A könnyű műfaj, ami nem is olyan könnyű – Sweet Charity a Színházszerdán

Képgaléria megtekintése2015.03.05. - 14:30 | Rozán Eszter - Fotó: Gombás Mónika (wssz.hu)

A musicalt a legtöbben a könnyű műfajok közé sorolják, pedig küzdelmekkel teli próbafolyamat vezet odáig, míg a kész mű a nézők elé kerül. A Sweet Charity klasszikus musical nemcsak azoknak, akik szeretik a 30-as évek Amerikájának jazz-, swing- és spirituálé világát, hanem azoknak is, akik kíváncsiak a bájosan naiv, adakozó utcalány történetére.

Ismét remek hangulatban és teltház előtt zajlott a Színházszerda a Café Freiben Béres Attila, Nagy Cili, Fekete Linda és Jámbor Nándor közreműködésével, akik a Sweet Charity című musicalről beszélgettek. Béres Attila rendező elmondta, a zenés darab Federico Fellini Cabiria éjszakái című világsikerű filmje alapján készült, melynek ősbemutatójára 1966-ban került sor a Broadway-n, Bob Fosse rendezésében A Sweet Charity klasszikus musical, melynek létrehozták a filmváltozatát is 1969-ben, Bob Fossey rendezésével és koreográfiájával, a főszerepet Shirley MacLaine játssza. A filmváltozat teljes címe így hangzik: Sweet Charity; The Adventures of a Girl Who Wanted to Be Loved, vagy is magyarul: Egy lány kalandjai, aki azt akarta, hogy szeressék. A szerzők: Neil Simon, Cy Coleman és Dorothy Fields. Béres Attilának mindig is tetszett a kissé naiv ám jóindulatú lány (Charity) története, de igazán akkor szeretett a darabba, amikor meglátta Alföldi Róbert monodrámaszerű rendezését az operettszínházban. Charity könnyűvérű lány, folyton a férfiakat hajkurássza, de mindezt jó szándékkal teszi, szeretné ugyanis megtalálni élete férfiját, aki nem használja ki, hanem szereti őt. Béres Attila úgy véli, a monodrámához hasonló megközelítés a mozaikszerűen szerteágazó musicalekhez képest közelebb van a prózai megfogalmazáshoz, sok zenével. Charity a világ felőrlő és elbutító taposómalma közepette egy hitetlenül jószívű és adakozó lány, s bár foglalkozására nézve kurva, bájos naivitása mindnyájunkat lenyűgöz, ennyit tesz, hogy szívvel-lélekkel végzi a dolgát.

Nagy Cili, aki Charity Masina Valentine szerepét játssza, arról mesélt, hogyan készül a darabra. Bár soha életében nem űzte Charity mesterségét, vagyis nem volt kurva, a színésznő mosolyogva vallotta be, hogy azért is lett színész, hogy ezt a vágyát a színpadon kiélhesse. Fellini filmjét és a Sweet Charity-t is megnézte többször, hogy ihletet merítsen belőlük szerepéhez. Mindkét film főszereplőjét, Shirley MacLaine-t és Giulietta Masina-t is annyira jónak tartja, hogy el akar tőlük lesni, vagyis lopni mindent, amit csak lehet. Nagy Cili azt is elárulta, hogy a próbafolyamat egy útnak is tekinthető, melyben a szereppel való minél tökéletesebb azonosulása során a széles ösvényről eljut arra a keskeny csapásra, melyen haladnia kell.

Béres Attila bemutatta Charityt, a lányt, aki annyira naiv, hogy már nem is ebben a világban él, fejében egy sajátos világgal, melyről a pszichológusok azt állítanák, hogy már-már kóros. A lány egy kuplerájban dolgozik sok más, különböző nemzetiségű lánnyal együtt. Élik a mindennapjaikat, Hegelről, Schopenhauerről, Kierkegaardról beszélgetnek, mellette persze táncolnak, és csinálják azt is, amiért ezek a házak létrejöttek. Charity azonban sebezhető, hisz a férfiaknak, akik állandóan becsapják. Egyszer aztán beszorul a liftbe egy fiúval, aki végre rendes és kedves a lánnyal. A fiú azután is el akarja venni feleségül, hogy megtudja a foglalkozását. A visszafogott könyvelőről azonban kiderül valami, valami ami..., de erről nem árult el többet Béres Attila. Mai profitorientált és érdekvezérelt világunkban jólesik az emberi tisztaságról és elesettségről hallani, még akkor is, ha küzdelme kudarcot vall. Többek leszünk azáltal, ha látjuk, hogy más is küzd és elbukik.

Jámbor Nándor egyetemi hallgató Oscar Lindquist, a könyvelő szerepét játssza. A könyvelő látszatra egy visszahúzódó férfi, aki azonban titkot hordoz magában. Chartity élete legszebb pillanatait éli át vele, a tisztaságot az ártatlanságot keresi a férfiban. Legfőbb vágya, hogy szeressék, és valaki a karjaiba zárja. A fiatal színész igyekszik felnőni a feladathoz, saját magát is beleszövi a szerepbe, úgy alakítja, hogy minél inkább róla szóljon. A darab olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek őt magát is érintik, ezért egyfajta terápiás jelleget is betölt.

Fekete Linda az egyik éjszakai pillangóként, Gagarinaként szintén lelkesen készül a szerepére. Rendszeresen jár a Ciao Amico-ba, a szövegkönyvet pedig megmutatta orosz édesanyjának. Azon kívül pedig fogyókúrába kezdett, ugyanis attól tart, hogy kitakarja a többieket a színpadról. A Kabaré kapcsán már találkozott Béres Attilával, aki szigorú rendezőként többször megmarta, ám ennek ellenére szeret együtt dolgozni vele. Úgy véli, egy zenés darab színesebb, mint a prózai, hiszen ha elfogy a szó, akkor a történetet el lehet énekelni, táncolni. Amikor táncol, akkor minden precízzé, pontossá válik, és a helyére kerül.

Nagy Cili azt is elmondta, hogy a többi lány lenézi Charity-t, amiért hagyja magát átverni, és ha huszadszor is pofon vágják, akkor huszadszor is felkel. A zenés darabokról általában úgy tartják, hogy könnyű műfaj, valójában nem így van. Béres Attila azt tanítja színészeinek, hogy a zene előtti utolsó mondatokat úgy kell kimondani, hogy abban már lüktessen a dallam és a ritmus, mintegy átvezessen a zenére. A zenés darab végeredménye a könnyűség, de az odavezető út nehéz. A musical létrehozása közösségi munka. Béres Attila úgy tartja, az önmagáért való siker nem az igazi. Például a közönség nevet azon, ha valaki megbotlik, vagy a pucér fenekét mutatja a színpadon, de tartós benyomás nem marad a nézőkben. Ha valaki Dosztojevszkijt olvas, életre szóló élményt szerez, míg Coelho szereplőinek a nevét már félóra múlva elfelejtjük. Béres Attilának az a célja, hogy darabjai hiteles legyenek és üzenetet hordozzanak a nézők számára. A magyar könnyű műfajt szerencsére elismerik a világban.

Fekete Linda és Nagy Cili egyetértenek abban, hogy a szombathelyre került egyetemista fiatalok mennyire jól jártak, mert egy szerető, befogadó közösség tagjai lehetnek, ahol jó szerepeket kapnak. Egy vegyes öltözőben, mint amilyen az 5-ös, nincs hierarchia, mindenki véleménye számít.

Színésznek lenni nem egy egyszerű pálya, hanem hivatás. A Weöres Sándor Színház színészei szigorú, ámde a szakmája csúcsán álló rendezőjükkel megtalálták útjukat.

Neil Simon-Cy Coleman-Dorothy Fields: Sweet Charity

- musical -

Szereplők:

Charity Masina Valentine/Nagy Cili

Oscar Lindquist/Jámbor Nándor e.h.

Pallas/Németh Judit

Gagarina/Fekete Linda

Vittorio Vidal De Palma (a híres filmsztár)/Kenderes Csaba e.h.

Ursula Ekberg (az ő kedvese)/Bálint Éva

Dietrich/Edvi Henrietta e.h.

Rosie/Hartai Petra e.h.

Hermann (a Kánaán lokál tulajdonosa)/Horváth Ákos