Egyfelől a válogatók során szembesülhettünk az eddig látott legízléstelenebbül megszerkesztett, kreált hisztivel, amikor is Gáspár Laci, mint mentor, felállította a világot jelentő székből Balogh Esztert, akit így immár másodszor hajítottak volna ki (teljesen megérdemelten) a műsorból. Ekkor azonban Eszter szülei rárohantak Lacira, hogy „há' ne csinálja már ezt a gyerekkel", aztán Tóth Gabi kézen fogta az egyébként „én  nem megyek innen ki"-t kántáló versenyzőt, és KÖZÖLTE, hogy márpedig innen mást kell hazaküldenie Lacinak. Ő ezt természetesen meg is tette, hiszen pontosan így volt megbeszélve, ezért Hisztis Eszter visszaülhetett, és egy másik versenyző (arcán egyáltalán semmiféle meglepetést nem mutatva) felállt és békésen elbúcsúzott a versenytől. Azt gondolhattuk, ez már tényleg a legalja volt az X-Faktor összes adásának, de nem!

Volt ugyanis egy versenyző, mégpedig az idén legelsőként látott Petics Kristóf, aki már az első megjelenésével kiverte a biztosítékot mindenkinél, ezzel aztán tudatták velünk, hogy amíg csak lehet, továbbviszik (kell a balhé, meg a fura arcok, ugye). Kissé azonban mellényúltak ezzel a zavarodott sráccal, mert ő TÉNYLEG, igazából balhés, nem csak úgy, a tévé kedvéért. Úgyhogy közel egy hónappal valami tőle megszokott részeg randalírozás után egyszer csak kidobták, és roppant meglepő módon azt a versenyzőt juttatták be helyette, akit egyébként gyakorlatilag az összes néző, kommentelő akart. Az Esztert körülvevő szerkesztői marhaságok után már igazán nem csodálkoznánk azon, ha ez is egy jól irányzott nézettségnövelő húzás lett volna, hiszen Kristóf, szegény, csak önmagát adta, a csatorna meg, a végletekig kihasználva a versenyzőkkel aláíratott szerződést, alaposan megmutatta a nézőknek, hogy hát bizony milyen rossz is ez a fiú. Félreértés ne essék, senki ne verjen meg senkit, ne csináljon ilyeneket se józanul, se részegen, de miután mindenki egyértelműen láthatta, kivel is kezdenek, nem értem ezt a nagy meglepettséget és „csalódást". Puskás Peti meg nem tudom, hova tette a fülét, mert Kristóf ugyan valóban érdekes srác (balhék ide vagy oda), de énekelni, na azt bizony nem tud - bár abban a műsorban énektudást keresni, ahol korábban Zámbó Krisztián, vagy Király L. Norbi versenyzett... hát nem tudom, érdemes-e.

No de miután és ekképpen (Fekete István nyomdokaiban haladva) jól kielmélkedtük magunkat, következzen a rendkívül fantasztikus, csodálatos, és iszonyúan unalmas adás. Némi változás történt a szabályokban, merthogy karácsonyig végezni kell a műsorfolyammal, úgyhogy az első három adásban rögtön 2-2 versenyző esik ki. A legkevesebb szavazatot kapó produkció azonnal távozik, az előtte levő kettő közül valakit párbaj után a mentorok szavazatai juttatnak tovább (illetve kiesésre).

Az előre rögzített playback-bevonulás természetesen nem maradhat el az elején, de ez mindig annyira rossz, hogy ne is foglalkozzunk vele (iszonyú ruhák, vakolatvastag sminkek, műmosolyok, betanult lépkedés jobbra-balra, szóval hagyjuk)... Istenes Bence üvöltésétől csodálkozom, hogy a tévé képernyője nem reped meg, de cserébe megtudjuk, hogy rá is szavazhatunk a Comet díj „szósölmédia" kategóriájában. Jóvanakkor. Egyébként ByeAlex konkrétan úgy néz ki, mint Johnny Depp a Kilencedik kapuból, és Robert Smith cipőjét viseli, míg Gáspár Lacira Smith pöttyös ingét adták - bizony, most volt a The Cure iszonyat jó koncertje, na azon kellett volna az összes énekesnek ott lenni, és döbbenten állni, de mindegy. Ne is gondolkodjunk ezen, mert közben jönnek a versenyzők.

Elég szégyenletes, hogy egy olyan zenekar, mint a Soulbreakers, ma Magyarországon az ismertség érdekében arra kényszerül, hogy egy tehetségkutatóba jelentkezzen, nekik ezzel a tudással és profizmussal már rég turnézniuk kéne. Lenny Kravitz emblematikus száma nem rossz választás, bár én azért ebben túlzásnak tartom a két énekest. Egy bőven elég lenne - bármelyikük! Így túlságosan szétdarabolódik a dal, még akkor is, ha a vége felé sikerül egy kis duettes részt belecsempészni. Mindegy, jó kezdés volt ez. ByeAlex meg a semmitmondás nagymestere ma este, úgy látszik.

Az idei comblány, Jáger Kinga következik. Meg kell mondjam, az éneklése most tetszik legjobban. Végre vannak színei, lágysága, mélysége. A dalt ugyan nem kedvelem, de végre látok érzelmeket, igazságot és lelket az előadásban, sokkal természetesebb is lett az egész megjelenése, nem látszik a görcsös akarás, letisztultabb és egyszerűbb lett. Jól van, Kinga.

Az egyedi hangú Ónodi Jánost én nem feltétlenül juttattam volna tovább, de ki tudja, lehet, hogy jó döntés volt. A mélyebben induló dal jobban megmutatja ezt az érdekes hangterjedelmet, és a kinézetét is valamiért kicsit férfiasabbra vették (egyébként ma minden fiúnak bajusza vagy szakálla van, vajon mi ez a koncepció?).

A kidobott Kristóf helyére a sokak által várt Mata Ricsi érkezik, ennek én is örülök, mert szerintem ez a fiú a műsor legnagyobb tehetsége. Egyszerű, tiszta, természetes - kérdés, hogy meddig, hogy elrontják-e őt itt, vagy képes lesz a földön maradni, és megőrizni ezt a kedves egyéniséget. Drukkolok neki. Caramel dalával egyébként nem nyúlt mellé, nyilván énektechnikában kell még mit csinálni, de a lélek és a szív abszolút benne volt, és gondoljunk bele: 15 évesen így énekelni, azért ez nem annyira átlagos dolog, főleg Magyarországon.

A gyerekkorában mélybarna hajú, ám most érdekes módon aranyszőke Opitz Barbara következik. Tetszik nekem ez a hang és ez az energia, amivel teljesít. Élőbb, érzelmesebb lett az előadás, Tóth Gabi igazán jó munkát végez a lányokkal, abszolút érezhető a fejlődés ezen a gátlásos, visszafogott, tehetséges lányon. Ja és végre valakik, aki nem lassút énekelt!

Akárhogy is nézzük, számomra a legkétségesebb versenyző Balogh Eszter. Aki 15 éves kora óta folyamatosan tehetségkutatókra jár, és nem sikerül eljutnia sehova, annak egyrészt érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy vajon jó úton jár-e, másrészt fel kellene ismerni magunkban az elérhetetlen álmokat, mert ha valami így belénk csontosodik, az nagyon el tudja vakítani az embert, és ez bizony nem sok jóra vezethet (ez volt dr. Orsó pszichológiai rovata, köszönjük szépen). Nos: erőből, küzdelemből, nem pedig lélekből és szívből bejutni ebbe a műsorba számomra egyszerűen nem elfogadható, plusz nekem a hangszíne sem tetszik, bár ez is teljesen szubjektív vélemény. Minden mozdulata mű, betanult, merev, egy fikarcnyi természetesség sincs benne, a rárajzolt mosoly idegesítő. Pozitívum, hogy tisztán énekel, bár azért ezen a szinten már ez alapkövetelmény. Bármibe lefogadnám, hogy az első kiesők között lesz, nem azért, mert nem jó, hanem mert nem szimpatikus az az egész balhé, amit köré építettek. Remélem, utólag már érteni fogja, hogy ő is a nézettség mártírja lett, akit gond nélkül beáldozott a mindenható csatorna.

A fura Gorbunov Dimitrij által előadott, betanított magyar szöveg szánalmas, de mindegy. Valami meglepő produkcióra számítottam, de csak a megszokott balladát kaptuk, szénné untam magam. Szimpatikus fiú, de rém unalmas volt, amit nyújtott.

A Ham Ko Ham által kötelezően előadott „a fiataloknak nem sok esélyük van a kitörésre" című emblematikus monológ után egy érdekes - ha jól ismertem fel, talán - Hip Hop Boyz feldolgozást hallhatunk, amivel én nem sokat tudok kezdeni. Aranyosak, viccesek, mondjuk legalább ön magukat adják, de Puskás Petivel értek egyet, azért itt nem elég elhülyéskedni, ennél valami többet is kéne mutatni. Reméljük, lesz még mit.

Vincze Aliz Liza az abszolút nem ide illő figura, szóval érdekes választás, bár ha még egyszer kimondja valaki, hogy „MEGOSZTÓ", akkor azonnal átkapcsolok máshova. Kíváncsi vagyok, meddig marad meg önmagának, mert ez a vörös, felállított haj kísértetiesen emlékeztet a legutóbbi évad összes fiúversenyzőjére. A Vad Fruttik-nóta szerintem jó választás volt! Nagy bátorság kiállni gyakorlatilag egy szál gitárral és egy ilyen kaliberű dallal. Nem ő a legjobb énekes, de az egyik legnagyobb egyéniség, és ez ebben a műsorban bizony óriási dolog.

Oké, oké, lépjünk már túl azon, hogy Fejes Szandra túlsúlyos. Kit érdekel? Énekeljen jól és akkor tökmindegy lesz. Az a baj, hogy az Aerosmith Dream on-ját ilyen felfogásban elénekelni, hát... nagy baki. Színpadias, nagyoténeklős, pont a lényegi részek nem jönnek ki benne, szóval nekem annyira nem jött ez be. Persze a mentorok körbenyalják Szandrát, én komolyan nem értem: azért dicsérjünk valakit, mert túlsúlyosan is tud énekelni? Hány világhírű énekest soroljak fel? Tessék az éneklését kritizálni, mert volt azért ott rossz is, jó is, és hagyjuk a kinézetet. Hát még jó, hogy valaki hátrányából (már amennyiben ő maga ezt annak éli meg) nem kovácsolunk rögtön előnyt. Érdekes.

Dánielfy Gergő volt nekem eddig a teljesen jellegtelen, arctalan valaki, meglepett, hogy bejutott az élő műsorba. Nos ez alapján a teljesítmény alapján sem változott a véleményem, mert nálam ezzel a nyálas izélgetéssel nem nyert pontot. Tucathang tucatarccal. Semmi gond nincs vele, csak iszonyúan unalmas.

A Jaggers (igen, igen, új név, mert ez állítólag jobb) által beígért kurvanagy rákkendrollt én bizony egyáltalán nem érzem, mi ez a kiherélt hangzás? Az egy dolog, hogy a Sex on Fire szerintem az X-Faktor eddigi összes évadában elhangzott, de hogy a zenéből szinte semmit nem hallani, az azért felháborító. Basszus és dob egyáltalán nincs, a gitár néha benyikorog, ez így kérem egy nagy semmi, pedig én bírom ezt az arcot, és jól is énekelt eddig, remélem, legközelebb jobb lesz.

A 12 versenyző után (ha jól számoltam, 4 reklámmal tarkították az izgalmakat) szavazás következik. Az RTL mobilos applikációja természetesen már a műsor előtt sem működött, merthogy a szerver nem bírta a terhelést - mégis, mi a fenére számítottatok, most komolyan? Nem tanultak az informatikusok a TV2 korábbi Rising Staros bakija utána sem? Nevetséges. No mindegy, lehet, hogy ez is direkt volt, mert az sms-es szavazással elvileg egy számról „csak" 20 szavazatot lehet leadni a szabályok szerint, viszont mivel az applikációs szavazás bedőlt, ezt „hirtelen" megváltoztatták, és immár korlátlanul lehetett küldözgetni az sms-eket. Remek.

Amíg azonban a sok vájtfülű szavazott, kaptunk egy extra produkciót  a Spoon 21 nevű formációtól. Hogy ez a rettenetes szar mi volt, arra nem találok szavakat. Magyar artikuláció egy másodpercig sem volt, a szövegből egy betűt nem értettem, bár az igazat megvallva nem is érdekelt. Köszönjük szépen.

Néhányszor még nézhetünk reklámokat és az elhangzott versenyszámokból részleteket, aztán következik egy kis izgalom: és köszönöm szépen, kedves nézők, így nyerjek a lottón, totón, kenón, meg még nem tudom, mi van, mert az első azonnali kieső bizony Balogh Eszter. A meglepett arcát látva kicsit még sajnálom, is, vele talán tényleg elhitették, hogy van itt jövője, de egyszer végre a nézőknek is volt szemük és fülük.

Az idei évad első párbajozói: Fejes Szandra és a Jaggers. A zenekartól már megint valami energikusabbat vártam, de könyörgöm, hát akusztikusan előadni a You could be mine-t? Egy párbajban le kell énekelni a nézők haját, nem pedig könnyeket fakasztani... Ejjj. Fejes Szandra sajnos szintén valami lassút énekel angolul (pedig talán érdemesebb lett volna neki magyarul próbálkozni), már annyira unom a lassú dalok émelyítő áradatát, hogy nem is érdekel, mit énekel.

A mentorok szavazatai alapján az első párbaj alapján kieső versenyző a Jaggers. Sajnálom, fiúk, én nagyon reménykedtem, hogy lesz még a kalapban nektek valami, de ha koncertetek lesz, simán elmegyek!

Remélem, a következő adás minimum BPS-e 120 lesz, különben állva elalszom. Welcome back, X-Faktor.