Kezdjük rögtön a nemhogy minden évben, de minden egyes adásban felmerülő kérdéssel: MIÉRT, MIÉRT, MIÉRT playback a csoportos nyitó dal?!? Tessék konzervben felvenni, mint az extra produkciókat, tessék addig próbálni, amíg jó lesz, de ez a rettenet, ez a szörnyűség, ezekkel az égbekiáltó hibákkal (mi a fenét tátog Dimitrij ott a közepén???), hát ez egyszerűen bitang pusztulatosan fostos (a'la Babi néni). De tényleg: valaki magyarázza már el! Tessék: Tóth Gabi és Gáspár Laci legalább nem playbackel. (RIP Mr. Cohen.)

Na, Istenes Bence idén tuti megkapja az Orso-citromdíjat a blogomon, Tilla lekerül a dobogó első helyéről, hát ki ez az ember? Jaj. Különben meg hogy néz ki ma mindenki? Szabadságon van a stylist?

ByeAlex konkrétan egy hálóingben feszít, Gabira meg valami zöld nejlonotthonkát adtak, amit még a 70-es évekből felejtett itt Gloria Gaynor. Az, hogy Puskás Petin egy fél ocelot van, azt már nem is említem.

Na szóval a szeretet él, igen, bizony, magyarul: nyálas semmitmondásokat láthatunk ma IS (és gondolom, az összes többi adásban). Alig várom. Piha. Addig még adok egy utolsó sanszot az applikációnak, amit a múltkor nem sikerült működésre bírni. Lássuk meg.

Dánielfy Gergőnél „megcsinálhatóbb", műmosolygóbb figurát azért ritkán látni még ebben a műsorban is. Persze, alapvetően helyes, meg minden, de üres, betanított, minden, amit csinál, súlytalan, érdektelen, és semmit nem hiszek el neki, akárhogy is terjeget.

Vincze Aliz Liza a vörös haj-lila szemüveg kombóval szintén átlépett már nálam egy Műhatárt, pedig azért ő igyekszik szegény saját maga lenni, még a mai jólfésültsége ellenére is. A hang továbbra is egyedi, de ez a verseny nem igazán bírja el őt sajnos. Neki bizony saját lemez kell, saját dalokkal, nem ezekkel a betanulós szarságokkal. Fenomenálisan béna az öltöztetés nála is.

10 perc érdemi műsor után 10 perc reklámmal bombázzák az agyunkat. Remek. 

Az agyzsugorítás után a Ham Ko Ham mondja el nekem a nagy semmit. Ugyanaz a helyzet itt is, mint Lizánál. Ez szar. Tessék saját dolgokat énekelni, saját stílusban. Addig ez az egész nem érdekel.

Ónodi János a mai faszagyerek, aki egy ország szeme láttára közli túlbuzgó, nagyon ciki anyukájával, hogy „haggyuk má' a rántotthúst"! Amit csinál, az érdekes. Nem jó, nem rossz, nem tudom, mi ez, így még nem énekelt, ez viszont nem baj. Más, és ez értékelendő, de ezt a vonalat nem kéne erőltetni. Más énekes effektezéssel éri el, hogy ilyen hangja legyen...

Én tényleg kedvelem Jáger Kingát, de a Rise Like a Phoenixhez sokkal több lélek kell! Conchitára aztán sok mindent lehet mondani, de ezt a dalt igenis jól énekelte, ahogy azt kell. Igazat adok Petinek: ez „hibátlan tornagyakorlat" volt, ami ugyan teljesítmény, de nem izgalmas.

18 perc adás után újabb 10 perc reklámot kapunk, a franc essen bele, legközelebb interneten fogom utánnézni az adást, csesszemeg.

A mai napocskánk Fejes Szandra, aki szintén áldozata lett a „csináljunk mindenkiből hülyét"-napnak (mint ahogy Ónodi meg a többiek is). Hogy ez a ruha mi, azt már meg se kérdezem, mert énekelhetne attól még jól, hogy hülyén néz ki, de sajnos nem teszi. A magas hangokért kár volt beáldozni a mélyeket, mert a magasak se jöttek ki. Természetesen megy az önbizalom-gerjesztés a körbenyalással, hogy nem kell piszkafának lenni - nem kell! Tény! De mit foglalkozunk itt ezzel újra meg újra? Akár sovány, akár nem, ezt bizony sokkal jobban kellett volna énekelni, ennyi.

A „CSÖCS"-öt tanuló Gorbunov Dimitrijen, meg annál az állandó hype-on, hogy nem tud magyarul, szintén nem tudunk túllépni. Hahaha, nagyon vicces - ja, nem. Az éneklése mély letargiába taszít, mert az ugyan jó, hogy más stílussal is próbálkoznak, de ebben a dalban 5% energia sincs, rém kínos.

20 perc után újabb reklám. A hócipőm tele. 

A hangosítók valószínűleg sztrájkolnak, mert a Soulbreakers produkciója valami olyan iszonyatosan rosszul szól, hogy nem is értem, mit nézek, pedig ez végre JÓ! Nagybetűkkel! Fura ezt mondani, de Écska végre nadrágban van, és ez dögössé teszi, és igen, egy énekes pont elég, nem kell szétaprózni a dalt. Végre valami, ami érdekel, tetszik, egyedi és jó. Hogy a mentoroknak mi a problémájuk, azt egyáltalán nem értem. Csak az lehet, hogy őket akarják kiejteni, vagy nem tudom, de ilyen kritikát mondani, hogy olyan volt, mint valami céges buli? Petikém, ne röhögtess már, Dimitrij meg Jani mi az istent csinált a színpadon, ha nem egy rossz haknit? Ez úgy volt fasza, ahogy volt, aki meg mást monda, az menjen haza, és térdeljen kukoricára a sarokban.

Mata Ricsi a másik, aki ebből az egészből érdekel. Mondjuk talán nem kéne mutogatásra tanítani, mert annál rettentőbb kevés van, mikor az énekes MEGMUTATJA, amit énekel - de mindegy. Az tetszik, hogy az elején ül, a dalválasztás is jó, kevés frazírra van szükség, viszont fiatalos dal. A táncbetét jó, pont annyi, amennyit elbír a versenyző, az ének pedig tökéletes. Ez a produkció kötött le eddig legjobban (meg a Soulbreakers még, ha legalább jól szólt volna).

Opitz Barbi (aki sorra teszi tönkre a mikrofonokat, mert senki nem mondja meg neki, hogy ne üvöltsön, hanem énekeljen) produkcióját egyszerűen nem tudom értékelni. Biztos jó volt, mert alaposan megdicsérték, meg hujjogattak neki. Eskü, nem tudtam, hogy palyabea. Ez engem egyszerűen csak nem érdekelt. Bírom pedig ezt a lányt, de ezt a dalt nem.

A Margaret Island artikulációmentes, beszédhibás éneklését eddig se értettem, és most se. Biztos jó, de nem nekem. Higgyétek el, nem az van, hogy leültem, és mindenkit fikázok, akit érek, de komolyan, valaki érti, hogy ez a lány mi a frászt énekel?!?

Az est mélypontja még így is az a pillanat, amikor a Soulbreakers úgy, ahogy van, párbaj nélkül kiesik. Hogy ezt nem a közönség szavazta meg, arra azért lenne egy tippem. Ennyire feltűnően leszólni valamit, hogy aztán elmondhassák utána, hogy hát bizony, a közönségnek sem tetszett, közben meg tudom, hogy mennyire közönségkedvenc volt, hát szóval azért ez egy kicsit furcsa.

Innentől a párbajozók már nem érdekelnek, de megnézem, mert mégiscsak (persze közben még 3-4 reklámblokkot lenyomnak a torkunkon, de kit érdekel?). Dánielfy Gergő hatásvadász, nyál Give It To Me-je kb. a világslágerek pánsípon című sorozatba illő módon jellegtelen, élettelen, unalmas. Becsülöm a hangszeres tudást, de a műmájerséget nem. Gergő jelenleg egy skatulyából kihúzott éneklőgép, aki bárhol, bármikor, bármit el tud énekelni ugyanúgy. Lehet, és kell is ezen javítani.

Vincze Aliz Liza úgy jön be, mint aki már vesztett is, de azért még kapunk egy érdekes Sound of Silence-et, ami ugyan nem tökéletes, de végre mutat valami más hangszínt is. Nekem abszolút ő a nyertes, akármelyik szempontot is nézzük.

A mentorok egyetértenek velem, Gergő búcsúzik az adástól, nagyon helyesen. Nem tudom elképzelni, mit lehet még kitalálni, hogy hétről hétre érdektelenebb legyen ez a műsor. Attól tartok, jövő héten megtudjuk.