„Settlement Morphology of Budapest" című kötetet ma mutatták be a szakmai közönség számára az ELTE SEK Forrásközpontjában, a beszélgetést dr. Németh István rektorhelyettes moderálta.

A szerzőktől megtudtuk: 81 vidéki város városmodell-kutatását már elvégezték, amikor elhatározták, hogy az egyetlen magyar metropolisz, Budapest kutatásával teljesítik ki a sorozatot. Három évig dolgoztak, olyan alaposan és részletesen mérték fel a főváros morfológiai érdekességeit, hogy munkájuk egy tervezett fejlesztés alapja lehetne.

A könyv fogadtatásáról szólva elmondták: a településföldrajzosoktól várhatnának érdemi reakciót, de a szakma még nem döntötte el, hogy Budapestet vízfejnek vagy zászlóshajónak tekinti-e. A szerzők az utóbbiban gondolkodnak, fejlesztését is eszerint látják elképzelhetőnek.

Budapest nagyon összetett város, vannak városi, de falusias részei is, sőt kifejezetten úri negyedek villákkal. Sajátosságát az adja, hogy funkcionálisan és építészetileg még mindig nem nőttek össze a több mint hatvan évvel ezelőtt összekapcsolt részek: 23 települést csatoltak 1950-ben Budapesthez, és köztük még mindig vannak szántóföldek, mezők, erdősávok.

A településmorfológiai kötet felfedezése az urbanisták részéről még várat magára.