Rita rumi, de középiskolás kora óta Szombathelyhez kötődik. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar- népművelés szakán végzett (dráma, film és szociológia specializációval); a Színház-és Filmművészeti Főiskola színházelmélet-drámapedagógia kísérleti osztályában diplomázott, majd a Pécsi Tudományegyetemen frissítette kultúraszervezési elméleti tudását.

A teljesség igénye nélkül mesterei között említi Benke Évát, Gabnai Katalint, Duró Győzőt, Erős Líviát.

Munkahelyei is Szombathelyhez kötik. Büszke arra, hogy egy kivételével minden munkahelyére hívták, a kivételre pedig egy motivációs levéllel „pályázott". 

A színházig vezető úton a fénykorát élő MMIK Ifjúsági Irodájából indult pályája, majd a bábszínház megalakulásakor a Művészeti osztályon az amatőr színjátszás megyei referense lett. A szakmai ranglétrát szépen végigjárva a legjobb kulturális menedzserektől tanult. Ezt követően a Szent Györgyi Albert Középiskola magyar- és drámatanára volt. A drámatagozat speciális tantervét Benke Évával dolgozták ki, tanították is e tanegységet, amíg az iskola létezett. A Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány művészeti munkatársaként a Karneválszínház koordinátora és rendezőasszisztense volt 2009-ig. Óraadó tanárként a pedagógusképzésben hosszú ideig mesterei mellett oktathatott (BDTF, BDF, MTF)

A Magyar Drámapedagógiai Társaság delegáltjaként az Országos Weöres Sándor Színjátszó Találkozók megyei szervezője, majd megyei és regionális zsűrije. Mióta a színháznál dolgozik, nem tud minden felkérésnek eleget tenni. Nagy Gábor Celldömölkön várja visszajelzését, idén tud-e zsűrizni, még egyeztetés folyik erről.

Hosszú ideig tematikus foglalkozásokat tartott a Gyermekek Házában. Ez az intézmény terjesztette fel a Kiss Gyula Kulturális Egyesület által létrehozott „Közösségi Kultúráért Díjra", amit 2006-ban vehetett át. 2008. szeptember 1-jétől a Weöres Sándor Színház rendezőasszisztense.  

Mit csinál egy rendezőasszisztens?- vetődik fel természetszerűleg a kérdés Zolitól. A szakmai alapokon nyugvó csapatmunka fontosságát hangsúlyozva Rita a rendezőasszisztenst a cirkuszi artisták világából a tartó emberhez hasonlította, vagyis az előadó páros vagy csoport azon tagjához, akinek vállán, karjain, fején, ... a többiek előadják a világszámot.  

Rita kézbe adott néhány olyan táblázatot, munkaanyagot, amit a próbafolyamat előkészítéséhez, a próbák koordinálásához, az előadás összes munkafázisát összefoglalva készít és használ.

A hallgatóság megismerkedhetett a heti és napi próbarenddel, a próbakiírás rejtelmeivel, a jelenetbeosztás két módozatával is, a zenei tükör készítésének titkaival. Belelapozhattak a Makrancos Kata rendezői példányába, meghallgathatták, hogyan készül el a mesterpéldány, melyik jel mit jelöl a szövegkönyvben, s ezek a jelek hogyan segítik a lejáró,- felújító vagy éppen szerepátvevő próbát. Megmutatta azt az önmagának kidolgozott rendszert, amellyel a próbák alatt felmerülő információkról, kérésekről, kérdésekről a jelmez-és díszlettervezőkkel hatékonyan tárgyalhat. Mesélt arról, hogy a szakma írott és íratlan szabályait ismerve, helyzeti rugalmassági készséggel felvértezve miképpen lehet közvetíteni rendező és tervező, rendező és dramaturg, rendező és háttértárak, rendező és színész, színész és színész, színész és tárak között.

A rendezőasszisztens feladatai közül néhány: a rendező szervezői, irányítói munkájának segítése, a rendezői utasítások rögzítése, azok betartása, betartásának ellenőrzése; a heti munkaterv, a napi próbarend elkészítése; a rendező megbízásai alapján a darabbal kapcsolatos színreviteli munkálatokról folyamatos tájékozódás és tájokoztatás, kapcsolattartás a dramaturggal, a jelmez- és díszlettervezővel, a zeneszerzővel, valamint a színházi tárvezetőkkel; a szövegkönyv szövegében a próbák során bekövetkező változások nyomon követése: a végleges rendezői példány elkészítése; a rendező akadályoztatása esetén a helyettesítés ellátása.

Koordinálta már Alföldi Róbert, Béres Attila, Hamvai Kornél, Horgas Ádám, Jordán Tamás, Lukáts Andor, Valló Péter alkotómunkáját.

Ezután a családra terelődött a beszélgetés, melyben Rita elmondta, hogy férje a neve előtti nagy M., vagyis Mentes Attila, aki Szentgotthárdon dolgozik, főmérnök. 27 éve házasok, három gyermekük van. Vasszécsenyben laknak, de Szombathelyre indul a karaván minden reggel. A gyermeknevelés és a család életének szervezése is nehéz logisztikai kihívások elé állítja őket. Ezek megoldása elképzelhetetlen lenne a nagyszülők nélkül. Különösen akkor, amikor férjet nemzetközi motorgyártási problémák megoldására hívják Dél-Koreába, az Amerikai Egyesült Államokba, Mexikóba vagy éppen Oroszországba. Az a legizgalmasabb, ha ez egybeesik a színházi főpróbahéttel. Pár év óta, körülbelül a színházi évad közepén, férje feltesz egy eldöntendő kérdést Ritának, aki a választ mindig azzal próbálja megadni, hogy elhívja a férjét a kérdést követő legközelebbi bemutatóra: Szent György és a Sárkány, A dzsungel könyve, Az üvegcipő, Vitéz Mihály, Makrancos Kata, A mi osztályunk premierjére. Nem egyértelmű a válasz, de férjének még elfogadható.  

Az önmenedzselésre nincs ideje. Törekszik arra, hogy magas szintű szakmai képzettségét alázattal kiegészítve magabiztosan szolgálja a színészeket és rendezőket a háttérben tevékenykedő munkatársak munkájának összehangolásával. Kétszer hozta úgy az színházi élet, hogy a születésnapján volt olvasópróba. Kíváncsi, hogy az idei kerek szülinapra jut-e.

Hamarosan veteményeznie kell. A Mandragóra próbafolyamata előtt talán sikerül is.

A beszélgetés végén egy hölgy kérdés helyett a következőt fogalmazta meg: „Eddig nagyon büszke voltam, hogy van színházunk, a színészeinkre. De nem is gondoltam, hogy egy előadás megszületése mögött ennyi munka van, és hogy a háttérben ennyi ember ilyen alázattal végzi a munkáját. Büszkék vagyunk rájuk is. Köszönjük."