Takács Zoltán, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója köszöntőbeszédében elmondta, hogy ennek a könyvnek a bemutatója egyben az elindítója is a Sárvár Anno könyvsorozatnak. Kondora István polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy az önkormányzat pályázatának eredményeképpen sikerült a helytörténeti érdeklődésre számot tartó könyvet kiadni, valamint a város nem csak ennek a könyvnek a pályázati anyagát készítette el, hanem több olyan városi emlékhelyet újított meg az elmúlt időszakban, amelynek a felavatása még várat magára. Kiemelte: a most bemutatott könyvvel a sárvári könyvkiadásnak az elmúlt évek rendszerében egy kiemelkedő, tudományos könyvét tudhatjuk magunkénak.

Szibler Gábor történész, a könyv írója elmondta, az akkori városvezetés annyira alapos volt, hogy napra pontosan dokumentálva volt minden, valamint az 1920-as évektől kezdve folyamatosan követte és fontosnak tartotta a város történéseinek dokumentálását. Természetesen a múzeumban is rengeteg dokumentum megtalálható volt, és bőséggel állnak rendelkezésre fényképek például a múzeum negatív-gyűjteményben ebből a korból.

Katona Attila, az ELTE-SEK történésze a könyvbemutatót egy Weöres Sándor verssel nyitotta. A költő vélhetően többször is megfordult a városban, hiszen Sárvárhoz közel, Csöngén lakott. 13 éves korában megértette, hogyan lehet megjeleníteni azoknak az embereknek az életét illetve most már az elmúlását, akik valaha itt éltek, dolgoztak.

Az első világháború áldozatainak száma tízmillió hősi halott, akik nagy része a csaták során vesztette életét, többen már kórházban, otthon háborús sérülés, betegség következtében. Már a harcok közepette felmerült az emlékezés kötelessége, a megvalósításra azonban csak a háború után került sor. Most megjelent könyvével a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum munkatársa, Szibler Gábor a sárvári emlékművek és emlékhelyek történetének nyomába eredt.