A lány, aki szeret a háttérben maradni - Torjay Valter kiállítása a Médium Galériában

Képgaléria megtekintése2009.10.22. - 01:00 | Dart

A lány, aki szeret a háttérben maradni - Torjay Valter kiállítása a Médium Galériában

Nem a gitároké és az erősítőé, hanem a képeké volt a főszerep október 20-án, délután 6 órakor Torjay Valter tárlatának megnyitóján, ahol kisebb rockkoncertnyi tömeg zsúfolódott össze az MMIK Médium Galériájában. A Művészeti Szakközépiskolában tanító festőművészt kollégái, Flier Edit zongoraművész és férje, Császár János hegedűművész köszöntötte zenés nyitánnyal.

Mint egy századeleji szalonban, mikrofon és erősítő nélkül csendültek fel Schubert lágy hegedű- és zongorafutamai, majd Joós Tamás, az MMIK igazgatójának köszöntője után Merklin Tímea újságíró közvetlen szavai nyitották meg a kiállítást. Valter meghatva fogadta a közönségtől feléje áradó szeretetet, a barátok, kollégák, tanítványok és érdeklődők gratulációját.

Rendhagyó önéletrajzában így vall magáról: „1964. november 17-én születtem a Skorpió és a Sárkány jelében, Szombathely régi szülészetén, melynek helyén ma irodaház és koktélbár van. Érkezésem nem volt zökkenésmentes, több hetet késtem: ma is egy lusta disznó vagyok."

Ez utóbbi - túlzó - állításnak ellentmond a fáradhatatlan alkotót sejtető, hatalmas mennyiségű kiállított festmény és tusrajz. A neoszimbolizmus jeles képviselője - e stílus mostanában nem divatos, nem modern, eltér a jelenlegi fő csapásiránytól, a képtárak, kiállítótermek nem lelkesednek érte. A tárlatnyitó után egy villáminterjúra kértük fel a művészt:

- A művészetekkel foglalkozó intézmények részéről eddig tapasztalható mellőzés megtört ezzel a négytermes monstre kiállítással?

- Ezt ebben a pillanatban nem lehet lemérni. Valaha többet foglalkoztam ezzel, ma már kevésbé. Fontosabbnak tartom az alkotás örömét, energiáimat inkább erre tartogatom. Alapvető változásra nem számítok, viszont kitűnő művészek voltak jelen a vernisszázson, méghozzá szép számban. Ezt nagyon megtisztelőnek tartom.

- Az 'Akt cipővel' című képet véletlenül nem a Weöres Sándor Színház idei évadjában szereplő 'Még egyszer hátulról' című darab ihlette?

-Hehe...aranyos. A kép 1989-ben készült, így aligha lehet erről szó. Viszont - mivel ezek szerint vannak közös gondolataink - szívesen vállalok kiállítást a színház galériáján, mondjuk csupa női aktokból. Ha Jordán Tamásék olvasnák ezt a felajánlást, akkor jelzem, hogy komoly, még ha viccesen hangzik is. Anyag van bőven... Egyébként ott most Rónaszéki Linda remek anyaga látható.

- Jelenleg is foglalkozik a Szent Márton és a Jáki úti Temető elfeledett, míves síremlékeinek a kutatásával?

- Nincs egy órája, hogy segítséget kértek tőlem egy apácasír felkutatására. Valami azt súgja, tudom, hogy hol van. Az április végi, újabb rombolás nagyon megviselt lelkileg, azóta alig jártam a temetőben. Nem tudom elfogadni, hogy a vandálok mindig megússzák tetteiket, a gyönyörű síremlékeket büntetlenül teszik tönkre. Ha kiskorúak, akkor szüleiké véleményem szerint az anyagi felelősség. Nagyon kívánatos volna, hogy a város anyagi gondjai ellenére legalább gyűjtést rendezzen néhány síremlék helyreállítására. Hiszem, hogy nem lenne eredménytelen. Szívesen segítenék a felújítandó értékek kiválasztásában. (Legutóbb Vass Béla, gimnáziumi rajztanár, festőművész, művészeti iskola alapító új síremlékének megkoszorúzása kapcsán írtunk a művész e tevékenységéről)

Mindamellett tervezem, hogy - sokéves szünet után - újra, talán érettebb technikával további képeket fessek a temetőben, az eddigi, több tucat mellé. De ki kell várni, amíg ennek eljön az ideje. Szinte hihetetlen, hogy ezekből rengeteget vásároltak meg annakidején, többségének már a helyét sem tudom. Jó lesz pótolni őket.

Nem a gitároké és az erősítőé, hanem a képeké volt a főszerep Torjay Valter tárlatának megnyitóján - holott lehetett volna a fentieké is. Közép- és főiskolás éveiben épp úgy hatott rá a rock, punk és new wave - néhány bandában gitározott is -, mint művészetére Gulácsy Lajos festőművész. Ars poeticáját is tőle kölcsönözte, melyet - ismerve habitusát és jó értelemben vett állhatatosságát - mai napig hűen vállal:

„A jövőt és a jelent csináló életben csak azok számítanak, akik mások nézeteitől elszigetelten, taposatlan talajra lépve, új utakon törnek előre; akik a divat, rövid életű kis harcok, apró villanások fénytelen dicsőségétől nem részegülnek meg."

A kiállításon a művész elmúlt két évtizednyi munkásságának keresztmetszete látható, különös tekintettel az utóbbi évtized alkotásaira. Torjay Valter minden „arca" megjelenik, mind tematikában, mind kedvelt technikáiban. Így kapnak helyet a plein air tájképektől, a portrékon, aktokon, enteriőrökön át a szimbolikus kompozíciókig terjedő olajfestmények mellett a művész specialitásaként ismert monotípiák, a korábban nagy számban készült tusrajzok, akvarellek, szénrajzok, sőt könyvek lapjaira rajzolt skiccek is. Számos olyan mű nyer bemutatást, amely eddig még nem szerepelt kiállításon.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás