Az összesen 223 műtárgyat felvonultató árverés egyik legjobban várt tétele Tihanyi Lajos alkotása volt, amelynek egyik oldala a párizsi Pont St. Michelt, a másik pedig Ádámot és Évát ábrázolja. A várakozásnak megfelelően óriási licitharc bontakozott ki a kivételes műért, amely 80 millió forintos kikiáltási árról indulva végül - az életműben is rekordnak számító áron - 220 millió forintért kelt el, így a magyar aukciók történetének harmadik legmagasabb áron elkelt festménye lett.

Tihanyi Lajos: Pont St. Michel, 1908

Csontváry Kosztka Tivadar taorminai tartózkodása során festett Olasz halász című műalkotásáért a magyar árverések történetében szintén rekordnak számító, 100 millió forintos kikiáltási árról indult a licit. A festő életművének hiányzó láncszeméért végül 140 millió forintnál koppant a kalapács.

Aba-Novák Vilmos nagyméretű, Kikötő című művéért is hosszú licitharc bontakozott ki. Az alkotás 50 milliós kikiáltási árról indult, és végül a várakozásoknak megfelelően jóval a 80 milliós becsértéke felett, 120 millióért cserélt gazdát. A festő aukción szereplő másik, Nyári kocsma című festményét pedig 7,5 millió forintos kikiáltási ár után végül 28 millió forintért vásárolták meg.

Aba-Novák Vilmos: Kikötő, 1930

Vaszary János aprólékosan kidolgozott virágcsendéletéért, a Pünkösdi rózsákért a 24 millió forintos kikiáltási ár közel háromszorosánál, 71 millió forintnál koppant a kalapács, így ez lett a legdrágábban elkelt Vaszary-festmény. Berény Róbert Piros ruhás nő zöld szobában (Reggeli) című alkotásán nélkülözhetetlen múzsáját és egyben feleségét, Breuer Etát örökítette meg a művész. A festmény becsértéke 30 millió forint volt, végül jóval efelett, 55 millió forintért sikerült megszereznie új tulajdonosának.

Több tétel árverését is feszült figyelem övezte: Schönberger Armand 1929-ben festett Zenélők című műve a kikiáltási ár duplájáért, 40 millió forintért, míg Ziffer Sándor Malomárok című képe 4,2 millió forintos kikiáltási ár után 10 millió forintért kelt.

Az est egyik meglepetésének számított Glatz Oszkár A vajas kenyér című alkotása, amelyért a licit 650 ezer forintról indult, végül 4,2 millió forintért kelt el. Pólya Tibor Téli örömök című 220 ezer forintos árról induló festményéért pedig 1,7 millió forintot fizettek.

Csontváry Kosztka Tivadar: Olasz halász, 1901 körül

Munkácsy Mihály Férfi fej című művéért 340 ezer forintról, míg Tanulmány az Ecce Homóhoz című alkotásáért 380 ezer forintról indult a licit, végül mindkét rajz 2,4 millió forintért kelt el.

A remekművek árverését kiemelkedő figyelem övezte, a Budapesti Kongresszusi Központ nagytermének még a karzata is megtelt, több mint 1200 részvevő követte az eseményt. Összesen 223 műtárgy került kalapács alá, végül pedig a hazai árverések történetében rekordnak számító, 1,179 milliárdos (jutalékkal együtt közel 1,5 milliárdos) összleütési érték született.