Milyen fát állítasz Karácsonykor?

Orsó: Nekünk műfenyőnk van, mert nem tudtuk feldolgozni, hogy az élő meghalt, a halott lehullott, stb. Szóval ez most tíz évig legalább kitart, és nem az utolsó pillanatban, munka után szaladgálunk érte.

Eszter: A kedvenc fenyőnk a luc, egyrészt mert sajátos illata van, másrészt gyerekkorunk karácsonyait idézi. Igaz, hogy gyorsan lehullanak a tüskéi, de ez is az ünnep része, ahogy a potyogó tüskék megjelennek a fa alatt, és még hetekkel később, a fa leszedése után is lehet egyet-egyet a szőnyeg bolyhai között vagy a padlórésben találni.

András: Mi általában normann fenyőt állítunk, ami az "égig" ér.

Tamás: Idén normann fenyőt sikerült vásárolni.

Peti: Már 7 éve műfenyőt. Nem néz ki annak és nem hullik, valamint egy óriási macera megszűnt ezzel karácsony előtt: nem kell fáért rohangálni.

Robi: A műfenyő a legjobb, környezettudatos és újrahasznosítható. Egyébként nem szoktam fát állítani.

Harle: Már lassan egy évtizede normann fenyőt állítunk! Imádom díszíteni, nem bök, puhák a "tűlevelei" és mutatósabb, mert "dúsabbnak hat", mint a luc.

Mi a kedvenc karácsonyi díszed? 

Orsó: Én a girlandokat szeretem, és a jó öreg gyerekkori habkarikát. Oké, hogy most már nehéz lenne megenni, de tetszik a fán.

Eszter: Az élénk színű díszeket szeretem, elsősorban a vöröset, mert megnyugtató és egyben kicsit vad színhatást hoz létre a karácsonyfa zöldjével. Volt olyan év, amikor kizárólag piros díszeink voltak. Kedvelem az állatfigurákat ábrázoló díszeket is, és a régi típusú gömböket.

András: Van a gyerekek által kiskorukban készített egy-egy kis dísz, ami mindig felkerül a fára.

Tamás: Imádom a kézzel készített díszeket, mert egyediek, például a csipkéket, valamint a saját nevemmel ellátott gömböt.

Peti: Nincs, idén minden új.

Robi: Nincs kedvenc díszem.

Harle: A fa- és a szalmadíszek! A girlandok is szalmából futnak végig a fán. Emellett a vörös gömbök és jégcsapok, amik még felkerülnek díszként.

Mit tesztel csúcsdíszként a fára?

Orsó: Egy klasszikus szürke-ezüst csúcsdíszt. Műanyag, csak a biztonság kedvéért, mert egy üveget már kinyírtam korábban.

Eszter: A csúcsdísz csillag, a fa tetejéről néz le ránk, úgy ahogyan a valódi csillagok az égről. Tekintélyes, méltóságteljes, mégis kedves, a karácsony egyik legelterjedtebb szimbóluma.

András: Egy hegyes alakú csúcsdísz karcolja a plafont!

Tamás: Kúp alakú díszt.

Peti: Nincs csúcsdísz (van de nem teszem fel), a fiam csillagot szeretne, az viszont nincs.

Robi: Fa hiányában semmit.

Van-e különleges, egyedi abban, ahogy a karácsonyt ünnepled, akár dal, étel vagy ceremónia terén?

Orsó: Fadíszítés közben mindig Fábry: Oh Tannenbaum című műsorát hallgatjuk, már tudjuk kívülről, és vicces, hogy inkább mi mondjuk. Ja, és pont annyi ideig tart, mint a díszítés.

Eszter: Szeretünk együtt énekelni karácsonykor, a szokásos karácsonyi dalok mellett a saját szerzeményeim is előkerülnek, melyeket ukulelén vagy más hangszeren kísérek. A fa díszítése közben is karácsonyi zene szól, időnként félbe is szakítjuk, hogy kedvenc dalainkat együtt dúdolhassuk. A karácsony esti séta sem maradhat el, amikor kihalt a város, a lakásokban már készen áll a feldíszített fa, fényben úsznak az ablakok, és minden arról árulkodik, hogy ezen a napon valami megváltozott.

András: A gyerekek (bár már nagyok), még most is elmennek Jézuskavárásra, míg feldíszítjük a fát. Majd ajándékozás és közösen elfogyasztjuk az ünnepi vacsorát.

Tamás: Minden évben 23-án este díszítjük fel a fát a testvéremmel együtt, míg édesanyám süteményeket gyárt, édesapám pedig a halászlevet készíti el. Majd másnap késő délután "jön a Jézuska" hozzánk. Előtte közösen vacsorázunk, karácsonyi énekeket énekelünk és utána történik meg az ajándékozás.

Peti: Gyermekünk adja a műsort fa alatti énekével. Holnap együtt lesz a család anyukámnál, ott a megszokott hal lesz.

Robi: A karácsony az évek alatt egy üzletággá silányult, ahol mindent el lehet adni, mert ilyenkor mindenre akad vevő. Az utolsó alkalom, amikor az emberiség valóban megélte a karácsony szellemét, az 1914. december 25-én történt, amikor a nyugati fronton a német, francia és brit katonák - ahelyett, hogy egymást gyilkolták volna - a lövészárkokból előmászva közösen ünnepeltek. Azóta az ünnep szerepét a fogyasztói társadalom normatívái vették át. Számomra ez az időszak már csak a lazításról szól...

Harle: Amennyiben a fa tartóba applikálása a ceremónia része, az eléggé egyedi. Gyakorlatilag mindennel próbálkozom, ami kevésbé hatékony: balta, dekopirfűrész... a vége mindig az, hogy hívunk egy havert, aki gyaluval vagy motoros fűrésszel méretre hozza. Így volt idén is, mert nem tudtuk kivágás után ráüttetni a talpat. A családi éneklés sosem marad el, a fa díszítése pedig kollektív munka mindig. Ami szintén állandó: vacsora után egy maratoni társasjátékozás veszi kezdetét. Elég csak annyit mondanom róla, hogy Trivial Pursuit. Aki ismeri, tudja miről beszélek, aki nem, annak jó gúglizást!

Mi a kedvenc ételed karácsonykor? Ki készíti el és mitől különleges?

Orsó: Nincs spéci étel, mindig nagyon egyszerű, gyorsan elkészíthető dolgokat eszünk, pl. bolognai spagettit, vagy krumplifőzeléket, így nincs túl nagy konyhai stressz. Idén zserbógolyót készítettem különlegességnek, sütés nélküli, gyors, finom!

Eszter: Karácsony este nem maradhat el a puncs, melyet saját kezűleg készítek. Hagyományos ételünk nincs, minden évben mást próbálunk ki, de a hal rendszeresen visszatér.

András: Kedvenc nincs (na jó, a krumplisaláta :) ), hagyományosan hal kerül az asztalra.

Tamás: Halászlé, melyet édesapám készít mindig, és ettől olyan különleges.

Peti: Olyan nincs, van helyette rettegés a bejgli-mámortól, mert hiába nem akar össze-vissza enni az ember, de ott van minden, ami szörnyű, mert megkóstolom. Annyiféle van, hogy megkóstolni is sok...

Robi:Mézes-mustáros fűszeres csirke vegyes saláta-keverékkel, saját recept alapján.

Harle: A kedvenc karácsonyi ételem az, amit elém raknak, valamint a szaloncukor! Próbáltam a hal felé orientálni a menüt, de elakadt a történet. Szaloncukorból mindig rakunk a fa alá is, amire rá lehet vetődni, idén nagyon finom kézműves szalonokat vettem, zserbósat és mákosat. Nem fogja megérni 26-át... Ezenkívül rendszeres "karácsonyi vendég" az összeragaszthatós sajtos süti, amit egy helyi cukrászdában veszünk, és minden évben a szaloncukorral vetekszik az "üres tálcák" versenyében.