Naponta százezrek izzadnak a konditermekben. Van, aki azért, hogy megfeleljen napjaink szépségideáljának, más így próbál tüzet csempészni kihunyófélben levő kapcsolatába. A cél sokféle indíttatásból születhet meg, de egy biztos: sokan sokféleképpen próbálták már elérni az álomalakot, legyen szó vékonyabb derékról, vagy szélesebb vállakról.

Egy nő edz a John Reed Fitness Music Club megnyitóján Budapesten 2017. január 12-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Nem mindenkinek ajánlják 

Van, aki a futásra, más a súlyemelésre, valaki pedig az aerobikra esküszik, és a sportoló emberek körében egyre nagyobb divatnak számít különböző étrendkiegészítőket használni. A piac pedig hatalmas: a táplálékkiegészítőket árusító üzletekbe belépve az ember annyira elveszettnek érezheti magát, mintha legalábbis a Bakacsinerdőben bolyongana.

A Budakalász NB1-es felnőtt férfi kézilabdacsapatának tagjai például folyamatosan fogyasztanak különböző táplálékkiegészítőket, hiszen az edzések miatt szükség van a folyamatos ásványianyag pótlására  - árulta el Baski Sándor, a csapat edzőjétől.

„Sűrűn megtörténik, hogy a profik étrendkiegészítőt szednek, azonban ez nem feltétlenül indokolt azoknál, akik mondjuk heti egyszer lemennek a terembe" - magyarázta Baski Sándor, testépítő. Az erőnléti edző így érzékeltette a különbséget: „először talán az alapokban kellene rendet rakni. Amíg a profi kézisek megisznak egy nap hat liter folyadékot, addig van olyan vendégem, aki eljön hozzám munka után edzeni, és azt mondja, hogy egész nap fél liter vizet ivott" - magyarázta.

Egy nő edz a John Reed Fitness Music Club megnyitóján Budapesten 2017. január 12-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Csodaszer márpedig nem létezik?

Rossz hír a notórius diétázóknak: azt a terméket még nem találták fel, amely zsírt éget. Olyan például létezik, amely segíti a zsírégetést, de ez esetben a „zsírégető" megnevezés nem helyes. „Nagyon fontos megjegyezni, hogy ezek az étrendkiegészítők mit sem érnek, ha nem tartjuk be az étrendet, és nem járunk el edzeni legalább hetente háromszor" - részletezte a Weider Professional Fitness Trainer elméleti és gyakorlati oktatója, sporttáplálkozási és táplálékkiegészítői tanácsadó, Szécsi Dávid.

Ilyen például az L-karnitin, amely csak néhány éve került a köztudatba, és egyelőre csak jókat mondanak róla: serkenti a sejten belüli anyagcserét, csökkenti a tejsavképződést, ami azt jelenti, hogy egy kemény edzés után nem érzünk olyan izomlázat, hogy kénytelenek lennénk úgy közlekedni, mint egy birodalmi lépegető. Emellett kíméli az izomfehérjéket, tehát segít az izomtömeg megtartásában, erősíti az immunrendszert és többek között segíti a szívizom működését is.

„A piacon lehet kapni 2-3000 milligrammos kiszerelésben is L-karnitint, de ismerek olyan embert, aki 4000 milligrammot fogyaszt el edzés előtt. Túladagolás esetén viszont enyhe hasmenéssel és halszaggal kell számolni" - intett óvatosságra a táplálkozási tanácsadó.

Tényleg kell az a shake edzés után?

Fehérjét valószínűleg sokkal többen fogyasztanak, mint L-karnitint, és valószínűleg jóval többen, mint ahány embernek valóban szüksége van rá.

„Akik nagyon egyoldalúan étkeznek, diétáznak, böjtölnek, vagy a vegetarianizmus valamelyik irányzatát képvilseik, róluk feltételezhető, hogy nem visznek be elég fehérjét" - világított rá a szakember.

Egy átlagos, nem túl megerőltető életvitelt élő ember naponta 1, kicsit aktívabb 1,5-2, egy testépítő 2-3, de még a 3,5 gramm fehérjét is elfogyaszt testsúly kilogrammonként. Fontos megjegyezni, hogy a húsok, halak, tojás, túró, tejtermékek és egyes gabonafélék is lehetnek fehérjeforrások, nem feltétlenül kell az életmódváltás legelső napján a boltba rohanni.

Szécsi Dávid edzést tart a budapesti Sun Body Fitness Stúdióban 2016. szeptember 30-án. MTI fotó: Balogh Zoltán

Szécsi Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy a fehérjebevitelt csak akkor érdemes megemelni, ha nagyon intenzív edzést végzünk. Egy ilyen kimerítő edzés után például ezért láthatjuk az embereket a recepciónál shakerrel a kezükben sétálgatni, hiszen a fehérjeturmix a legjobb mód arra, hogy a kimerült szervezet leépítő folyamatát meggátoljuk, sőt, egy magasabb szintre emeljük.

„Sokat kérdezik, hogy a fehérje hízlal-e. Ugye mindennek van tápértéke, a fehérjéé grammonként 4,1 kalória. A szénhidrát és a fehérje kalóriaértéke nagyjából ugyanannyi, de egy gramm a zsíré például 9,3 kcal, tehát azzal érdemes lehet vigyázni" - figyelmeztetett a tréner.

Ezen felindulva, ha az ember bemegy egy táplálékkiegészítőket forgalmazó üzletbe, még mindig rengeteg lehetőség közül lehet választani: létezik ugyanis tejfehérje, marhafehérje, tojásfehérje, szójafehérje vagy vannak kevert fehérjék is. Fontos szempont, hogy a táplálékkiegészítőben ezen kívül mennyi szénhidrát, vagy mennyi szabad aminosav van. A fehérjére akkor jó minőségű, ha magas a biológiai értéke, ami azt jelenti, hogy ha a leggazdagabban és a legjobb összetételben vannak benne az aminosavak, ezért vásárlás előtt mindenképpen érdemes szakemberrel egyeztetni.

Étel vagy valami olyasmi?

„Az étrendkiegészítő nem az étel helyett van" - ezt már Dr. Téglásy György mondta. Az Országos Sportegészségügyi Intézet válogatott kereteket ellátó igazgatója hozzátette, hogy ezekre a termékekre akkor van szükség, ha nem tudjuk elfogyasztani az optimális mennyiséget például fehérjéből.

Elképzelhető ez például egy testépítőnél, akinek naponta 200 gramm, vagy még annál jóval nagyobb mennyiségű fehérjére van szüksége az izomtömeg megtartásához, de ez egyáltalán nem általános.

Az viszont az általános jelenségek közé tartozik, hogy edzés után egy-egy jól megtermett embert lehet látni a recepció körül fehérje shakerrel a kezében lófrálni, és ha azt vesszük, hogy a csordaszellem már az ősidők óta egészen jól működik az emberben, nem lehet kizárni, hogy a fejlődésben levők közül sokan azt gondolják: „ha neki bevált, talán nekem is jól jöhet az a turmix!".

Fotó: peakshop.hu

Nem minden arany, ami fénylik

A fentiek alapján érdemes lehet egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy vajon miért vált-e szinte mozgalom a fehérje, vagy más egyéb táplálékkiegészítők fogyasztásából.

Mi, magyarok egyébként valahogy sosem vagyunk elégedettek magunkkal. Valami mindig lehetne jobb, valamit mindig lehetne változtatni.  Egy kicsit mindig többet, jobbat akarunk. Nem is feltétlenül rossz ez a mentalitás, ha nem esünk át a ló túloldalára, és nem rohanunk azonnal a „tápkieg boltba", hogy a fél fizetésünket ott verjük el.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ha nem tartjuk be az előírt étrendet, hiába a legdrágább, legjobbnak mondott étrendkiegészítő, és talán a legizzasztóbb edzés sem ér nagyon sokat. Szembe kell tehát néznünk a kőkemény és fájdalmas igazsággal: a lapos, illetve kockás has bizony nincs ingyen. Izzadni és kicsit szenvedni is kell érte, hiszen csak határaink folyamatos feszegetésével érhetjük el az álomalakot.