A Szülőföld Könyvkiadó egyedi feladatra vállalkozott: könyvsorozat keretében mutatja be a Szombathelyen született, vagy ott élő, a városért sokat tevő hölgyek, asszonyok életét. A hetedik kötet Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona életét dolgozza fel. Kelbert Krisztinával beszélgettünk, akinek ez a második könyve a Híres szombathelyi nők sorozatban. A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum történész-osztályvezetője szívesen beszélt a 19-20. századi nőmozgalomról, Kerecsényi Ilona életéről, és arról, hogy előző kötetében bemutatott Szegedy Györgynével milyen párhuzamban áll a most bemutatott híres szombathelyi asszony életútja. 

„Egy életen át küzdöttem a nők jogaiért, élénk és tevékeny részt vettem minden nőmozgalomban, harcoltam a gyengék jogaiért" - ez a gondolat látható a Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona című könyv bemutatójának plakátján. Greisinger Ottóné 1861-ben született, már ekkor elkezdődött egy bizonyos nőmozgalom Magyarországon?

Az európai és észak-amerikai kontinensen a 18. század végén - a felvilágosodás korának szellemi pezsgése közepette - került először szélesebb körben kinyilvánításra, hogy a nőknek ugyanolyan emberi jogaik vannak, mint a férfiaknak. Magyarországon a nőmozgalmak indulását az 1780-as évek reformtörekvéseitől számítja a történetírás. Greisinger Ottóné 1861-es születése, pontosabban életpályájának kezdeti évei valójában már a magyarországi nőmozgalom harmadik szakaszára (1868-1895) tehetőek, amelyet a nők munkához való jogáért megindított küzdelem jellemzett. A nők oktatása, hivatása és munkába állása ekkoriban gyakran képezte vita tárgyát. Általánosságban akként vélekedtek a kortársak, hogy a nőt bár elvben megilleti a tanulás és a munkavállalás lehetősége, ennek ellenére feltétlenül meg kell, maradjon női hivatása mellett, azaz be kell töltenie a „családi élet konzerválója", a háztartást vezető és gyermekeit nevelő háziasszony szerepét. Greisinger Ottóné pályaképének első időszaka is ezt a kettősséget tükrözi, hiszen polgári iskolai tanárnői munkássága mellett - öt gyermek édesanyjaként - példás családi életet élt. Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona aktív feminista tevékenységének kezdete (hozzávetőlegesen: 1894-1907) ugyanakkor már átvezet az országos emancipációs mozgalmak negyedik standard korszakának 1895 körüli nyitányához, amelyet olyan meghatározó események fémjeleztek, mint az egyetemek megnyitása a nők előtt (1895) vagy a tisztviselőnők (1896) és a feministák egyesületi szervezkedése, valamint a  nőkre is kiterjedő választójog követelése. Azaz Greisinger Ottóné fél évszázados munkássága tökéletesen rávilágít a magyarországi nőmozgalom egyes korszakaira, trendjeire, változásaira, aktuális és akut problémáira.

Azt vallja, sokat harcolt a gyengék jogaiért. Miben nyilvánult ez meg?

Greisinger Ottóné életpályájának fókuszában a „gyengébbik nem" jogaiért való küzdelem állt mindvégig. Törekvései ennek érdekében rendkívül sokrétűek voltak. A nők oktatási-képzési lehetőségeinek szélesítése érdekében például 1901-ben magán-leánygimnáziumot nyitott Szombathelyen. 1907-ben - budapesti mintára - megalapította a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületét. Ennek elnökeként széleskörű társadalmi akciót indított a felnőtt nők kulturális igényeinek kielégítésére, műveltségük szélesítésére. Egyesülete életmódbeli reformtanácsokat adott a város hölgytársadalmának: propagálta a sportolást, az egészséges táplálkozást, a higiénikus öltözködést. Harcot indított a nők családon belüli egyenjogúságáért, tiltakozott a leánykereskedelem és a családon belüli erőszak ellen. A nők munkába állásának elősegítéséért és megkönnyítéséért is agilis munkát végzett: munkaközvetítő és tanácsadó irodát állított fel, amelyen keresztül munkalehetőséghez juttatott számos állásnélküli tisztviselőnőt, valamint elhelyezkedést elősegítő - gyorsírói, könyvelői, német és angol nyelvű - tanfolyamokat hozott létre, rendkívül kedvezményes tandíjakkal. Számtalan esetben felszólalt a nők politikai jogainak érdekében is, hiszen 1918-ig Magyarországon a nőknek nem volt választói joga. A nők jogaiért végzett tevékenysége tulajdonképp az 1907-1914 közötti időszakban tetőzött, ám tevékenységét az első világháború és a forradalmak időszaka alatt, sőt a két világháború közötti időszakban is folytatta. Munkásságát nem csupán helyben, de országosan is nagyra becsülték, sőt európai szinten is ismerték.

Az ő életútja, tevékenysége tud-e most, 2013-ban üzenni nekünk?

Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona biográfiája számos üzenetet közvetít a ma embere számára. A legfontosabb - véleményem szerint - hogy munkássága és életvitele segíthet lebontani a köztudatban a feminizmusról alkotott sztereotípiák és tévhitek  máig szilárdan álló falait. Ugyanis az ő élete kiválóan példázza azt, hogy a feminizmus nem anyaság- és családellenes, nem vallásellenes, és lényege nem a férfias minták megrögzött követése, a férfias viselkedés imitálása vagy bármilyen hatalomszerzés. Hanem valójában és a maga egyszerűségében a nők emberi jogainak biztosítása (biztonsághoz való jog, egyenlő munkaerőpiaci esélyek, egyenlő bérek...).

Rendkívül büszkeséggel tölt el, hogy a második könyvem jelenik meg a sorozatban!

Bár származásából és mentalitásából adódóan a két hölgy természetesen más életutat járt be, ennek ellenére párhuzamosságok, sőt kapcsolódási pontok is vannak életükben. Munkásságuk a város karitatív egyesületeiben és a gyermekvédelem területén többször összetalálkozott. Ugyanakkor a nő- és anyavédelemben is munkatársak voltak. Minden bizonnyal nagyrabecsülték egymás munkáját. Greisinger Ottóné - Szegedy Györgyné meghívására - többször is járt a Szegedyek acsádi kastélyában. Tragikus párhuzam kettejük életében, hogy gyermekeik halála, súlyos gyászuk nem törte meg végleg őket. Mindketten három gyermeküket veszítették el, s a közjóban, a „gyengék" - a gyermekek és a nők - érdekében végzett munkában találtak vigaszt. Ugyanakkor remélem, hogy a napokban bemutatásra kerülő Greisingerné biográfia képes lesz egy újabb párhuzam megteremtésére is kettejük életével kapcsolatosan; méghozzá arra, hogy - felbukkanva az ismeretlenből - Greisinger Ottóné a jövőben részét képezheti majd a szombathelyi polgárok kollektív emlékezetének, amiként Szegedy Györgyné.

A könyv bemutatója a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában: 

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját a Híres szombathelyi nők 7. kötetének 2013. november 6-án 17 órakor a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Dísztermében (Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4., A épület, I. emelet) megrendezésre kerülő könyvbemutató ünnepségére.  

Köszöntőt mond:
Horváthné dr. Molnár Katalin elnök-rektorhelyettes, Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Beszédet mond:
Dr. Takátsné Dr. Tenki Mária, kulturális tanácsnok, Szombathely MJV Önkormányzat
Csapláros Andrea, múzeumigazgató, Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum

Harangozó Bertalan, kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal
Dr. Katona Attila történész, egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

A Greisinger Ottóné Kerecsényi Ilona című kötetet bemutatja a Szerző, Kelbert Krisztina, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, történész-osztályvezetője.

Közreműködnek:
Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Zenei Intézeti Tanszékének hallgatói és a Bartók Béla Zeneiskola növendékei.