A "Himnusz költője" - 225 éve született Kölcsey Ferenc

2015.08.08. - 14:00 | vaskarika.hu - Fotó: Internet

A "Himnusz költője" - 225 éve született Kölcsey Ferenc

225 éve született Kölcsey Ferenc magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. "Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! - mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog." (Kölcsey Ferenc)

Kölcsey Ferenc "a Himnusz költője nem csupán ezzel az egy költeményével tette halhatatlanná a nevét. Mint költő, korának legjelesebb költői közé tartozott; mint szónok, a legkiválóbb szónokok sorá­ban foglalt helyet; mint kritikus, alaposságával és bátor szóki­mondásával szerzett tiszteletet; s mint hazafi és ember, lángoló honszerelmével, aranytiszta jellemével követendő példakép marad." (Benedek Elek)



Magyar költő, író, politikus, nemzeti himnuszunk szerzője. Korán árvaságra jutott. Gyermekkori himlő következtében jobb szemére megvakult, visszahúzódó, magányos gyermek lett. A könyvek, a tanulás jelentettek számára vigaszt diákévei alatt. A debreceni kollégiumban tanult, amikor megismerkedett Kazin­czyval. A széphalmi mester kritikája miatt korai verseit megsem­misítette, s Kazinczy elveit fogadta el. A nyelvújítási harcban is őt védte. Felelet a Mondolatra című írásával. Rövidesen szakított azonban Kazinczyval, s a nemzeti romantika híve lett. Pesten szeretett volna élni, de öccse halála után magára vállalta a gondoskodást annak özvegyéről és fiáról, valamint a birtokról, ezért Szatmárcsekén maradt. A szellemi magány verseinek hangvételét is befolyásolta: elfojtott vágyak, reménytelenség, kétkedés uralkodik bennük.Az elszigeteltségből a közéleti szerepvállalás szabadította ki. Bekapcsolódott a reformkorban megélénkülő politikai küzdelmekbe.



Szatmár megye követeként az 1832-36-os országgyűlés egyik meghatározó alakja lett. Politikai nézeteit az Országgyűlési napló című műve tükrözi leginkább. Köl­tészetének legértékesebb darabjai közé tartoznak hazafias, nemzeti szellemben írott művei.Munkásságának jelentős részét képezik tudományos értekezései. A Nemzeti hagyományok című írásában a népköltészet felé irányította a figyelmet. Úgy vélte, hogy „a való nemzeti poézis eredeti szikráit a köznépi dalokban kell nyomozni". Művében megkísérelte megadni a magyar irodalom törté­netének vázlatos rajzát is. Kritikákat is közreadott Csokonai és Berzsenyi verseiről.Utolsó időszakában tevékenységének két fő iránya volt. Aktívan részt vett a politikában, perbe fogott társai védelmében feliratokat, beszédeket készített. Emellett megírta a Parainesist [parainézisz],melynek tanácsain, erkölcsi intelmein nevelkedett a reformkor ifjú nemzedéke.

Új hozzászólás