Szerkesztőségünk Karácsony ünnepe előtt sorozatot indít, melyben ismert és megbecsült helyi és megyei polgároktól kérdi meg, mit jelent számukra az ünnep és milyen hagyományai vannak náluk családi körben.

Az alábbi kérdéseket tettük fel:

1. Mit jelent Ön számára a Karácsony?
2. Van-e, ami minden évben állandó, mondhatni tradicionális hagyomány a családon belül Karácsonykor?
3. Ha tehetne mindenki karácsonyfája alá ajándékot, mi lenne az?

Őszi Róbert író, a Kétté és a Nem múló korszakom regény szerzője

1. Pihenést, töltődést, önfeledtséget. Az emberből karácsonykor távozik az év során felgyülemlett stressz érzet. Olyankor minden szép és jó. Nyugodt, családias. A gyerekek a kis Jézus érkezését várják, a felnőttek élvezik a gyermekek örömét, beszélgetnek, boroznak, a csengettyű szó és az ajándékok átadása után körbeülik az ünnepi asztalt, esznek-isznak, beszélgetnek, karácsonyi dalokat hallgatnak, netán énekelnek is, felhívják a távolban élő rokonokat, őket is köszöntik, anekdotáznak a múltról, fecsegnek a jelenről. Nem figyelnek rá, hogy mi zajlik éppen a nagyvilágban. Az utcák elcsendesednek, leáll a közlekedés, az ablakokban fények gyúlnak, halkul, lassul az élet. Mormogón maga elé mered a lét, és örül. Örül annak, hogy él, hogy jelen van a létezésben. Ezt az önfeledt csendes létezést szeretem a legjobban a karácsonyban. 

2. Semmi különös. A fát közösen díszítjük fel.  Ez minden évben így van. Már évtizedek óta. Szeretem a fehér karácsonyt. Hóesésben a legszebb az ünnep. Ha karácsonykor havazik, akkor gyertyagyújtás előtt mindig sétálok egyet az utcán. Mélázón a hóesésben, fürkészve a füstös égből alászálló hópelyheket. Mennyei érzés.

3. Békét. Belső békét. És harmóniát. Hogy tovább lehessen vinni a marcangoló hétköznapokra. Tennék még mellé odafigyelést is, és empátiát, száműzném a közönyt, a haragot, az irigységet. Zenélő karácsonyfa lenne, az bizonyos. Mesélő dallamokkal csilingelné tele a szobát.

Szabó Miklós az Örökség zenekar gitárosa

1. Mint legtöbbünknek: Jézus születésnapjának ünnepét, a szeretetet, a békét, a bensőséges családi együttlétet. Fontos számomra, hogy ezeket a pillanatokat, érzéseket tovább vigyük magunkkal az év többi napjaiban is, ezért igyekszem a gyerekeimnél tudatosítani az ünnep valódi értékét, és hogy ne csak az ajándékok mennyisége alapján értékeljék a karácsonyt. 

2. Igen, a karácsonyi menühöz én készítem a halászlét, sütöm a halat - ezt régóta „kiérdemeltem" már. A menü többi része is hagyományos magyar ünnepi fogásokból áll. Szent napot szűkebb családi körben töltjük: „pásztor-játék", vacsora, Jézuska, és éjféli mise. A karácsony két napja a szülők meglátogatása, vendégül látása jegyében történik. 

3. Egészséget, Hitet, Szeretetet, Békét!

Gyurácz Ferenc kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, könyvkiadó

1. Talán egész életemben a gyerekkori szentestéken voltam a legboldogabb. Úgy 3-4 éves koromból valók az első emlékeim, az 1950-es évek végéről, méghozzá az apai nagyszüleim felsőbüki házából. Nagyon meleg szeretetet kaptam a mamától, akinél sok időt töltöttem, heteket, hónapokat. Az első ajándék, ami bevillan, egy csíkos búgócsiga. Aztán a varázslatos karácsonyok az alsóbüki lakásban szüleimmel, öcsémmel. Arra nagyon vigyáztak a szüleink, hogy ezen az estén ne legyen semmi feszültség, csak béke és nyugalom. Hálát adtunk az ajándékokért, imádkoztunk, énekeltünk édesapám zongorakíséretével, aztán önfeledt játszás éjfélig. Sosem felejtem el, édesanyám otthon maradt az egy-két éves öcsémmel, de mi apámmal elmentünk az éjféli misére. Ez még a Vatikáni Zsinat előtt volt, még tartottuk a hagyományos 24-ei böjtöt. De az éjféli miséről hazatérve már megkóstolhattuk a friss disznóságokat - májas, kövesztett szalonna, préshurka stb. -, s csak azután feküdtünk le.

Ezekről a régi karácsonyokról sokat lehetne regélni, hiszen még a régi népszokások is éltek. A falu rendjét akkor már feldúlta a rendszer, de a lelkekben és a reflexekben azért még továbbélt az ősiség, a magyar évezredek misztériuma, költészete.

2. A saját családom már a hagyományoktól eltávolodott korban jött létre, de azért természetesen ma is megvan egy megszokott rituálé. Korábban a Jézuska hozta a fát és az ajándékokat, de újabban már közösen díszítjük fel a fölserdült gyerekekkel, míg édesanyjuk a szokott ünnepi menüt készíti. Aztán félrevonulnak, és megszólal a csengettyű, mint régen, az angyalok jelzéseként. Ma is van hálaadás, és az ajándékbontás izgalmai. Ha máskor már nem jön is össze, de karácsonykor még közös társasjátékra is sor kerül, amit nagyon szeretünk.

3. Nem gondolok semmilyen egyen-ajándékra, hanem mindenkinek azt tenném szívem szerint, aminek leginkább örülne, bármi legyen is az. Tárgyi dolgot is, aki azt szeretne, de talán nem is az a legfontosabb. Ha tehetném, újra átélném és mindenkivel megosztanám azt a gyönyörűséget, biztonságérzetet és hitből fakadó tiszta örömet, amit régen, a kamaszkorom előtti karácsonyokon én magam éreztem.

Fehér József, a magyar labdarúgó válogatott gyógytornásza, sport-fizioterapeutája, rehabilitációs edzője, egy müncheni rehabilitációs magánklinika vezetője, manual terapeutája  

1. A karácsonyt legszentebb ünnepnek tartom, hívő emberként, de emellett a hétköznapokat is ugyanolyan fontosnak tartom, csak ez picit meghittebb, kedvesebb, bensőségesebb, számomra az év legszebb napjai közé tartozik!

2. Szűk családi körben ünneplünk. Minden évben, már hagyományt teremtve a testvéremnél találkozunk, ahol ajándékozások, közös vacsora, majd éjszakába nyúló beszélgetések a szenteste programjai.  Az elmúlt év eseményeiről, történéseiből, sikereiről diskurálunk, amiből az idén kijutott mindenkinek bőven, tehát lesz mit mesélni egymásnak, szeretteimnek!

3. Mit is kívánhatnék: hogy sok-sok időt töltsünk a szeretteinkkel, mert az óra ketyeg, időnk nem végtelen ezen a földön, minden nélkülük eltöltött perc hiányozni fog életünkből!