Sághy Marianne: Szent Márton Krisztus katonája - Kötetbemutató Szent Mártonról

2018.11.13. - 09:30 | Novák Bálint

Sághy Marianne: Szent Márton Krisztus katonája - Kötetbemutató Szent Mártonról

Sághy Marianne életének és munkásságának állított emléket az ELTE Bölcsészettudományi Karának szervezésében lezajlott kötetbemutató. A Krisztus Katonája a szombathelyi születésű Márton életének elsődleges forrásául szolgáló, Sulpicius Severusnak (363 k.-425 k.) tulajdonított Vita Sancti Martini mentén haladva tárgyalja és elemzi a szent életének és kapcsolatainak egyes aspektusait.

„Nem fog mégsem hiányozni nekünk, higgyél nekem, nem fog hiányozni, mert köztünk lesz, mikor róla beszélgetünk, mellettünk lesz, midőn imádkozunk, és ahogy már ma arra méltatott, hogy megmutassa magát, meg fogja azt is adni, hogy gyakran lássuk őt dicsőségében, és amint azt korábban is tette, szüntelen áldásával meg fog védelmezni minket."
Sághy Marianne

Ezekkel a sorokkal zárult a Magyar Hagiográfiai Társaság, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Karának szervezésében lezajlott, Sághy Marianne életének és munkásságának emléket állító kötetbemutató. A Krisztus Katonája, a szombathelyi születésű Márton életének elsődleges forrásául szolgáló, Sulpicius Severusnak (363 k.-425 k.) tulajdonított Vita Sancti Martini mentén haladva tárgyalja és elemzi a szent életének és kapcsolatainak egyes aspektusait.

A kötetelemzés előtt azonban nem elhanyagolható a H. Balázs Éva és Sz. János Ilona szárnyai alatt nevelkedő szerző, Sághy Marianne személye. Életét és munkásságát a kötetbemutató elején 34 éves ismeretségük emlékére a Magyar Hagiográfiai Társaság új elnöke, Dr. Klaniczay Gábor ismertette.

Sághy Mariannet. a Közép-európai Egyetem (CEU) és az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatóját 57 éves korában ragadta el súlyos betegség. A középkor, a medievisztika rejtelmei iránti szenvedély már kezdettől fogva meghatározta pályáját. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban szerzett érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karának francia-magyar szakos hallgatójaként kezdte meg felsőfokú tanulmányait. H. Balázs Éva és Sz. János Ilona közeli tanítványaként érdeklődése a késő középkori francia civilizáció felé fordult, majd a poitiers-i Centre d'Études Supérieures de Civilisation Médiévale-ban töltött kutató évek után az 1984-es OTDK-n, kiemelt első díjat szerzett - Pierre Dubois-ról írt dolgozatával. 1985-ben tudományos továbbképzési ösztöndíjasként tanítani kezdett az ELTE Középkori Egyetemes Történeti Tanszékén. Majd 1985-86-ban, mint a Soros Alapítvány ösztöndíjasa, Oxfordban tanult és kutatott egy évig. 1989-1993 között pedig Natalie Zemon Davis és Peter Brown tanítványaként kezdte meg PhD tanulmányait a Princetoni Egyetemen. Utóbbi hatására kezdett érdeklődése a kora középkori szentkultuszok felé fordulni.

Ezen kutatások első terméke a Patrons and Priests: The Roman Senatorial Aristocracy and the Church, A.D. 355-384 c. disszertációja, amelyet 1998-ban védett meg Princetonban, majd ugyanebben az évben kandidátusi fokozatot szerzett Magyarországon. 1993-ban azonban a Közép-európai Egyetem kinevezett oktatója lett, miközben továbbra is az ELTE sorait gyarapította munkájával. 1999-2003 között a Párizsi Magyar Intézet titkáraként dolgozott, illetve az ő nevéhez fűződik a 2001-ben megalapított Magyar Patrisztikai Társaság, valamint a 2016-ban létrejött Magyar Hagiográfiai Társaság is.

Tanár, titkár, és nem utolsósorban termékeny szerző, aki mind a francia irodalom, mind a szentkultusz témakörében publikált, valamint több általa szerkesztett kötet vár még kiadásra. (Többek között egy Isztambulban általa szervezett konferencia Szent László leányáról, Piroskáról, illetve a Rózsaregényről szervezett konferencia anyaga.)

Műfordításai:

·         Peter BrownA szentkultusz (1993); Szent Ágoston élete (2003)
·         Robert MarkusNagy Szent Gergely és kora (2004)
·         Nagy Szent Gergely pápa: A lelkipásztor kézikönyve (2004)
·         Salernói János: Szent Odó életrajza (2009)
·         Pierre Riché: Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton, 6-8. század. (2016)

Monográfiái:

·         Versek és vértanúk: a római mártírkultusz Damasus pápa korában, 366-384 (2003)
·         Isten barátai, Szent és szentéletrajz a késő antikvitásban (2005)
·         Pagans and Christians in Late Antique Rome: Conflict, Competition, and Coexistence in the Fourth
Century
 (2016)
·         Pagans and Christians in the Late Roman Empire: New Evidence, New Approaches (4th-8th centuries) (2017)

Legutóbbi kötetét pedig Szent Márton kultuszának szentelve - Sulpicius Severus magyar fordítója -  tanítványa, Dejcsics Konrád OSB ismertette.


Bevezetőjében a Szent Márton kutatás eddigi eredményeinek rövid felvázolása mellett a szerző és a szerkesztés sajátosságait kiemelve kaphattunk betekintést Sághy Marianne írói stílusába. Mindezek után a kötet szerkezetét, tartalmi sajátosságait ismertette, amelyben - nem meglepő módon -  az elemzés elsődleges forrása, a Vita Sancti Martini (Szent Márton élete) kapott kiemelt szerepet. Márton életét és a kora középkori egyházi életben betöltött szerepét tekintve sajátos módon a történeti elemzés mellett egyházi szempontból is górcső alá veszi az aquitániai szerző (Sulpicius Severus) életrajzát, amelyet több, mint 21 oldalas, gazdag bibliográfia követ. Ismertetőjének végén pedig az irodalomtörténet mellett nolai Szent Paulinus, Sulpicius Severus leveleit és dialógusait is bevonva vázolja fel a kutatás további lehetőségeit. Az eseményt Klaniczay Gábor köszönetnyilvánítása zárta.

Sághy Marianne a magyar-francia középkori irodalom és a kora középkori szentkultuszok és patrisztika kiemelkedő kutatója, aki nemcsak munkájával, de személyével is elősegítette a magyarországi medievisztika nemzetközi szinten történő fejlődését. Nyugodjék Békében!

***

Márton, az aszkéta tours-i püspök életét a történész és jogász, Sulpicius Severus írta meg 397-ben, aki minden Mártonra vonatkozó információt összegyűjtött. A Vita Martini a középkor legnagyobb slágere volt a Biblia után. Severus Mártont ábrázolja, aki Krisztust követve egyháza érdekében munkálkodik. Rajta keresztül megmutatkozik Isten ereje.

Vele a Krisztus követés új eszményét állította a késő antik társadalom elé. Az Istennel mély kapcsolatot megélő, világnak hátat fordító közösségi embert állítja a vértanúk kora után, mint új keresztény eszményképet az olvasó elé. 

A Vita Martini üzenetét Szentírás és társadalom egymásra hatásában elemzi Sághy Marianne könyve.

 

Új hozzászólás