Isten megbecsült gyermekei vagyunk – Pál Ferenc a Premontrei Gimnáziumban
Képgaléria megtekintése2015.03.25. - 12:00 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László 'Harlequin', Tóth Dávid
Nagyböjt alkalmával többet foglalkozunk a lét kérdéseivel, elmerengünk jóról és rosszról, tanulmányozzuk a bűn természetét, ám időnként kicsit átesünk a ló túloldalára, s a rossz sokkal gyakrabban kerül szóba, mint a jó. Pál Ferenc római katolikus pap, mentálhigiénés szakember ezen a szokáson változtatott a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium dísztermében tartott előadásán, ahol a jó mibenlétével ismertette meg csillogó szemű, ifjú hallgatóit.
HIRDETÉS
A lelki nap lehetőséget ad arra, hogy számot vessünk életünkkel, törekvéseinkkel és Istennel való kapcsolatunkkal. Pál Ferenc, mindnyájunk Pálferije, a Premontreiben tartott lelki napon elmondta, sokkal jobban szeret beszélni a jóról, mint a rosszról. Jézus azt mondja: „Térjetek meg, és tartsatok bűnbánatot!" Nem azt akarja, hogy tartsunk bűnbánatot, és utána térjünk meg, hanem először ismerkedjünk meg a jóval, Jézus Krisztussal, és miután megtértünk, úgyis ráébredünk a rosszra, és megbánjuk azt. Feri atya a jót különböző kategóriákba sorolta, és szemléletes példákkal mutatta be.
1. Bár a jó és a rossz látszólag egymás ellentéte, létezik olyan rossz, ami a jónak része
Pálferi a saját életéből hozott példát. Fiatalkorában hivatásos atléta volt, sportolóként fényes jövő állt előtte. 21 éves korában azonban úgy döntött, pap lesz, és abbahagyja a sportolást. Be is vonult a szemináriumba. Néhány évvel később fájdalmat érzett a derekában, felkereste az orvost, aki azt tanácsolta, lehetőleg ne üljön, ne álljon, és ne feküdjön huzamosabb ideig, mert az rosszat tesz a hátának. Ez persze teljesen lehetetlennek tűnt, hiszen munkájának az ülés és az állás természetes része. Ő, aki valaha súlyzókkal ugrált, hirtelen mozgásszervi problémával nézett szembe. Elkeseredés helyett azonban meglátta a rosszban a jót, hogy mindaz, ami vele történik, egy nagyobb jó része. A serdülőkor a maga viszontagságaival, ellentmondásaival szintén egy nagyobb jóba illeszthető. Egyik alkalommal egy kamaszokat nevelő anyuka kereste föl Feri atyát. Arról panaszkodott, hogy a gyerekei folyton belerúgnak. Az atya erre azt válaszolta, hogy a kamaszkor tulajdonképpen olyan, mint a magzati lét. A magzat azért rugdos az anyja hasában, mert szűk számára a hely, a serdülő szintén ugyanezért tiltakozik és rugdos hevesen, mert már szűk számára a lakás, a szülei által felállított korlátok, szeretné a maga útját járni. Pálferi mindezt a szokásos anekdotázó stílusában, humorral fűszerezve adta elő. A végkövetkeztetés, hogy semmi sincs Istenen kívül, minden, ami velünk történik, egy nagyobb jó része.
2. Van olyan nehézség, ami a jó része
Amikor Feri atya 21 évesen elhatározta, hogy pap lesz, először az anyjával közölte a hírt. Az édesanya válasza az volt: „Rendben van, de akkor felkötöm magamat is, meg a kutyát is." Az apa válasza az volt: „A te dolgod, fiam." Ikertestvére reagált a legrövidebben: „Te hülye vagy!" Elvált szülők gyermekeként nem volt könnyű dolga már kamaszkorában sem, és az első miséje sem zajlott zökkenőmentesen, ugyanis kettő első misét kellett tartania, mivel a szülei kijelentették, ha a másik is ott lesz, akkor nem mennek el. Így volt egy az anyukával, és volt egy az apával. Pál Ferenc elgondolkodott ezen, hogy is van ez, ő miért nem kapott áldást a hivatására a szüleitől, mint a többi szemináriumi társa. Aztán rájött, ha szülei nem áldják meg, akkor ő közvetlenül Istentől kapja az áldást. Kutatások igazolják, hogy azokból lesznek a legjobb segítők, akik gyerekkorukban valamilyen nehézségen mennek keresztül, mert sokkal fogékonyabbak, együttérzőbbek lesznek embertársaik szenvedése iránt. Ha megvan bennünk a kellő szenvedély és elköteleződés, elérhetjük céljainkat, mint ahogy az a lány, aki hiányzó combizmokkal született, mégis megnyerte a futóversenyt.
3. A személyes döntésen alapuló jó
Ez az a fajta jó, ami azért létezik, mert én döntöttem úgy, hogy legyen. Amikor megkérdeztek egy 60 éves, sikeres pszichiátert, aki rengeteg emberen segített, hogy mit tart a legfontosabbnak az életében, azt válaszolta, azt, hogy általa jöttek létre dolgok, és azok jók. Megismerhettük Anthony Robbins személyiségtréner életét, aki szegénységben, alkoholista apa mellett nevelkedett, és útravalóul az életbe azt a tanácsot kapta tőle, hogy az életben nincs jó, vagy ha mégis van, nem adják ingyen. Az életbölcsességet osztogató apa aztán lelépett. A jó azonban mégis megjelent a kis Robbins életében a szomszéd által, aki süteményt hozott nekik. A fiú rájött, a sütemény jó, és ráadásul ingyen kapták, tehát létezik jóság a világban. Ebből a gondolatból jött létre az Anthony Robbins Foundation nevű alapítvány, amely több mint 2 millió élelmiszerkosarat oszt szét a rászorulók között évente. Eleinte ő maga készítette a süteményeket a szomszédjainak, majd a barátai segítségével, végül vállalkozása világméretűvé nőtte ki magát. Pál Ferenc megrendítőnek tartja, hogy a gazdasági válság kitörésekor a lakosság mindössze 17%-a döntött úgy, hogy aktív, cselekvő módon oldja meg a nehézségeket.
4. A jó, aminek részei vagyunk
Amikor Jézus Márta házában járt Betániában, Márta sürgött-forgott, kiszolgálta Jézust, a testvére, Mária pedig csak ült Jézus lábánál, és hallgatta a beszédét. Márta dühös lett, és korholta Máriát, amiért nem csinál semmit. Jézus erre azt válaszolta:
„Márta, Márta, szorgalmas vagy és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, melyet nem vehetnek el tőle." (Lk. 10:38-42)
Ezek a sorok azt jelentik, hogy Isten nem a mi életünk része, vagyis egy dolog a többi közül, hanem mi vagyunk Istennek a részei. Ha Isten az életem része, akkor én vagyok felül, és én határozom meg, mit csináljon, ellenben, ha én vagyok Isten része, akkor bele tudok simulni az akaratába. A legkegyetlenebb helyzetekben is létezik szabadság, erre mutatnak példát az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort megjárt emberek. A fiatal lánynak szabadságában állt, hogy a szépségére büszke nővérének ne azt mondja, hogy ronda vagy, amikor lenyírták a haját, hanem így reagáljon:
- Eddig észre sem vettem, milyen szép a szemed, de a kopaszság most kihangsúlyozza.
Ugyanez a lány képes volt arra, hogy a borzasztó körülmények ellenére is táncoljon, és a német tisztektől kapott plusz kenyeret megossza a többiekkel.
5. A jó, ami válasz a rosszra
Ha rossz ér minket, nem kell feltétlenül megadni magunkat, válaszolhatunk jóval is a kihívásra. Egy 8 gyermekes nő, aki az összes gyermekét elveszítette a második világháborúban, elmerülhetett volna az önsajnálatban, ám úgy döntött, inkább azokkal a gyerekekkel törődik, akik elveszítették a szüleiket, és egyedül tengődnek a világban. Sikerült is egy árvaházláncolatot létrehoznia.
6. A jó, ami túl van jón, rosszon
Ez az a fajta jó, amikor nem számít, hogy valaki jó vagy rossz tanuló, könnyen feladja vagy kitart egy nehéz feladat során, ez az önmagában lévő jó, amit ha felfedezünk, eljutunk Isten szeretetéhez és saját magunk megbecsüléséhez. Az önbecsülés rendkívül fontos, mert az ember nem olyan, mint a féreg, jóval több annál. Feri atya ezért sem szereti azokat az egyházi énekeket, melyek arról szólnak, milyen rút férgek vagyunk. Mi, emberek Isten megbecsült gyermekei vagyunk.
Az előadást követően Feri atya szentmisét celebrált, majd az iskola tanáraival találkozott, s tartott részükre előadást.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás