Twin City Liner-ral Bécsből Pozsonyba
Képgaléria megtekintése2014.05.07. - 13:45 | Nora
A Twin City Liner gyorskatamaránok 2006 óta kötik össze az osztrák és a szlovák fővárost. Egy borongós májusi napon 80 percen belül Európa két legközelebb fekvő Duna-menti fővárosában jártunk.
A kirándulást a Császárvárosban kezdtük. Hajóra szállás előtt belefér egy kiállítás az Albertinában vagy a számtalan múzeum egyikében, de érdemes beülni valamelyik szépséges kávéházba vagy cukrászdába. Utóbbiak közül talán a Kohlmarkton található Demel a legismertebb, elsősorban csodás süteménykreációival csábít. A kirakatában pillanatnyilag egy cukormázból készült nagyméretű Faberge tojás látható, utalva a közeli Szépművészeti Múzeum aktuális kiállítására.
Mi azonban a híres Cafe Centrálba indultunk egy jó kis feketére és műalkotásnak is beillő sütire valamint az építészetileg is látványos kávéház sajátos szombat délelőtti hangulata miatt.
Szerencsénk volt, rögtön kaptunk helyet (ez nem mindig van így) éppen Sisi és Ferenc József képe alá irányított minket a pincér. A kávét iszogatva szemünket végigjárattuk a közönségen: Volt reggeliző japán turista bőröndöstül mindenestül, komolyzenei CD-ket cserélgető osztrák öreg urak, a süteményespult előtt szelfiző orosz turisták, újságot olvasó üzletemberek, fiatal lányok hegedűtokkal és még sokan mások. Igazán élvezetes a miliő!A Centrálból a Freyung passzázson át gyalogosan indultunk a Dunacsatorna partjára.
A kikötő a Schwedenplatzon található. Útközben még egy könnyű snack a Nordseenél és indulhatott a hajós kaland. A kissé borsos árú jegyeket (hétvégeken 35 €-ba kerül az utazás csak oda...) előre lefoglaltuk. Pontban 12.30-kor indult a járatunk Pozsony felé. Az ülések szinte olyanok, mint egy fapados repülőn. A szép nagy panorámaablakokon át mindenki jól láthat szép időben... sajnos most nem ez volt a helyzet: Hideg, szél, felhők, eső, így az üvegfelületek belűről minduntalan bepárásodtak.
Amíg a Dunacsatornán kisebb sebességgel ment a hajó, addig nem lehetett elhagyni az ülőhelyet. Az ablakon kinézve először az I. József építette Urania csillagvizsgálót pillanthattuk meg, ami ma moziként üzemel.
Aztán pár perc után elértők a Dunát. A hajónk érezhetően felgyorsult, 70-75 km órás utazósebességre állt át. Halászkunyhók kezdték tarkítani a partszakaszt. A levegőben alacsonyan köröző utasszállító Schwechat közelségét jelezte.
Csapattuk ám rendesen. Csak, ha egy-egy uszály vagy másik hajó közeledett, akkor vette vissza a kapitány a sebességet.
A gyorskatamaránban 129 utas számára van hely. Telt ház volt sok angol, orosz turistával. Egy osztrák fiúcsapat keltett nagyobb feltűnést, mert a kb. 10 elegáns öltönyt viselő huszonéves között egy valaki a Rózsaszín Párduc jelmezét öltötte magára...Talán „polterabendolni" mehettek Pozsonyba... (A szlovák fővárosban ugyanis kész iparággá nőtte ki magát az osztrák nősülni vágyók számára kisebb-nagyobb legénybúcsúk lebonyolítása.) Nagyon jó kedvük volt egész úton, mely a hajón üzemelő büfé sűrű felkeresésének is volt köszönhető.
Egy óra elteltével kicsit megváltozott a táj. A távolban feltűnt Hainburg vára, ez a település még osztrák területen, de Pozsony közvetlen szomszédságában fekszik, melyre a hangosbemondó 3 nyelven fel is hívta az utazóközönség figyelmét.
A határ után meg is láttuk a várost és a vízen előttünk az Új Hidat ufószerű éttermével a tetején. A menetidőt hajszál pontosan betartva a bécsi indulástól számított 75. percben kikötöttünk a szlovák fővárosban.
Először a közelmúltban felújított négy sarktornyos várat néztük meg. A vár ábrázolása megjelenik Szlovákiában vert euroérméken is.
A vár alatt áll a gótikus koronázási templom. Neogótikus tornya 85 m magas, tetején az aranyozott Szent Korona másolata csillog, annak emlékére, hogy 1563 és 1830 között itt koronázták a magyar királyokat.
Pozsonynak csupán kb. 415000 lakosa van, kiterjedése sem túl nagy, az építészetileg látványos és ugyancsak szépen renovált óváros pedig igazán könnyedén bejárható. Tele jó kis éttermekkel, pubokkal, cukrászdákkal és sörözőkkel, így turistát is jócskán látni. Főleg német szót hallottunk.
Hazautazás előtt ittunk egy jó kis Arany fácánt. A hídról vetettünk egy utolsó pillantás a Dunára, a víztükrön megcsillant a nap... sajnos csak most így estefelé..., no de ne legyünk telhetetlenek, így is egy jó kis nap volt: 15 óra alatt 3 ország, 2 főváros a Duna mentén!
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás