- Mi az öröm? Amikor jól érezzük magunkat, és mindennel elégedettek vagyunk?

Az elégedettség, az hogy jól érezzük magunkat a saját bőrünkben, tulajdonképpen érzelem. Elmondhatjuk tehát, hogy az öröm egy érzelem. Felmerül a következő kérdés, hogy akkor mi is az érzelem. Nos, ezt nagyon nehéz meghatározni, még a szakemberek sem értenek egyet a különböző definíciókkal. Általánosságban annyit leszögezhetünk, hogy az örömérzések változatos cselekvésformákat hívnak elő, melyek magát az érzést biztosítják, fenntartják vagy keresik. Ha egy cselekvés során örömérzést tapasztalunk, akkor ez serkentően hat, energiáink fokozódnak. Egy-egy élethelyzet megítélése azonban teljesen szubjektív, ugyanaz az esemény, dolog, tárgy egy adott szituációban kedvező lehet, más körülmények között pedig kedvezőtlen jelentőséggel bírhat az ember számára. Sőt, ugyanaz az esemény is lehet másféle érzelmi töltetű különböző személyeknél. Magasabb rendű érzelmeinket pedig a szerint értelmezzük, hogy valamilyen esemény, helyzet, tárgy vagy mozzanat a saját életünk szempontjából milyen szerepet tölt be.

- Nem mindegy tehát, hogy egy részben teletöltött poharat félig üresnek vagy félig telinek látunk. De vajon elsajátítható-e az a képesség, hogy meglássuk, ami a pohárban van?

Természetesen az öröm felfedezése a különféle élethelyzetekben tanulható. Már Seneca, ókori bölcs is azt tanította, hogy a dolgok nem jók vagy rosszak, hanem egyszerre jók és rosszak, de az egyéntől, vagyis viszonyulásától függ, hogy milyennek látja a világot, és benne önmagát, az életét. Seneca bölcsességre tanít, melynek sarkalatos pontja, hogy a dolgokat a jó oldaluknál fogva ragadjuk meg. Ezen a tanításon alapszik az örömtréning, melyet dr. Vidovszky Gábor pszichiáter fejlesztett ki 1992-ben.

- Mi az örömtréning pontosan?

Erre hadd válaszoljak Vidovszky Gábor szavaival: „Az öröm-kezelés „eszköze" nem más, mint a tudatos és könnyen tudatosuló emlékek arzenálja. A tréning révén a 'tudattalan' egyre inkább pozitív tartalmakkal töltődik fel, és ........ ez okozza a hatást." - írja Vidovszky Gábor Örömtréning című könyvében. A kognitív pszichoterápia szerint a depresszió hátterében az érzékelés, észlelés, megismerés, értelmezés és az emlékezés folyamatainak nem megfelelő működése állhat, és az érzelmi zavar az emiatt létrejött másodlagos következmény. Ilyenkor torzítva észleljük a világot saját magunkkal együtt, méghozzá negatív irányban, ezért az érzelmeink is negatívak lesznek, és kialakul a depressziós spirál, a kognitív működések tovább torzulnak. Az örömtréning egy ellenkező irányú folyamatot indít el, amit Vidovszky Gábor boldogságspirálnak nevez. A tréning a negatív gondolatokat a dolgokhoz és önmagunkhoz való viszonyulásunkban pozitív irányba tereli.

- Mire tanít a tréning?

Az örömtréning alkalmazása révén megtanuljuk, hogy a múltból a számunkra kellemes emlékeket idézzük fel, vagy az emlékek kellemes részeire figyeljünk oda jobban. Megtanuljuk, hogy a jelenben a figyelmünket a nekünk tetszőre irányítsuk, egyáltalán észleljük azt, a jövőt elképzelve pedig, előtérbe kerülnek az optimista gondolatok, képzetek, ezáltal bizakodóvá válunk. A múltban, jelenben és jövőben megerősítést kapnak a dolgok, önmagunk, és életünk pozitív oldalai, ezáltal bizakodóvá, derűlátóvá válunk, mely elősegíti az önbizalom, a magabiztosság megerősödését, kialakulását. Az örömtréning tudatosítja a legkülönfélébb természetes örömforrásokat, s mint ilyen, alkalmas szenvedélybetegségek gyógyulási fázisában kiegészítőként alkalmazni egyéb terápiák mellett. Az örömtréning egy megelőző módszer, hiszen növeli a lelki ellenálló képességet.

- Miből áll a tréning?

Az örömtréning módszer gerince egy 15 részből álló gyakorlatsor, mely témájában felöleli az élet szinte minden területét. (illatok, zene, mozgás, természet, látvány, ételek, család, szerelem, barátság, munka, hit, múlt, jelen, jövő, én-erősítés). A témákban való elmélyedést, a kellemes emlékek felidézést relaxáció, és irányított kérdések segítik. A lazítást Meszlényi Attila „A tenger éneke" című zeneműve kíséri. Egy-egy gyakorlat kb. 7-14 perces, melyből egyszerre csak egyet ajánlatos meghallgatni, de célszerű minimum fél évig hetente kétszer gyakorolni. A CD-n, vagy audio kazettán hallható gyakorlatokat egyedül, önállóan is lehet használni, így bárhová, bárkihez, bármikor el tud jutni. A pozitív viszonyulás fejlődését, a személyiségbe való tartós beépülés hatékonyságát nagyban növeli, ha az önfejlesztést megelőzi egy csoportban megtapasztalt, tréner által vezetett örömtrénig foglalkozás sorozat. A tréning tartama változó lehet igénytől és lehetőségektől függően, de javasolt a minimálisan 10-12 ülés. A fent említett gyakorlatok meghallgatását, és megbeszélését kiegészítik egyéb kommunikációs és társalgási gyakorlatok, szituációs gyakorlatok, melyek elősegítik a pozitív viszonyulás kialakítását az interperszonális kapcsolatokban, tudatosítják a kellemes érzeteket, hangulatokat, elfeledett jó élményeket, és a hatás átvivődik lassan a tréningen kívüli életbe. Így a szemléletváltozás automatikusan érvényesül a mindennapi életben is. A jó közérzethez az általánosan kellemes jólléthez az „értékfeltáró" és az „ország, amelyben él" gyakorlat is hozzásegít.

- A hanganyagon kívül milyen egyéb segédeszközt alkalmaznak még a tréning során?

A tréningen a társalgási gyakorlatokat eszközként segítik az úgynevezett kártyák, melyeken egy adott témában megfogalmazott pozitív választ előhívó kérdések vannak. A fentebb felsorolt témakörökön kívül megtalálható még a kártyákon: a hobby, a divat, az öltözködés, ünnepek, szertartások, mesék, közösségi élmények. A tudatosulási folyamatot és a szemléletváltozást segíti, ha az örömtréninget alkalmazó rendszeresen írja az örömtréning naplót, mely szervesen hozzátartozik a módszerhez. A napló írását megkönnyítik a fenti témakörökkel kapcsolatos, naplóban olvasható kérdések, melyek pozitív válaszokat, a kellemes, jó élményeket, érzéseket hívják elő. A válaszok megfogalmazása, leírása, majd bármikor történő újra olvasása a pozitív viszonyulás kialakulását tudatosítja, megerősíti.

- Ha mindenben megpróbáljuk csak a jót látni, nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy nem veszünk tudomást a rosszról, így aztán az egyre erősebbé válik?

Az érzelmi tudatosság feltételezi az érzelmek pontos észlelését. Az örömtréning nem fedi el, nem semlegesíti a negatív érzelmeket, rossz hangulatokat, hanem megtanítja kezelni azokat, megtanítja kontroll alatt tartani. A csoportban alkalmazott trénig elemek egyikében például a kommunikációs gyakorlat során egy kérdés-válasz szituációban a kérdezőnek semleges érzelmeket kell közvetíteni a nonverbális kommunikációs csatornáin, hogy a kérdés tartalma hozza ki a pozitív választ a válaszadóból. Az egész csoportfoglalkozás folyamán csak a pozitív dolgokról lehet beszélgetni, és lehetőleg pozitív módon fogalmazni. A gyakorlás során készségszintre emelkedik az érzelmi kontroll, a kommunikációs csatornák feletti kontroll nyomán. Az önfejlesztő szakaszban az örömtréning révén szemléletváltozás valósul meg, melynek hatásaként az érzelmek tudatosításának és kezelésének képessége átvivődik az egyén mindennapjaiba.

Igaz ugyan, hogy az örömtréning a dolgok jó oldalára irányítja a figyelmet, és így elsősorban az azzal kapcsolatos érzelmek kezelését, felismerését, stb. segíti elő, de ez a készség nem különbözteti meg előjel szerint az érzelmeket. A folyamat könnyen átvihető bármilyen összetett vagy más előjelű, bonyolult érzelem kezelésére, felismerésére

- Hogyan kapcsolódik az örömtréning a múlthoz?

Az örömtréning az imagináció (elképzeltetés) során kellemes érzéseket idéz elő, melyhez múltbeli élmények, események kapcsolódnak. A relaxációban hallható kérdések sorozata elősegíti az felidézett érzések közötti valószínű változások megértését, a felidézett múltbeli események összekapcsolása az érzelmekkel, segíti az érzelmek jelentésének megértését. Miután az érzésekhez kapcsolódó történések többnyire gyerekkorból jönnek fel, kellő időbeli távlatból szemlélhetők, mely momentum is hozzájárul a kapcsolódó érzelmek jelentésének megértéséhez. Ha csoportban zajlik a gyakorlat, lehetőség van a felgyülemlő érzések, gondolatok megosztására, ez pedig a tudatosítás folyamatát erősíti, és interperszonális közegbe helyezi. Az érzelmek tudatosításában, jelentésük megértésében, és az érzelmek kezelésében, illetve ezek fejlesztésében nagy szerepe van a kiválasztott témáknak a gyakorlatok során (ld. fentebb), hiszen az élet szinte minden területét felöleli, így az érzelem, hangulat, élmény, esemény összefüggési láncolat okozta hatás szétárad az egyén életének minden színterére. A témák feldolgozásában kezdetben a tudatalatti működik, hiszen relaxációban zajlik az érzések előhívása, miközben kérdések hangzanak el, melyekre mindenkinek a maga válasza aktivizálódik a fenti láncolat segítségével. Az örömtréning növeli az önismeretet, hiszen a múltbeli, felidézett érzések, események átértékelődhetnek, tudatosulhatnak, az idő távlatából, és így növelik az önpercepciót, mely saját érzelem felismerésének készségét segíti elő.

- Kinek ajánlható a tréning?

Az örömtréning módszertana elsősorban felnőtt személyek számára készült, de közvetve a gyermekekre is hat. Mindenkinek ajánlható, aki személyiségét, önismeretét fejleszteni óhajtja, ezáltal érzelmi képességei, érzelmi intelligenciája is fejlődik, de ne felejtsük el, hogy az örömtréning az egyén világban való létezésének jobb megélését segíti, így egy hatékony megelőzési eszköz sok lelki életet érintő problémára.

- Várható-e, hogy az Örömtréning című könyv újabb kiadásban megjelenjen?

2009. augusztus 15-e után jelenik meg Vidovszky Gábor új könyve. Az eddigiekhez képest újdonság lesz, hogy a könyvet és a naplót egy kötet tartalmazza, benne az örömtréninget tartók listájával.

Még annyit szeretnék elmondani, hogy mai világunkban, amikor a labilis fiatalok száma egyre növekszik, különösen fontosnak tartom, hogy hangsúlyt helyezzünk a pozitív kommunikációra a negatív interakciók helyett.