A jó és a rossz stressz

A stresszt a hétköznapi értelemben rossz dolognak tartjuk, amitől mindenáron igyekszünk megszabadulni. Ez valóban így is van, ha az olyan megterhelések, események, amelyek fizikai és pszichológiai jóllétünket veszélyeztetik, tartóssá válnak. A huzamosabb izgalmi állapot pedig betegséget eredményezhet. A stressz azonban nem minden esetben negatív. Gondoljunk csak arra, amikor a szavannákon békésen legelésző antilopcsorda veszélyt szimatol, akkor az állatok pupillája kitágul, a szívük teljesítménye nő, a vérnyomásuk és a vércukorszintjük emelkedik, légzésszámuk fokozódik, izmuk megfeszül, és mindez azért történik, hogy testük készen álljon a menekülésre. A rájuk leselkedő foltos hiénák szervezetében ugyanez a folyamat játszódik le, nekik azonban a támadás miatt van szükségük erre a meglehetősen éber állapotra. Akár sikerrel jár a vadászat, akár nem, egy idő múlva mind az antilopok, mind a hiénák nyugalmi helyzetbe térnek vissza, és mindaddig abban is maradnak, amíg egy újabb támadásra nem kerül sor. Probléma akkor keletkezik, amikor a stresszhelyzet tartósan fennáll, és nem tudunk tőle megszabadulni, mint például egy zsarnoki főnöktől vagy egy alkoholista, családját terrorizáló házastárstól.

Kihívás vagy átok?

Stresszt rengeteg esemény okozhat. Vannak olyanok, amiket természeti katasztrófák, földrengések, árvizek váltanak ki, vagy háborúk, nukleáris balesetek mozdítanak ki a szürke hétköznapokból. A 2001. szeptember 11-i merénylet után hetek, sőt hónapok múltával sem csökkent az emberekben a félelem, a rettegés mélyen beitta magát sejtjeikbe. Az egyéni életben bekövetkezett fordulatok is jelentkezhetnek stresszorként, úgy, mint halálesetek, betegségek, válások stb. A traumatikus eseményekre különbözőképpen reagálunk. Van, aki kihívásként éli meg a nehéz helyzeteket, és szinte felvillanyozódik attól, hogy egy újabb problémát kell megoldania. Az érettségi kiváló alkalom lehet arra, hogy végre megmutassam, mit tudok, és bár némi szorongással, de ismereteim tudatában, a sikerrel számolva lépjem át az iskola küszöbét. Ugyanakkor azzal a gondolattal is mehetek, hogy úgyis utolért a végzet, most már nem tehetek ellene semmit. Az, hogy hogyan birkózunk meg a stresszel, függ a személyiségünktől, egyéni hajlamainktól, korábbi tapasztalatainktól. Lelkiállapotunkat nagymértékben befolyásolja az is, hogy mennyire érezzük azt, hogy urai vagyunk a helyzetnek. Ha van befolyásunk az eseményekre, akkor sokkal kevésbé érezzük megterhelőnek, mintha mondjuk egy katasztrófa tehetetlen bábjaként, sokktól bénultan hagyjuk, hogy magukkal sodorjanak a történések.

Mit tehetek?

Stressz esetén az első, amit tehetünk, hogy igyekszünk megszabadulni a kiváltó októl. Ez nagyon sok esetben azonban nem lehetséges, mert mondjuk, nem hagyhatjuk ott a munkahelyünket, hiszen ez az egyetlen pénzforrásunk, vagy nem mondhatjuk azt, hogy márpedig én nem akarok érettségizni. Ilyenkor különböző relaxációs, meditációs technikák segíthetnek félelmeink leküzdésében. Persze a sikeres vizsga legbiztosabb módszere a rendszeres tanulás, olykor még a legfelkészültebb diáknál is előfordulhat, hogy a vizsgadrukk miatt nem jut eszébe semmi. Hogy kinek mi a jó ellazulási technika, személye válogatja. Lehet, hogy  kedvenc zenekarom teljes hangerőre állítva engem kikapcsol, de a szomszédom falra mászik tőle. Pszichoaktív szerekkel stimulálhatom vagy éppen megnyugtathatom magam ideig-óráig, de ezek hatása hosszabb távon egyértelműen káros.

Módusult tudatállapot

Módosult tudatállapotot relaxációval, meditációval is elérhetünk. A meditáció során meghatározott rituálék és gyakorlatok által változtathatjuk meg tudatállapotunkat. Ennek legegyszerűbb formája a légzés lelassítása. Mint említettem, izgalmi helyzetben légzésünk kapkodóvá, gyorssá válik. Hosszú és mély belégzéssel, majd utána lassú kilélegzéssel máris csökkentettük a feszültséget. Ha a vizsgán olyan kérdést kaptunk, amire úgy érezzük, hogy nem tudjuk a választ, ahelyett, hogy visszaadnánk a tételt, próbáljunk mélyeket lélegezni, számoljunk nyugodtan tízig, és miután a szívinfarktus veszélyét elkerültük, gondoljuk végig, hogy mi is tartozhat ahhoz a témakörhöz. Sokszor számunkra is meglepő információk bukkanhatnak elő agyunk rejtett tartományaiból.

Autogén tréning

A felkészülés során sokat segíthet az autogén tréning. Az autogén tréning a vegetatív idegrendszerre hat, tehát segít leküzdeni a stressz okozta felfokozott állapot következményeit. A tréning során megtanulhatunk önállóan ellazulni, autószuggesztióval nemcsak a légzésünket befolyásolhatjuk, hanem feloldhatjuk izmaink görcsös feszültségét, hatással lehetünk a szívritmusra, sőt még fájdalmat is csillapíthatunk. A tréning felső fokán képeket, szituációkat képzelhetünk magunk elé, annyira élethűen, mintha valóságosak lennének. Ha például rettegünk a vizsgától, elképzelhetjük, hogy ott ülünk a vizsgateremben, és folyamatosan írjuk, vagy mondjuk a tételeket. Amikor majd valódi szituációba kerülünk, agyunk emlékezni fog ezekre a gyakorlatokra. Persze mondanom sem kell, a tréning nem váltja ki a tanulást, csupán kiegészíti azt.

Ne gondoljuk tehát, hogy a stresszhelyzet csapda, amiből nincs kiút, megfelelő technikákkal leküzdhető, és jól alkalmazott problémakezeléssel megoldható, de ehhez a mi aktív részvételünk is fontos.