Az időjárás egyelőre még nem jelzi, itt az ősz. Hogy ez jó vagy rossz, döntse el ki-ki vérmérséklete szerint. A szeptember a gyerekeknek az iskolakezdést, a kemény munka kezdetét jelenti, a kirándulás szerelmeseinek viszont elérkezett az aranykor. Ha tudunk időt csípni magunknak bokros teendőink közepette, érdemes ellátogatnunk Szlovákiába, a Felvidékre: Rozsnyóra, Eperjesre, Kassára, Fülekre, Lőcsére vagy akár Késmárkra, de ha már arra járunk, ne hagyjuk ki Szklabonyát és Alsósztregovát sem.

Az irodalomban jártasak a települések neveiből már biztosan észrevették, többé-kevésbé egy irodalmi túra körvonalazódott ki előttünk. Lőcse hallatán Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony, illetve Mikszáth Kálmán: A fekete város című regénye jut eszünkbe, gyerekkorunkban talán olvastuk is, vagy ha nem, találkoztunk velük a könyvespolcokon. Jókai romantikus regényének főhőse, Géczy Julianna, a „fehér asszony" nem a képzelet szüleménye, a valóságban is létezett. Rendkívül összetett, ellentmondásos személyisége Jókait is megihlette, Géczy Julianna néha önfeláldozó tetteivel jeleskedett, aztán belekeveredett a Rákóczi-szabadságharcba, felségárulással vádolták, a lőcseiek szerint viszont beengedte a császári csapatokat a városba. A felségárulásért bűnhődnie kellett, 1714-ben Győrben, a piactéren lefejezték. Jókai így ír Géczy Juliannáról:

„Hogyan lehet az, hogy egy nő, aki egy csókért odadob egy országot, másszor megint azért az országért odadobja saját ifjú, szép fejét. . . Hol a megoldás az ég-pokol különbségű ellentmondás között egy nő jellemében?"

A regényből tévéfilm is készült Maár Gyula rendezésében, Törőcsik Mari és Madaras József főszereplésével.

Mikszáth utolsó nagyregénye, A fekete város szintén Lőcsén játszódik. A történetet szájhagyomány alapján írta, először a Vasárnapi Újságban jelent meg folytatásokban. A regényből Zsurzs Éva készített tévéfilm-sorozatot Bessenyei Ferenccel a főszerepben. A kortárs irodalom sem nélkülözi a várost, Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka című regényének egyik helyszíne Lőcse. Érdemes felkeresnünk a közel 15000 lakosú várost, mert nem csupán a regények színhelyei, hanem történelmi nevezetességek is feltárulnak előttünk. Ha ott járunk, feltétlenül nézzük meg a Szent Jakab-templomot, a régi városházát, a minorita Szent Lélek-templomot, az evangélikus templomot, és ne sajnáljuk a fáradtságot, menjünk fel a város feletti Mária-hegyre is.

Kassa neve szorosan összefonódik Márai Sándorral, az író 1900-ban Kassán látta meg a napvilágot. Édesapja, nemes dr. Grosschmid Géza királyi közjegyző, a kassai jogászkamara elnöke, majd Trianon után, a csehszlovákiai Országos Magyar Keresztényszocialista Párt szenátora volt, édesanyja Ratkovszky Margit. Három testvére volt, öccse Radványi Géza világhírű filmrendező lett. A Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumában kezdte középiskolai tanulmányait, majd Budán, a Budapesti II. Kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumban folytatta. Hetedik osztályban ismét iskolát váltott: a Kassai Gimnáziumba majd az Eperjesi Katolikus Főgimnáziumba került. Az akkori szigorú iskolai szabályzat nem tűrte meg a bohém öltözködési stílusát, művészi hajlamait. Azt sem engedték a növendékeknek, hogy önállóan publikáljanak, ennek ellenére az ifjú írópalánta pályázatokat küldött be álnéven különböző napilapoknak. A művésszé váláshoz rögös út vezet, Márait családja sem támogatta, úgy gondolták művészi ambícióival szégyent hoz a családra.

Márai egész életművét végigkíséri szülővárosának hatása, Kassa elválaszthatatlan a polgárság-élménytől, az Európaiságtól. Írói pályája korán kezdődött, versekkel, karcolatokkal, regényekkel, utazásokkal Európában, tanulmányokkal Németországban, maradandó élményekkel Párizsban. A mégis Kassa iránti szeretete mindvégig megmaradt. Ahogy Márai írja:

„Valami folyton kiabál bennem, ha Kassára gondolok."

Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, lakosainak száma közel 250 000 fő. A város legnagyobb nevezetessége az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-főszékesegyház. A dóm érett gótikus stílusban épült egy korábbi, Szent Erzsébetnek szentelt plébániatemplom helyén, altemplomában II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. október 29-én hazahozott hamvait találhatjuk. A templom nem volt mindig a katolikusok kezén. 1604-től Bocskai István támogatása folytán a város evangélikus többsége használhatta. Később ismét a katolikusoké lett, majd Thököly Imre révén visszakapták az evangélikusok, 1687-ben egy császári katonai csapat elvette az evangélikus gyülekezettől, ettől kezdve folyamatosan a katolikusok használják. Az egykori Szegfű utca (ma Mellék/Bočná utca) 6. szám alatt áll az író szülőháza, amit azóta többször átépítettek. A Kováčska utca 28-ban található a premontrei gimnázium, ahol Márai, vagyis az akkor még Grosschmid Sándor feleselni mert. A Fő (Hlavná) utca 42-ben a mostani olasz vendéglő helyén volt a Megay Cukrászda, ahol Márai megismerkedett Matzner Ilonával (Lolával), akit később meg is szöktetett. A Márai Sándor téren áll Gáspár Péter szobrászművész alkotása, a Márai-szobor.

Alsósztregova Madách Imréhez köthető, a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja ott született és ott is halt meg. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte. Édesapját fiatalon elvesztette, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, a közigazgatást szervezte, és szerepet vállalt a nemzetőrség felállításában is. A szabadságharc leverése után Kossuth Lajos titkárát rejtegette, ezért egy évet ült börtönben. Legismertebb alkotása Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve. Madách-kastélyát a 19. század elején Madách Imre apja építtette. 1996-ban újították fel. A kastélyban kiállítás mutatja be Madách Imre életművét. Madách Imre síremléke a kastélyparkban látható, Ádám szobra díszíti.

Végül térjünk vissza Mikszáth Kálmánhoz. 1847. január 16-án született Szklabonyán. Szülőházát ma már hiába keresnénk, mivel 1968-ban lebontották. Megmaradt viszont az a ház, amelyben az író a gyermekkorát töltötte, s ahova rimaszombati és selmecbányai tanulmányai közben hazalátogatott. Az író 40. írói jubileuma alkalmából, 1910-ben a község felvette a Mikszáthfalva nevet. A Nagykürtöstől alig pár kilométere délre fekvő községet jelenleg több mint kilencven százalékban szlovákok lakják. Az emlékházat 2002 óta tartja fenn a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Mikszáth ötéves korától tizennyolc éves koráig lakott itt. Ebben a házban találkozott azokkal a mesékkel, mondákkal, melyeket elalvás előtt meséltek neki a szülei. Az első fogalmazványait, novelláit is itt írta. Mauks Ilonának írt első szerelmes levelet is itt fogalmazta meg. A kiállítás Mikszáth életművét mutatja be népi hagyományokkal ötvözve.