Vásárolj levegőt! - Marketingesek zsebre menő játéka a vevőkkel

2013.12.20. - 15:25 | Dart

Vásárolj levegőt! - Marketingesek zsebre menő játéka a vevőkkel

Nagyvállalatok marketingesei és a vevők közt napjainkban felszín alatti vetélkedés folyik. A vevő szeretne minél olcsóbban, minél jobbat, tartósabbat vásárolni, a marketinges pedig nagyobb profitot szeretne elérni, azaz minél drágábban eladni alacsonyabb előállítási költségű termékeket. A jelszó: vásárolj többet és gyakrabban! Ez az oka, hogy havonta átrendezik a polcokat a hipermarketek, és nem a szezonális termékekről, hanem a legalapvetőbb szükségleti cikkekről van szó. A vásárló pedig fellázad, amikor már 10 perce keresi a sót, vagy a toalettpapírt, mert nincs a megszokott helyén, hanem az áruház túlsó felében…

A gyakori áruátcsoportosítás oka, hogy a vásárló több időt töltsön az üzletben, hosszabban sétálgasson a polcok között, és közben csábuljon el valamilyen akció láttán.

Mese az adagolónyílásról...

Bizonyára sokan hallották már a következő tanmesét:

Egy nagy fogkrémgyártó növelni akarta az eladásait. Kiírt egy pályázatot, kereste a legjobb ötletet. A nagy reklám és marketingguruk mindenféle költséges reklámkampány tervezetet tettek le az asztalra, de végül nem ők nyertek. A megrendelő nem volt elégedett terveikkel, és egy vidéki útján megkérdezett egy paraszt bácsikát a problémáról. A bácsika azt ajánlotta, hogy vágjanak nagyobb lyukat a tubusra...

Lehet, hogy ez csak egy vicc, de valamilyen ok miatt jóval nagyobbak az adagolónyílások a fogkrémeken, mint 20 évvel ezelőtt.

A méret a lényeg?

A gyártók nemcsak a fogyasztást szeretnék növelni, hanem termékük árát is. Ezek csak marketingtrükkök, vagy már a fogyasztók megtévesztése? Elmosódik a határ. Lássunk néhány példát:

Főként a csokoládégyártók élnek a méretcsökkentés trükkjével. Némelyik édesipari cég a hagyományosan 10 dekás tábla csoki helyett áttért a 9 dekagrammos kiszerelésre. Ránézésre nem változott a forma, gyakorlatilag vékonyabb lett az édesség ugyanazon az áron. A vásárló összehasonlítja az árakat a polcon, és az olcsóbb, 9 dekás választásával be is bukott, mert lehet, az olcsóbb lett a drágább. Érdemes összehasonlítani a polcon feltüntetett kg-os árakat. Nemcsak az árdrágítás miatt kellemetlen ez a folyamat, hanem ha például ha a süteményrecept azt írja: „Tegyél bele 20 dkg étcsokoládét!", akkor a felületes vásárló csak 18 dkg-ot tesz hozzá.

Néhány hónapja a megszokott kilogrammos kiszerelésű kristálycukor helyett 90 dekagrammos tűnt fel egy élelmiszer áruházláncban. Szerencsére egy hét alatt elfogyott a tétel, és nem rendeltek újat. Ezt valószínűleg már ők is cikis kategóriának tartották.

Régebben általánosan negyed és fél kg-os csomagolásokban árusították a túrót, mára megjelent a 45 dkg-os adag, ami látszatra fél kg-osnak tűnik.

A cukorkás zacskókban is csökken a tartalom. Bizonyos mentolos cukorkák a megszokott 100 grammos csomagolás helyett 79 grammos  kiszerelésben kaphatók - ugyanabban a méretű zacskóban. A 79 különleges szám: prímszám, csak 1-gyel és önmagával osztható. Az volt a legszebb a történetben, amikor a marketinges magyarázta:

- Már vásárlóink is megkedvelték az új kiszerelést.

A vásárlók nem kedvelték meg, csak épp nem ellenőrzik, hogy x cukorkával kevesebb van a zacsiban.

Nemrég megdöbbenésemre kétfajta árcédulát fedeztem fel, két látszólag egyforma külsejű mogyorókrémes üvegen. Egyik ára 699,- a másik 999,- Ft volt?!? Rosszul árazták be? Nem. A megfejtés a csaknem teljesen azonos címke tömegadatában volt, egyikben 350 g, a másikban 400 g krém volt, azaz egyikbe egy jó ujjnyival kevesebbet töltöttek. A marketinges - a lebukásveszély miatt - nem engedte volna azonos polcra rakni a két terméket...

Ha valaki meglátja a kedvező árú - igaz nyolcadrész levegőt tartalmazó - terméket, és jó vásárt akar csinálni, akár többet is tesz a kosarába. Hogy levegőt is vásárolt, az már csak az üveg kinyitása után derül ki. Ha kiderül egyáltalán, mert ezeket a nyalánkságokat főként gyermekek fogyasztják.

Leginkább a nem kerek mennyiségek zacskóba, dobozba töltésével manipulálnak egyes gyártók. Mosóporból miért nem kilogrammonként növekednek a csomagméretek? Talán mert a 3,2 kilogrammos kiszerelés árát nehezebb összehasonlítani az 5,6 kg-oséhoz.

Bizonyára jó prémiumot kapott ötletéért az a marketinges, aki kitalálta azt a közgazdasági tételeknek ellentmondó árképzést, miszerint a nagyobb kiszerelésű termék legyen a fajlagosan drágább. Némely esetben ugyanannak a terméknek, ha nagyobb csomagolásban van, nem kevesebb, hanem nagyobb az egységára. Ekkor érdemesebb több kisebbet venni, mint egy nagyobbat. Az alapos, tájékozott vevő, így spórolhat.

Optikai tuning a dobozon

Az bizonyára mindenkinek feltűnt, hogy a kilós kiszerelésű szaloncukrok szinte megszűntek, mára 80, 75, 50 majd 40 dkg-ra csökkentek. Érdemes megnézni napjaink szaloncukor csomagolásait: már létezik 345, 380 grammos is. Egyik édesipari cég különlegesen tehetséges szakértőket alkalmaz. Oka, hogy nem nézne ki jól az árcédulán a prémium kategóriás cukorka mintegy 4500,- Ft-os ára, és kevesebb fogyna... Korábban évről-évre egyszerűen pár dekagrammal csökkentették a szaloncukor kiszerelést, hogy látszólag ne növekedjen az ár. Az utóbbi években azonban optikai tuningot kaptak a dobozok. Már nem egyszerű téglatest a szaloncukros csomag, hanem lekerekítettek az élek, ezáltal robusztusabb lett a felépítés.

Mit szólnak ehhez a vevők? Sokan nem veszik észre a trükközéseket. Akinek feltűnik, azok egy része nem foglalkozik vele, mert nem tudja befolyásolni. Van viszont egy csoport, akiket nagyon bosszant - morgolódnak, beszédtémaként felvetik társaságban. Tenni akarnak ellene, más terméket választanak. Ha felerősödnek a tiltakozó hangok, csökken az eladás, a cégek talán finomítanak taktikájukon. De ne tápláljunk illúziókat.

Vannak más árcsökkentő módszerek is, például a hatóanyag változtatás (lásd: energiaitalok). De ez már egy másik történet...

Új hozzászólás