaira, az egykori Hadik Kávéházas törzsvendégekre emlékező est, valamint a nagysikerű sorozat, a Generációk estjének következő darabja. (A Generációk estjére olyan alkotó szülőket és gyermekeiket invitálja immár harmadszor a Szalon vezetősége, akik kiemelkedőek saját műfajukban, szülők-gyermekek egymástól függetlenül, saját alanyi jogukon vívták ki az elismerést - mégis, letagadhatatlan, művész családba születtek. Ahogy a háziasszony jelezte, ahhoz, hogy igazán magunkat megértsük, ismernünk és értenünk kell az előttünk lévő generációkat. Nem a múltban kell élnünk, de ismernünk és tisztelnünk kell a múltat, s ami igazán fontos: meghallgatni szüleinket, nagyszüleinket, figyelni rájuk és beszélgetni. Szép, érték-megőrző gondolat.)

Ez a kettős párosítás remekül sikerült, mert már a program elején összeállt a nézőkben is a „kép": itt minden mindennel, s mindenki mindenkivel összefügg. Már a bevezetőben kiderült, először történik meg a Hadik Irodalmi Szalon lassan három éves történetében, hogy társrendezőjük van, mégpedig a Petőfi Irodalmi Múzeum. Összefogva több rendezvényt, eseményt szerveznek október hónapban, így ennek az együttműködésnek a jegyében telt az este. Látszott, a vendégek sok gondolattal készültek a programra, sokszor ugyanazt a kérdést több oldalról járták körül, izgalmas volt, amikor a művészettörténész (E. Csorba Csilla) és a tudós, kutató (Hámori József) egy élet-helyzetet, eseményt két oldalról világított meg.

E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerény, nagy tudású, elegáns asszony, aki az egész program alatt számtalan izgalmas adalékkal, ténnyel világította meg Karinthy Frigyes sokszínű személyiségét, munkásságát, betegségét vagy házasságát. Mint kiderült, Csilla nemcsak az Intézmény vezetésében kiemelkedő, de szerkesztésben is: bemutatkoztak az Általa szerkesztett fotóalbumok is, s elmesélte, diplomázása után egyből a Petőfi Múzeumban kezdett dolgozni, kezdőként bízták rá a fényképek kezelését. Lánya, Erdődy Orsolya kulturális menedzser lelkesen mesélt a kultúrával, képzőművészettel teli gyerekkorról és arról, a szülei által mutatott világ már milyen korán befolyásolta az ő pályaválasztását is. Mivel sokáig Németországban éltek, Orsolya számára a magyar irodalom szeretete mellett a német irodalom ismerete éppolyan természetes, de nagy pillanatként emlékezett vissza az Esterházy Péterrel közös munkára. Anya-lánya sokszor egymás szavába vágva meséltek kedves, családi pillanatokról, s Csilla szerénységét Orsolya vagánysága, magabiztossága jól kiegészítette.

Már az est elején elindult a beszélgetés hátterében egy vetítés, ami Karinthy Frigyeshez és Kosztolányi Dezsőhöz kapcsolódó képeket tartalmazott. Kosztolányi Dezső neve sokszor előjött, hisz a másik meghívott generációs kettős, Hámori József professzor és fia, Hámori Máté a nagy költő leszármazottai. Hámori József elárulta, anyai rokonságában Kosztolányi Dezső is ott volt, s ő is Édesanyja révén került közelebbi kapcsolatba már gyermekkorában a kultúrával. A szabadkai rokonság és ősök elemzése után szóba jött Szentágothai János, aki mellett Hámori az agyi idegek kutatásával kezdett foglalkozni, és aki a kultúrára, kiemelkedően az irodalomra és a képzőművészetre felhívta tanítványai, így Hámori figyelmét is. Őtőle hallottak először kutatási szünetekben kortárs költőket, oktatta őket Goethe-re, Csontváry szépségére és a képi világ fontosságára.

Juhász Anna jelezte, nemrég interjút készített a kutatóval, mely a napokban meg is jelent a Gentleman Magazin legutóbbi számában, s az ottani beszélgetésből tudta meg, hogy Hámori Máté a karmesteri pálcát sokszor cseréli könyvre - sokat és lelkesen olvas. Hámori Máté humoros, lendületes, jókedvű fiatalember, aki elmesélte, a családjukban szinte mindenki zenél vagy zenélt, Édesapja hegedülni tanult és remekül zongorázik. Az esten a nézők közt az első sorban ült Vásáry Tamás zongoraművész, karmester, aki szintén méltatta „pótapaként" Mátét, akit amellett, hogy nagyra tart és a munkában is évek óta együttműködnek, indulása óta kritikus szemmel segít és támogat. Hámori József képekkel illusztrálva válaszolt a kérdésre, miszerint hogyan fér össze a tudomány és a kultúra? Hámori, akinek az irodalom szeretete, a kultúra közeliség minden mondatában benne van alapvetően egy kutató ember, mégis: másfél évig volt a nemzeti kulturális örökség minisztere. Elmesélte, amikor a miniszter jelöltek meghallgatása volt, megkérdezték tőle, mit keres itt egy agykutató a kultúrában, meg egyáltalán, a Parlamentben? „Agyakat!" - válaszolta röviden.

A tartalmas esten láthattunk két videó-bejátszást Karinthyról és Kosztolányiról, rengeteg izgalmas képet a két család életének, munkájának fontosabb állomásairól, az est elején egy Kosztolányi verset, a végén Karinthy Frigyes Lógok a szeren-jét, utóbbi kettőt Latinovits Zoltán tolmácsolásában. Zene, irodalom, tudomány, kultúra menedzselés - másfél órában tökéletesen megfért a nagy elődök, Bőhm Aranka, Harmos Ilona, vagy épp a Hadik Kávéház megidézése mellett.

A remek estről már azzal az izgalommal távoztunk, hogy novemberben a Hadik Irodalmi Szalon máris a harmadik születésnapját ünnepli. Három év eltelt a kultúra és az irodalom szolgálatában - a mi, a közönség s hallgatóság legnagyobb örömére.

„Este, este...
Árnyak ingnak,
és bezárjuk ajtainkat,
figyelünk a kósza neszre,
egy vonatfütty messze-messze.
És a csend jő." (Kosztolányi Dezső: Este, este - részlet)

Alig várjuk az ünnepi estet!