Amilyen ígéretesen indult az idei évad, úgy esik egyre inkább a színvonal. Az, hogy a buta liba Csobot Adélt szerepeltetik, egy dolog (mellbimbókkal, vagy apácának öltöztetve, az teljesen mindegy), persze, kell a nézettség, mert amúgy senki nem nézné a nyomorult RTL II-t; mostanra azonban bizonyossá vált, hogy párja méltó hozzá. Istenes Bencénél kevés idegesítőbb alakot tudok elképzelni, ám az, hogy minden adásban porig alázza a szerencsétlen kis nyafka barátnőjét, az minden képzeletet felül... azaz alulmúl. Lilu mindeközben nevető harmadikként úgy oltja Adélkát, mint a szél, persze a kislány mindezt észre sem veszi.

Sose gondoltam volna, hogy azt az időt sírom vissza, mikor a vérciki Adélka még „énekelt", de sajnos most még annál is rosszabb a helyzet. Ettől függetlenül ő mindössze annyit tudott kinyögni a múltkori adásban, hogy „Na de Bence!"; a mostaniban pedig: „Na de Lilu!", szóval a szókincse nagyjából arányos az IQ-jával... Hiába öltöztetitek most be tetőtől talpig, attól nem lesz sem okosabb, sem méltóságteljesebb. Mielőtt nagyon belelovalnám magam, lássuk inkább a többieket.

Kezdjük mindjárt az elején: szörnyű pillanatok, sírásrívás, dráma, a szokásos rendkívül szar felvezetés a múltkori párbajról, amire amúgy senki nem emlékezne. Azonban Lilu végre harisnyát vett fel a roppant csinos (mondjuk kissé még mindig túl rövid) ruha alá. Bence elegáns. A mentorok kissé zavarba ejtőek, mert Alföldi csodás, piros zakója (ami nagyon jól illik viselőjéhez) egy fekete nadrággal párosul, viszont Szikora csak a felsőtestén elegáns fekete, alul punkos-piros nadrágot kapott (nem keverték össze az öltöztetők?). Geszti Péter immár negyedik hete tök ugyanazt a ruhát kapja, ejnye, kifogyott a büdzsé? Tóth Gabi ruhája gyönyörű, díjnyertes, tökéletes: hosszú is, mégis láttatja a lábait, ujjatlan, kellően mély, de nem csobotadélos (attól tartok, ez már szállóigévé válik) dekoltázzsal, szép sminkkel, visszafogott hajjal. Nekem talán egyedül egy hosszú haj hiányzik a szetthez, de azt sajnos viszonylag nehéz lenne megoldani.

Istenes Bencéről külön is emlékezzünk meg egy percre. Még egy ekkora fajankót, komolyan mondom...! A műsorvezető-iskolában nem tanítják meg magyarul beszélni az embert? Kedves Bence, ezúton közlöm veled a következőket: a „megemlékezni" után valakiRŐL rag következik, nem pedig valakiRE (az az EMLÉKEZNI ige vonzata, de az, mint tudjuk, teljesen mást jelent). Könyörgöm, nálatok nem volt nyelvtanóra?!? Nem, nem csak nyelvbotlás, konkrétan négyszer jelenti ki, hogy a 12 döntős a pár napja elhunyt Lou Reed-re emlékezik MEG... Grrrrr!

Ma állítólag valamilyen adatokat is kapunk menet közben a szavazás állásáról, aminek valószínűleg semmi értelme nem lesz azon kívül, hogy még több szavazatot tarháljanak, meg persze hogy időt húzzanak, elvégre kevés a versenyző. Mindegy, nagy nehezen előkerülnek az énekespalánták is. Mondjuk a két műsorvezető segget csinál a szájából, amikor bejelenti, hogy Halottak napja miatt visszafogott dalokkal jelentkeznek a versenyzők...

Batánovics Lili kezdi a mai estét. Végre teljes bizonyossággal látjuk-halljuk, hogy Alföldi Róbert csak pózból magázódik: „Ne köszönd. Magadnak köszönd" - mondja Lilinek. Az eredetileg Chaka Khan, később Whitney Houston-dal bizony túl nagy falat a kislánynak. Nem lehet queen of the night valaki, aki még nem érett meg rá. Végigkiabálja, végigüvöltözi a dalt, ez nem éneklés, csak erőlködés, ráadásul nagyon hamis. Ugyan energikus, erős, de ha már ezt a stílust választják neki, akkor is más dalban kellett volna gondolkodni. Azt sem értem, miért erőltetik ezt a szexis külső-dolgot? Kit érdekel? Énekeljen jól, aztán jónapot. Ehelyett ráadnak valami csillogós cuccot, ami még a 70-es évekből maradt a szekrényben, meg rábeszélik, hogy emelgesse a ruhát, combokat villogtatva. Kislány, önmagunk elfogadása otthon, magányban történik, nem egy ország előtt erőltetve. Ha meg azt akarják, hogy szexis legyen, először is várjanak minimum 5 évet. Nem értek egyet a mentorokkal, ez középszar volt. (Ez visszafogott? Hát még én is majdnem elpirultam közben, de az állam minimum leesett...)

Csordás Ákos nagyot énekel az INXS-nótában, talán picit túl nagyot is, de a múltkori szarvashiba után nekem ez most kifejezetten jólesett. Hozzáillő választás, ebben meg tudta mutatni, mit tud, ráadásul pontos, tiszta, erőteljes. Szép, telt magas hangjai vannak, csodásan énekel. Az angolra érdemes lenne rágyúrni, egész komoly kiejtési problémák maradtak a produkcióban. Hogy Szikora Robi mit hallott, azt nem tudom, de hogy ebben egy darab intonálási probléma nem volt, az tuti. Geszti is jól megkapja a magáét, amikor kritizálja Ákos öltözékét, tekintve, hogy ő saját maga pontról pontra ugyanúgy van felöltöztetve... Gabi alaposan be is szól neki a „mi, vidéki emberek" mondatával, ez mondjuk nekem nagyon tetszett, hahaha.

A Bytheway kisfilmje bemutatja, milyen sok rajongó(lány) gyűlt össze az ablakuk alatt. Hmm. Sajnos ismerjük az RTL tömegszervezését, volt benne részünk. Hogy úgy mondjam, „hallottuk valakitől", hogy az arány ilyenkor nagyjából 1:2 (amibe a rajongók : fizetett statiszták behelyettesítést képzeljük bele). Sebaj, a srácok ügyesek, szépen énekelnek, a mai fellépésük is jó, remekül öltözöttek, a színpadkép is nagyon jó, kár, hogy megint a boygroup-klisé győz a józan ész fölött... Ezek a mozdulatok szörnyűek... Picit túlkoreografált az egész, így a figyelem nagy része nem az éneklésre összpontosul, ennek ellenére az éneklés tiszta, az összhang jó. Egyetértek Alföldivel, spontaneitásnak most nyoma sem volt. (Szikora hasonlatai, allegóriái ma is elképesztőek.)

Krasznai Tünde: újabb magánéleti információkkal lehetünk gazdagabbak, kérdés, hogy mindez mégis kit érdekel? Nem kell a nézőnek ilyeneket tudnia! Semmi közünk ezekhez. Tünde mint énekesnő bőségesen elég ahhoz, hogy amit el akar mondani, elmondja. Nem kell a szánkba rágni a dolgot, főleg egy ilyen dalnál, mint ez a mostani Pink-szám, ami konkrétan arról szól, hogy a fater elhagyott, és jaj meg juj. A ruhája és haja, valamint a visszafogott smink nagyon jól néz ki (talán a nadrág kicsit sok), jól is énekel, igaz, ez a stílus nehezebb számára, de jól teljesít. Túl direkt ez a dal sajnos, ráadásul a felvett vokálok teljesen elnyomják Tünde hangját. Gabi mindig a melleit nézi, amikor valami baja van, vagy amikor nagyon tetszik neki valami (talán pont a mellei?), így nem tudjuk, mit gondol menet közben. Tünde szerintem kifejezés, kisugárzás és hang tekintetében is az egyik legjobb a mezőnyben. Alföldi meglepően őszinte, ő is apukájáról beszél, aztán Istenes Bence is... mi van itt ma, talán én is kezdjek megható sztorikba a gyerekkoromból? Ugyan már...

Szabó Ádám: a gátlásos fiú és a testi kontaktus esete, aha! Mondjuk tény, hogy a gyakorlat (akármi is volt az) hatott, remek, dögös, szexi, energikus, kitűnő hang, jó dal! A mosoly picit hiányzik, kissé olyan betanult a dolog, de nagyságrendekkel felszabadultabb, mint eddig. Szegény, mindig pont mögé jutnak a táncoslányok, köztük az exbarátnővel...

Fat Phoenix: két ember ekkora kupit csinál egy ilyen kicsi helyen, mint ez a próbaterem? Hát... azért ez sok mindent elmond a hozzáállásról, nemde? Viszont koccintásnál legalább ők jól mondják a nevüket. A mai produkciójuk meglepő és mulatságos egyben. Kövezzetek meg, de nekem ez tetszik. Ezzel újra visszaváltoztak önmagukká. Nagyon beteg, nagyon fura, de ez legalább valamelyest eredeti. Az egész szar műsornak dobtak egy fricskát (emlékezzünk bájalexre, ugyanez a recept!), mindenki csessze meg, mi ezt tudjuk, ti meg kapjátok be. És beválik! Ezzel senki nem tud mit kezdeni, ugyanis azzal, hogy ez eredetileg egy (nagyon rossz) Tóth Gabi-dal, kifogták a szelet a vitorlából. Senki nem fogja szidni sem az eredetit, sem a hozzá tartozó nézhetetlen műsort, szóval okos húzás volt.

Danics Dóra remek alakját végre megmutatja a piros ruha, a bőrdzseki viszont vagánnyá, lazává teszi. Egy ilyen klasszikust elhozni, bevállalni igazán bátor vállalkozás. A vokál itt is elnyomja Dóra hangját, nem értem, miért nem lehet egyszer megoldani rendesen a hangosítást egy ekkora költségvetésű műsorban? Az éneklés egyébként kitűnő, nagyon megy a dalhoz, a stílushoz Dóra hangja. Itt most Geszti véleménye a legjobb, legteljesebb. Oldalról picit belátni Dóra melltartójába, de annyi baj legyen...

Péterffy Lili végre talán megtanul hangot képezni, már épp itt lenne az ideje. Persze most majd mindenki vele szimpatizál, mert szegénynek beteg a hangja... A produkciója nem rossz, a stílus remek, a ruha csinos, az egész dal illik a profiljához. Bár franciául nem tudok, remélem, az is stimmel, amit énekel. Pár hamis hang becsúszik, meg kissé néha unalmas a dal, amolyan iskolás, mint egy jól felmondott lecke, ám ezzel együtt szerintem az eddigi legjobbat nyújtja.

Bozsek Márk megnyílásának egy ország örül, hurrá! Ma magyarul énekel, bár ez a dal elég elcsépelt, azért egy próbát megér. Nagyon elegáns az öltözék, nem baj, hogy végre komolyan néz ki a sok kinyúlt póló után. Az eleje nehezen indul, mély is a hangfekvés, ezt sajnos úgy oldja meg, hogy oktávot vált a szükséges helyeken; sajnos ez nem a legjobb megoldás. Következésképpen az egész dal mintegy 5 hangból álló skálává alakul, ráadásul helyenként egészen hamis. Ami jó, hogy a végét visszafogottan zárja, legalább ott nincs semmi túlzás. Minden hiba ellenére nem volt hiteltelen, új arcot mutatott, és végre komolyabb dalt kapott, még ha kicsit bele is tört a bicska. Valahogy működött, minden hiba ellenére. Érdekes.

A hiányzó versenyzők helyét a szavazatos hülyeségekkel töltik ki a műsor szerkesztői (és általuk a műsorvezetők). Ennek semmi értelme, egy összevisszaság az egész, semmire nem lehet következtetni, mesterséges, felesleges szarozás az egész. Plusz bejön még a sokat emlegetett közös produkció is az időhúzásba, a Perfect Day (talán inkább Perfect Playback). A legviccesebb a dologban a playback DOBOLÁS! Te jó ég...! És jól hallom? A dalszövegben a következő állna elvileg: You're going to reap just what you sow, ebből a reap-et ismételgetik. Ehhez képest ők valami olyasmit énekelnek, hogy „RIP RIP RIP"? Szegény Lou Reed...

A szombati (kevés kivétellel) katasztrofális este után a vasárnapi döntős műsor még mélyebb bugyrokba visz...

Külön meg kell dicsérnem a stylistokat, ma este mindenki kifogástalanul öltözött, a hölgyek elegáns, visszafogott, mégis szexis fekete és fehér öltözéket kaptak, az urakat pedig szintén elegáns, visszafogott, mégis változatos módon öltöztették. Nagyjából ez volt az este egyetlen pozitívuma.

A közös produkciót ugorjuk is át, az iskolás módon eltátogott, hol jobbra, hol balra lépegetős koreográfiákról végre le lehetne szokni. Nevetséges, szánalmas és unalmas. A mai sztárvendég az Animal Cannibals, akikről a Takarítónő óta nemigen hallottunk, nem is értem, mit keresnek itt, de ők legalább nem csak tátognak, ami mindenki fölé emeli őket, akár tetszik, akár nem. Jól van, srácok, reppazélet, tyuhajja.

A szavazás állásáról ismét kapunk értelmezhetetlen talányos információkat, de hát ezeket a néző nagyjából elengedi a füle mellett. A baj az, hogy az énekléseket is elengedte a füle mellett a néző, legalábbis az a része a közönségnek, aki szavazott, merthogy a két párbajozó az arra érdemes Fat Phoenix és a tegnapi produkciója alapján Batánovics Lili vagy Bozsek Márk helyett Csordás Ákos és a Bytheway.

Teljesen érthetetlen, hogy a sok begyöpösödött, süket, buta szavazó (természetesen tisztelet a kivételnek, mind a háromnak...) hogy juttathatta tovább a teljesen alkalmatlan Fat Phoenixet, hiszen már a múltkori adásnál is ők voltak a legjobban meglepődve a továbbjutásukon, most meg egyenesen döbbent arccal néztek egy percig a kamerába. Kedves nőtársaim! Forduljatok férjetekhez, szeretőtökhöz, segédeszközeitekhez, tegyétek le a mobilt, a szürke (és minden más egyéb) összes árnyalatát, és ne azt nézzétek, hogy néz ki a két csávó, hanem hogy mekkora semmi az, amit nyújtanak! Egy lemezszerződéshez már így is elég a teljesítményük, mindenki ismeri őket, ne nyeressétek már meg velük a versenyt! Nem jók!!! Nagyon nem!!!

Bozsek Márkot kedvelem, rokonszenves, engem nem zavar, hogy barátokköztös, de az ő képességeit már adásokkal ezelőtt meghaladták az elvárások. Kedves anyukák, vegyétek el tinilányotok mobilját, sőt, vegyétek el a nagymamától is, aztán menjetek ki velük inkább sétálni a szabad levegőre, mint hogy ilyen hülyeségekre költsék a pénzt, mint a szavazatonkénti 3-400 Ft.

Nyomorult Csordás Ákos, aki a párbajt kezdi, annyira rosszul énekel egy amúgy is nagyon rossz Caramel-dalt, hogy az már botrány. Szerencsétlen szerintem nem hallja a zenét, mert folyamatosan felülintonál, ráadásul alaposan bele is üvölt, apait-anyait beleadva, juj de rossz volt ezt hallani ettől az eddig sokkal jobban teljesítő fiútól...

A Bytheway ugyan kevésbé energikus, ámde tökéletesen tiszta, jól felépített, nagyon alaposan kigyakorolt, összeszedett, higgadt, nyugodt, profi produkciója kenterbe verte Ákos kétségbeesett vergődését. Érthetetlen, hogy Alföldi mégis Ákos mellé teszi le a voksot, ezzel gyakorlatilag a nézők kezébe adva a döntést (Gesztinél szerintem egyértelmű volt, hogy a csapatra szavaz). A nézők pedig, mint tudjuk, nem a tehetséget, a munkát, a fejlődést, a fantáziát értékelik, hanem a külsőt, az ismertséget, a botrányfaktort, a bulvárt, a celebeket, a csobotadélokat, a zámbókrisztiánokat.

Nem mintha a mostani felhozatal BÁRMELYIKE nem lett volna nagyságrendekkel jobb náluk (még a botrányos Fat Phoenix is), de azért ez mégiscsak megdöbbentő. Hát tényleg ennyire lent vagyunk? Ennyire alacsony az igényünk? Ennyire akarjuk a szart? Ennyire olcsók vagyunk? Gratulálok, kedves magyar szavazók. Ezt akartátok, hát megkapjátok. Kár, hogy Csobot Adél mellbimbóira nem lehet szavazni, az biztos, hogy ő nyert volna, igaz?

Így viszont sikerült hazaküldeni a Bytheway-t, azt a négy fiút, akik a válogatótól kezdve minden egyes adásban maradéktalanul jól teljesítettek, soha egyetlen hamis hangjuk nem volt, akiken látszott, hogy tényleg sokat foglalkoznak a dologgal, gyakorolnak, próbálnak (mikor mutatott ennyi alázatot a Fat Phoenix vagy akár Batánovics Lili?); akikben van spiritusz, tehetség, izgalom, és akikből még bizony rengeteget lehetett volna kihozni a műsor folyamán. Láthatóan ők sem számítottak erre, és én sem. Hiába, a süket szavazó az süket szavazó... Csak remélni tudom, hogy még találkozunk a srácokkal valami arra sokkal érdemesebb helyen. 

Jövőre elindítom a kutyámat a versenyen. Vonyítani ő is tud, és mint tudjuk, ez is elég a továbbjutáshoz.