A Rising Starnak egyébként is jobb a taktikája: két „normál" hosszúságú reklámblokk, és két 30 másodperces reklám, ennyi van az egész műsorban. Lenne mit tanulni tőlük... Az X-Faktorban egy teljes óra eltelik az adásból, ezalatt mindössze 3 énekes produkciót láthatunk, szóval nem tudom, hova lehet még ezt húzni?

A finálé viszonylag bonyolultan épül fel. A három versenyző énekel kettőt (ebből az egyik az a dal, amivel anno a válogatóra érkeztek, a másik egy karácsonyi dal, juhé...), aztán félidőben eredményt hirdetnek, ahol kiderül, ki a harmadik helyezett. Utána a maradék kettő még énekel kettőt, ebből az egyik szintén olyan dal, ami már volt korábban, a másik pedig a minden évben direkt ide készült „Győztes dala", amit mindketten elénekelnek. Aztán megmondják, ki nyer, és utána nagy sírás közepette ő még egyszer elénekli az általában bűn rossz dalt. Szóval erre számíthatunk ma is, gondolom megtűzdelve rosszabbnál rosszabb közös playbackekkel, és valamelyik korábbi nyertes „extra" produkciójával.

Korábban sem értettem, miért pont az utolsó adás a legunalmasabb, hiszen ide gyakorlatilag nem hoznak semmi újat, korábban már elhangzott dalokból meg már Dunát lehet rekeszteni (na, a karácsonyi nótákat se számítsuk „újnak" szerintem).

A nyitó közös playback ismét hozza a szokásos színvonalat. Istenes „most harapta le egy cápa a golyóimat, ezért folyamatosan vonyítok" Bence, végre utoljára látlak, és ami a fontos: hallani sem foglak egy darabig! Remélem, valaki megszámolja, hányszor mondja ki ez a szegény, hogy FINALISTA, mert csak az első három percben minimum 12-szer hangzik el, arról nem beszélve, hogy már kora délután óta szinte csak ezt a szót használták ezen a csatornán.

Hoppá, itt is lehet egymilliót nyerni, ha valaki szavaz? Ha ügyes leszek, ma este két misit is összeszedhetek!

Mindenki az alkalomhoz illően öltözött, Gabi csodálatos, arany-fekete ruhában jelenik meg, végre feltűzött hajjal, szép! Eddigre mondjuk a TV2-n már rég lement egy énekes, itt viszont még csak csuma van, aztán reklám, anélkül, hogy bármi érdemi történt volna. Döbbenet.

Egy idő után végre elkezdődik az érdemi(nek gondolt) tartalom, Tóth Andival. Mondjon bárki bármit, szerintem ez a stílus áll legjobban neki, a Hooligans-nótához a hangszíne is jól illik. Vagány, fiatalos, energikus, belevaló, szóval így kell kezdeni egy műsort.

Benjit őszintén szólva egy picit most már unom, a szép énekléseivel együtt. Valami piszkosra, elevenre, tempósra vágynék. Ez a dal ráadásul nem is jó most, kifejezetten hamis. A szúrós tekintet a végén... hát...

Horányi Julinak még a ruhája is hasonló, mint anno a válogatón, és a zöld kezek is visszatértek. Most is tetszik, egész hatásos a tánckarral kiegészülve, bár mintha helyenként most bizonytalan lenne, de azért drukkolok neki.

A karácsonyi blokkban Tóth Andi szereplését nem is igazán tudom értelmezni. A lány játékos énjét hozza elő ez a produkció, éneklés szempontjából nem igazán számít. amúgy vicces és kedves, mondjuk ez a magyar szöveg elég fura az angol nyelvű vokál előtt, de nem baj. Bájos volt, és néha 15 évesnek is kell lenni, ha már egyszer annyi idős az ember.

Benji jó nagy falatba harap az All I want for Christmassal, nem is tudja megrágni sajnos. Nem tudom, kinek az ötlete volt ez a dalválasztás, de alaposan mellényúltak vele. (Pár perc múlva egyébként a Rising Starban is elhangzik, nagyságrendekkel jobban, még a bakival együtt is.) Sajnos hamis, bizonytalan, nem tudja megfogni jól a dalt, és a vidámság, ami a nóta alapvető sajátja, az nyomokban sem jelenik meg. Kár érte.

Horányi Juli Katona Klári elmaradhatatlan karácsonyi dalával érkezik, ez jó választás, a stílus illik hozzá és a hangjához is. A magas hangok picit reszketősek, de ez is nagyon nehéz dal, és ezzel együtt is élvezhető a produkció.

A várakozásnak megfelelően két reklám közé még beékelik Danics Dóra tökéletesen értékelhetetlen szereplését, nem baj, idén is lesz Reszkessetek betörők, ez a dolog lényege.

A félidei eredményhirdetés (ami szintén két reklám közé van benyomorítva) az általam várt eredményt mutatja, Benji zár a harmadik helyen. Némi túlzásnak gondolom a „Magyarország legjobb férfihangja 2014-ben" címet, de mindegy, azért 1-2 helyezettnek abszolút durva lett volna.

Horányi Juli egy korábban már elhangzott Lady Gaga-nótával tér vissza, jó a ruhája, viszont a stílus abszolút nem illik hozzá, érdekes, hogy pont ezt énekli megint. Derekasan küzd a dallal, de nem is kell mindig tökéletesnek lenni. Neki megvan a saját stílusa, ez elég is.

Tóth Andi a harmonikával kísért Show Must Go On-t ismétli. Nekem ez az átdolgozás nagyon tetszik, igaz, talán elsőre jobb volt, most viszont mélyebbnek érzem, terheltebbnek, mint aki érzi a tét nagyságát, ami nem is csoda. Őstehetség, ez a helyzet. (Bence, te meg hülye vagy.)

Az utolsó kör előtt persze megint reklámot kapunk a nyakunkba, de már nem csodálkozunk (meg addig is nézünk valami mást). Tóth Andi érkezik először a Győztes dalával. Ez még egyik évben se jött be nekem, most sincs ez másként, hiszen hogy is lehetne jó egy olyan dal, amit szándékoltan írnak, direkt ide, direkt erre az alkalomra? Kliségyűjtemény (szállni, égni, egekig, satöbbi), himnikus véggel, kitartott hangokkal, a rosszabb fajta popzenével megtámogatva, de hát ilyen ez a műsor. Andi mondjuk ahhoz képest nem oldja meg rosszul a feladatát, bár az kilométerekről látszik, hogy mennyire nem illik hozzá a nóta, talán el is fáradt így a végére, ami szintén nem meglepő.

Horányi Julit a Csillagkapuba állították be énekelni. Hozzá jobban passzol a dal, jobb a hangfekvésének is.

A végső döntés előtt még kapunk egy Vastag Csaba-playbacket, aztán még egy közöset is, még ez úgy hiányzott a sok reklám közé... A végeérhetetlen időhúzás, amit eredményhirdetés címén művelnek, végül az általam várt név kimondásával végződik: TÓTH ANDI a 2014-es X-Faktor győztese. Gratulálunk! Remélem, okosan tudja majd használni a nyereményt, és nem olyan emberekkel kerül össze, akik csak a maguk hasznát akarják kisajtolni a tehetségéből. Persze erre nagyon kevés a remény.

És ne feledjétek, lesz X 2015-ben is... Sajnos.